Országgyűlés: harcos törvényjavaslatok

Napirend előtti összecsapásokkal, hangos kérdésekkel, válaszokkal, interpellációkkal, politikai vitával ingerelhetik egymást, a fő eseménynek azonban – értelemszerűen – változatlanul a törvényjavaslatok, határozatok zárószavazásai, illetve általános vitái ígérkeznek.

Több mint 20 törvényjavaslat tárgyalását tervezi az új hetet kezdő Országgyűlés. Mély elmélkedésre késztető indítványok is szerepelnek a napirenden. Elolvasni őket sem egyszerű feladat, megérteni, mérlegelni vitatkozni róluk három nap is aligha lesz elégséges.

DÖNTÉSEK, ZÁRÓSZAVAZÁSOK

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosításáról

Az Országgyűlés 2016. március 1-jei ülésnapján módosította a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvénynek a Magyar Nemzeti Bank gazdasági társaságai és alapítványai által kezelt adatok nyilvánosságára vonatkozó szabályait.  A módosítási javaslat bővítette  a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvénytől való eltérés lehetőségét, így az MNB hatósági eljárásainak összetettségére tekintettel biztosítani kívánta a sommás eljárás szabályainak mellőzését, az eljárás felfüggesztésének és az összetett ügyekben a határidő hosszabbítás lehetőségét. A módosítási javaslat az MNB által létrehozott, tulajdonolt gazdasági társaság és alapítvány által kezelt adatok megismerésére vonatkozóan részletes szabályokat állapított meg annak érdekében, hogy az MNB saját maga által kezelt adatokra vonatkozó, e törvényben foglalt speciális szabályokkal való összhangot megteremtse és egyértelművé tegye. Előterjesztő:Bánki Erik, dr. Mengyi Roland, (Fidesz). Szövege: PDF 

Az Országgyűlés 2016. március 1-jei ülésnapján módosította a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvénynek a Magyar Nemzeti Bank gazdasági társaságai és alapítványai által kezelt adatok nyilvánosságára vonatkozó szabályait.  A módosítási javaslat bővítette  a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvénytől való eltérés lehetőségét, így az MNB hatósági eljárásainak összetettségére tekintettel biztosítani kívánta a sommás eljárás szabályainak mellőzését, az eljárás felfüggesztésének és az összetett ügyekben a határidő hosszabbítás lehetőségét. A módosítási javaslat az MNB által létrehozott, tulajdonolt gazdasági társaság és alapítvány által kezelt adatok megismerésére vonatkozóan részletes szabályokat állapított meg annak érdekében, hogy az MNB saját maga által kezelt adatokra vonatkozó, e törvényben foglalt speciális szabályokkal való összhangot megteremtse és egyértelművé tegye. Előterjesztő:Bánki Erik, dr. Mengyi Roland, (Fidesz). Szövege: PDF 

A köztársasági elnök a módosító jogszabályokat nem hirdette ki, aggályait sorolva előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól. Áder János közleményben hangsúlyozta:

„A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosítását megvizsgálva megállapítottam, hogy a módosítások nincsenek összhangban a közpénzekkel való gazdálkodást és a közérdekű információkat érintő alkotmányos rendelkezésekkel, ezért – eleget téve alkotmányos kötelezettségemnek – kezdeményeztem a törvény szövegének alkotmánybírósági felülvizsgálatát. Az MNB-törvény vizsgálata során azt is megállapítottam, hogy a módosítás visszamenőleges hatálya szemben áll a jogbiztonság alkotmányos elvével, így a törvény kihirdetése előtt ebben a kérdésben is az Alkotmánybíróság állásfoglalását kértem.

Meghozott döntéseimben nagy súllyal esett latba, hogy hazánk Alaptörvénye a korábbi alkotmányhoz képest kiemelt figyelmet szentel a közpénzekkel való gazdálkodást és a közérdekű információkat érintő alkotmányos követelményeknek. Az Alaptörvény másik sarkalatos pontját a jogbiztonság alkotmányos védelme jelenti. A jogállamot épp az teszi szilárddá, ha bármely helyzetben és bármely pillanatban mindenki tisztában lehet azzal, hogy pontosan milyen törvényi előírásoknak kell megfelelnie, és milyen jogszabályok szerint kell eljárnia.

Elnöki beiktatásomkor tett fogadalmam alkotmányos kötelezettségeim maradéktalan vállalását jelentette. Ahogy eddig, a jövőben is ahhoz az elvhez tartom magam, amit hivatalba lépésem első pillanatától képviselek: ha száz jó törvényt kapok az Országgyűléstől, mind a százat aláírom, ha száz rosszat, mind a százat visszaküldöm. Az Alaptörvény 9. cikk (1) bekezdése ezt egyértelmű kötelezettségemmé teszi.”  Indítvány.pdf.

Elnöki beiktatásomkor tett fogadalmam alkotmányos kötelezettségeim maradéktalan vállalását jelentette. Ahogy eddig, a jövőben is ahhoz az elvhez tartom magam, amit hivatalba lépésem első pillanatától képviselek: ha száz jó törvényt kapok az Országgyűléstől, mind a százat aláírom, ha száz rosszat, mind a százat visszaküldöm. Az Alaptörvény 9. cikk (1) bekezdése ezt egyértelmű kötelezettségemmé teszi.”  Indítvány.pdf.

Az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök indítványai alapján megvizsgálta a törvénymódosításoknak az Alaptörvénnyel való összhangját, és alaptörvény-ellenességet állapított meg.  Határozatában hangsúlyozta: az MNB-törvényt módosító jogszabály egyrészt az MNB kizárólagos vagy többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok, másrészt az MNB által létrehozott alapítványok által kezelt adatok megismerését korlátozta volna.

Kiemelte: az MNB közfeladatot lát el, és kizárólag közpénzzel gazdálkodik, ezért az átláthatóság és a közélet tisztasága érdekében a nyilvánosság előtt elszámolással tartozik. Az MNB csak a feladataival és elsődleges céljával összhangban hozhat létre gazdasági társaságot vagy alapítványt, így az általa nyújtott vagyoni hozzájárulás nem veszíti el közpénz jellegét. Ebből következően – tekintettel az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdésére és a 39. cikk (2) bekezdésére – e szervezetek szintén kötelesek az adatnyilvánosság biztosítására. A vizsgált törvényben az információszabadság korlátozásának szükségessége alkotmányosan nem igazolt, ezért a módosítás alaptörvény-ellenes. Mivel a közérdekű adatok igénylőinek a támadott törvény miatt visszaható hatállyal keletkezne alapjogsérelme, az Alkotmánybíróság a módosító törvény hatályba léptető rendelkezésének alaptörvény-ellenességét is megállapította. Mindezekre tekintettel a módosító törvény nem hirdethető ki. A határozathoz Pokol Béla és Varga Zs. András különvéleményt csatolt. AB határozat 2016. 47. szám

***

Az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága mérlegelve az Alkotmánybíróság által alaptörvény-ellenesnek ítélt részeket javaslatot készített az újabb módosításra. Ezek értelmében a jegybanki alapítványok adatkiadásának korlátozása kikerülhet a jogszabályból, a változtatás azonban tartalmazza, hogy az alapítványokat az Állami Számvevőszék ellenőrizheti. A jövőben csak a Magyar Nemzeti Bank által alapított gazdasági társaságok azon adatait védheti titkosság, amelyek kiadása veszélyeztetné a társaságok versenyképességét. Szövege: PDF.

Egyes egészségügyet érintő törvények módosítása

Pontosításra kerülnek – többek között – az egészségügyi szolgáltatások igénybevételi feltételei, a pénzbeli ellátások és a méltányossági kérelmek benyújtásának szabályai, valamint a pénzbeli ellátások esetében az ügyintézési határidő definiálása is világosabbá válik. A gyermekápolási-táppénz igénybevételének szabályai igazságosabbá válnak azáltal, hogy a két szülő együttesen ugyanannyi számú gyermekápolási-táppénzre szerezhet jogosultságot, mint az egyedülálló. A módosítások és egyéb korrekciók, mind a biztosítottak, mind a munkáltatók

számára elősegíti az egyszerűbb és egyértelműbb jogalkalmazást, valamint az Egészségbiztosítási Alap védelmét. Megteremti azt a jogi eszközt, amely révén lehetővé válik az egészségügyi veszélyhelyzet kihirdetése, ezáltal hatékonyan kezelhetők lesznek azok a helyzetek, amelyek esetén az állami szervek fokozottabb intézkedésére van szükség.

A módosítás a hatékony betegellátást, valamint feladatteljesítést szolgálja, mivel az új előírások alapján az egészségügyi veszélyhelyzet kihirdetését követően a kormányhivatal adminisztratív, hatósági intézkedéseket hozhat annak érdekében, hogy a lakosság egészségügyi ellátása biztosított legyen. A szakorvosképzés ösztöndíjairól és támogatásairól rendelkező végrehajtási rendeletének megalkotására adott felhatalmazásokat is pontosítja.

A gyakorlati tapasztalatok alapján módosítani kívánja a kötelező továbbképzésére fordított idő munkanapjainak számát, valamint a munkaidő-beosztás közlésének idejére vonatkozó szabályokat. A törvény módosítása a nyugdíjkorhatár 65 évre emelésére tekintettel biztosítja, hogy a megnövekvő jogviszonyban töltött időre az egészségügyi ágazatban is biztosítva legyen az illetmény-előmenetel.

Pontosításra kerül, hogy mely esetekben szükséges – illetve lehetséges – az egészségügyim intézmények meghatározott kapacitásainak felszabadítása. Lehetőség nyílik a rendkívüli helyzet kezeléséhez szükséges többlet egészségügyi ellátó kapacitás biztosítására, valamint a személyzet átirányítására a veszélyhelyzettel nem érintett területekről olyan helyszínre, ahol az adott helyzet felszámolása érdekében fokozott humán erőforrásigény jelentkezik.

Elősegítheti az idősek otthonaiban új férőhelyek kialakításával vagy a meglévő férőhelyek átminősítésével egy komplex új ellátási forma jön létrejöttét. Az előterjesztés ezen új ellátási forma bevezetéséhez szükséges rendeletek megalkotására ad felhatalmazást a kormány részére.

Szigorítja a könnyebb és egyértelmű alkalmazhatóság elősegítése érdekében a kábítószer felelős személy, valamint a kábítószerekkel, pszichotróp anyagokkal és új pszichoaktív anyagokkal végezhető tevékenységekre kiadott engedélyek hatósági nyilvántartását.

A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény is kiegészül azon átmeneti rendelkezéssel, amely meghatározza, hogy a dohánygyártmányt a 2016. május 19. napján. hatályos szabályoknak megfelelő fogyasztói csomagolásban mely időpontig lehet gyártani, a dohány-kiskereskedelmi ellátó raktárába beszállítani, valamint a kiskereskedelmi forgalomban forgalomba hozni. Tiltja továbbá a dohányzást imitáló elektronikus eszközök forgalomba hozatalának szabályozása és népszerűsítését is. – Előterjesztő:emberi erőforrások minisztere. Szövege: PDF.

A közigazgatási bürokráciacsökkentés keretében egyes adminisztratív kötelezettségek megszüntetésével összefüggő törvénymódosítások

Az előterjesztés a közigazgatási bürokráciacsökkentés folytatása keretében egyes adminisztratív terheket keletkeztető kötelezettségek megszüntetése, továbbá a jogrendszer részét képező, de érdemi, joghatás kiváltására már nem alkalmas rendelkezéseket tartalmazó törvények hatályon kívül helyezése érdekében szükséges törvénymódosításokra irányul. Erre tekintettel olyan törvények hatályon kívül helyezésére kerül sor, amelyek nem fejtenek ki érdemi joghatást, mivel normatív tartalommal nem, vagy csak alig rendelkeznek. A bejelentési kötelezettségek csökkentése arra irányul, hogy az ügyfélnek a jelenleginél kevesebb alkalommal legyen kötelessége a hatósághoz fordulni. A módosító rendelkezések szerint a többszörös bejelentési kötelezettség úgy változik, hogy a bejelentőnek egyetlen szerv számára kell az adatváltozást bejelentenie, és ez a szerv fogja az információt továbbítani az adatváltozással érintett többi nyilvántartást vezető szervnek. – Előterjesztő:Miniszterelnökséget vezető miniszter. Szövege: PDF.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása

A törvényjavaslatban a legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új lakóépületek létesítésére vonatkozó szabályok az épített környezet tervszerű alakításának és védelmének érdekében kiegészítésre kerülnek. Ennek megfelelően az építés és a tervezés során betartandó szabályokként kerül rögzítésre a kötelező tervezői művezetés intézménye, továbbá az építés helyi rendjét alapvetően meghatározó és biztosító követelmények a szennyvízelvezetés, az épület-, a lakásszám és a védelmi rendelkezések szempontjai. Az építési tevékenységgel kapcsolatos felelősségi rendszer átrendezésével összefüggésben a szakmai garanciák megtartása, valamint a tervezői és kivitelezői felelősség tényleges érvényesülése érdekében törvényi felhatalmazás alapján kormányrendeleti szinten előírásra kerül a kötelező felelősségbiztosítás. Az építési engedélyezés hiányában új formába szükséges önteni a helyi önkormányzat településkép-védelmi eszközrendszerét, ennek érdekében külön törvényt kell alkotni a településkép és a helyi védettség tárgykörében, amelynek kidolgozására előzetes társadalmi egyeztetés mellett kerül sor. Előterjesztő:Miniszterelnökséget vezető miniszter. Szövege: PDF.

A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény módosítása

Az elektronikus kommunikációs technológiák mindinkább felhasználóbaráttá válása és elterjedése szükségessé teszik az új technológiák adta lehetőségek kihasználását. Összhangban az Európai Unió postai szabályozásával, a módosítások a fogyasztói érdekek védelmét szolgálják, és egyúttal lehetőséget biztosítanak arra, hogy a postai szolgáltatók oly módon és olyan irányban fejlesszék technológiájukat, hogy azzal mindinkább meg tudjanak felelni az egyre növekvő igénybevevői elvárásoknak is. A törvény megfelelő szabályozási kereteket ad egyrészről az egyetemes postai szolgáltatás révén a postai szolgáltatásokhoz való hozzáférés általános biztosításának, másrészről a hagyományos postai szolgáltatás megújításának is.Előterjesztő:Miniszterelnökséget vezető miniszter. Szövege:PDF.

Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosítása

Az Európai Bizottság részéről komoly kritikák fogalmazódnak meg a kohéziós forrásokat felhasználó tagállamok irányába a támogatott pályázatok kiválasztásának átláthatóságával kapcsolatban. Mindezek alapján a kormány egy olyan újjászervezett értékelési keretrendszerre tesz javaslatot, amely garantálja, hogy az értékelés kizárólagosan szakpolitikai szempontok alapján történjen, továbbá biztosítja a bármely külső, piaci szereplő érdekeitől való függetlenséget, a fokozott objektivitást és az átláthatóságot. – Előterjesztő:Miniszterelnökséget vezető miniszter. Szövege: PDF.

Az igazságügyi szakértőkről

Az igazságügyi szakértőkről szóló törvényjavaslat  az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény és az igazságügyi szakértői kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvény  rendelkezéseit kívánja egyetlen, az egész igazságügyi szakértői tevékenységet és szervezetrendszert átfogó törvényben szabályozni. Ezáltal egy koherensebb, átláthatóbb, világosabb kapcsolódási pontokat tartalmazó szabályozás készül el.- Előterjesztő:igazságügyi miniszter.  Szövege: PDF.

A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről

A védelmi és biztonsági beszerzésekről szóló törvényjavaslat hatálya alá a védelmi beszerzések, a biztonsági beszerzések, valamint a szolgáltatások tartoznak, ha azok kifejezetten katonai célt szolgálnak, vagy biztonsági célt szolgálnak és egyben minősített adatot érintenek, tartalmaznak vagy követelnek meg.

A javaslat – többek között – , a korábbi szabályozástól eltérően külön nemzeti és külön uniós eljárásrendet szabályoz. A védelmi beszerzések tekintetében nemzeti értékhatárt nem határoz meg, míg a biztonsági beszerzések tekintetében a javaslat csak akkor alkalmazandó, ha azok becsült értéke eléri vagy meghaladja a mindenkori nemzeti közbeszerzési értékhatárnak megfelelő összeget. Mind a védelmi, mind a biztonsági beszerzések tekintetében irányadó alkalmazandó továbbá a védelmi és biztonsági beszerzések uniós értékhatára, az ezt elérő, vagy meghaladó becsült értékű beszerzések tekintetében a nemzeti eljárásrendhez kapcsolt, enyhébb szabályok nem alkalmazhatóak.

A javaslatban teljes körűen megjelennek a jogorvoslati eljárásokra vonatkozó rendelkezések is. A Közbeszerzési Döntőbizottság és a bíróság hatáskörébe telepíti a kapcsolódó hatásköröket. A Közbeszerzési Döntőbizottság előtti jogorvoslati eljárás tekintetében a kérelemhez kötöttség elvét érvényesíti. A bíróságok hatáskörébe a Közbeszerzési Döntőbizottság döntéseinek felülvizsgálata, illetve a beszerzésekkel, beszerzési szerződésekkel kapcsolatos polgári jogi igények elbírálása tartozik. – Előterjesztő: honvédelmi miniszter.Szövege: PDF.

A javaslatban teljes körűen megjelennek a jogorvoslati eljárásokra vonatkozó rendelkezések is. A Közbeszerzési Döntőbizottság és a bíróság hatáskörébe telepíti a kapcsolódó hatásköröket. A Közbeszerzési Döntőbizottság előtti jogorvoslati eljárás tekintetében a kérelemhez kötöttség elvét érvényesíti. A bíróságok hatáskörébe a Közbeszerzési Döntőbizottság döntéseinek felülvizsgálata, illetve a beszerzésekkel, beszerzési szerződésekkel kapcsolatos polgári jogi igények elbírálása tartozik. – Előterjesztő: honvédelmi miniszter.Szövege: PDF.

ÁLTALÁNOS VITÁK A LEZÁRÁSIG

A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény módosításáról

Indoklása szerint a személyszállítási szolgáltatást végző lassú járművek tömeges elterjedése közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból is részletesebb, de a település által a helyi viszonyokhoz igazítható szabályozás kialakítását igényli. A települési önkormányzat, megfelelő felhatalmazás hiányában, jelenleg nem tud a szolgáltatást nyújtó járművek útvonalára, megállási helyeire, stb. vonatkozó rendelkezéseket alkotni. Tekintettel arra, hogy a települési önkormányzat rendeletalkotási joga szigorú szabályokhoz van kötve, a helyi érdekek szemelőtt tartásával szükséges a lassú járművei történő személyszállítási szolgáltatást a személyszállítási szolgáltatásról szóló törvényben szabályozni. – Előterjesztők:Halász János, dr. Répássy Róbert, (Fidesz). Szövege: PDF.

Az állami tisztviselőkről

Az állampolgárokhoz közeli, hatékony és költségtakarékos közigazgatás olyan közszolgálatra alapozható, amelynek tagjai munkájukkal egész életen át a közjót, polgártársaikat szolgálják, amelyben minden tisztviselő a legjobb tudása szerint látja el a feladatát, az állampolgárok ügyeit méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi. A javaslat célja ezért, hogy az állami tisztviselők számára a közszolgálat a modern, szolgáltató állam kereteibe illeszkedő, a szakmai képzettséget és tapasztalatot, valamint a teljesítményt megbecsülő különleges életutat jelentsen, amelyben a munka díjazása arányos a feladattal és a felelősséggel.

Az új állami tisztviselő jogviszonyra vonatkozó szabályozás szükségességét tehát a kormányhivatalok, ezen belül a járási hivatalok által ellátott feladatok, valamint a kormányhivatalok szervezeti és működési sajátosságai indokolják, amelyekhez igazodnia kell az állami szolgálati jogviszony egyes tartalmi elemeinek is. A javaslat a preambulumban megfogalmazott célok eléréséhez rugalmas, de egyben nagyobb munkáltatói felelősséggel járó, valódi bértömeg-gazdálkodást feltételező új illetményrendszert rendel. A szabályozás bevezetés alulról építkező módon tervezi: első lépésben a járásoknál, majd a megyei kormányhivatalok munkatársainál történik meg a bevezetés. 2018. január 1-től az újszabályozás személyi hatálya kiterjesztésre kerül a minisztériumokban, továbbá a minisztériumok irányítása alatt álló, külön törvényben meghatározott központi államigazgatási szerveknél dolgozó tisztviselőkre is. – Előterjesztő:Miniszterelnökséget vezető miniszter. Szövege: PDF.

Magyarország Kormánya és Bahreini Királyság Kormánya közötti légiközlekedési megállapodás kihirdetéséről

Magyarország Kormánya és a Bahreini Királyság Kormánya közötti légiközlekedési megállapodás 2016. január 21-én került aláírásra. A megállapodás megteremti a jogi alapot a két ország közötti légi járatok indításához. Magyarország és Bahrein között jelenleg sem menetrend szerinti, sem charter üzemelés nincs. – Előterjesztő:nemzeti fejlesztési miniszter.  Szövege: PDF.

Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény, valamint az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény módosításáról

A bürokratikus terhek csökkentése érdekében a módosítás – a másodfokú közigazgatási szint kiiktatásával – lehetővé teszi a bírósági úton történő jogorvoslatot közvetlenül a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság döntését követően.

A törvényjavaslat rendelkezik többek között a nemzetközi klímafinanszírozást érintő feladatokról is. Kimondásra kerülhet, hogy a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos nemzetközi és hazai feladatok ellátásáról az energiapolitikáért felelős miniszter gondoskodik a környezetvédelemért felelős miniszterrel együttműködésben.

A törvényjavaslat tartalmaz módosítást a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia felülvizsgálatának időbeli ütemezésére is a nemzetközi kötelezettségvállalásoknak való megfelelés érdekében.  Kiterjed az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény módosítására is. – Előterjesztő:nemzeti fejlesztési miniszter. Szövege: PDF.

A terrorizmus elleni fellépéssel összefüggő egyes törvények módosításáról

Az indítvány 14 törvényt  módosítás tervezi. Indoklása szerint a globális biztonsági kihívások között egyre jelentősebb szerepet játszik a nemzetközi terrorizmus. A szabadság, a biztonság és a rend térségének megteremtése elképzelhetetlen az állam hatékony védelmi funkciójának kiépítése és működtetése nélkül. Ehhez egy olyan koherens, a szükséges információkkal, tudással, képességgel rendelkező szervezetre van szükség, ami egyszerre biztosít hatékony fellépést a nemzetközi és hazai terrorizmus, illetve az annak bázisát jelentő szervezett bűnözés, valamint az egyre növekvő erőszakosságot mutató, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett személy elleni bűncselekmények elkövetőivel szemben. Mindazonáltal nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a terrorizmus megelőzéséhez elengedhetetlen a nemzetbiztonsági szolgálatoktól, a rendőri szervektől, valamint a bármilyen más forrásból érkező információk feldolgozása, értékelése és elemzése. A terrorizmus elleni támadó jellegű titkos információgyűjtő tevékenység nem képzelhető el egy integrált, fúziós információs központ kialakítása nélkül, amely az ország külső és belső biztonságának fenyegetettségét időben felismerő, arra reagálni képes intézményként hatékony lehetőséget teremt a terrorcselekmények megelőzésére. – Előterjesztő: belügyminiszter. Szövege: PDF.

Egyes iskolaszövetkezetekkel összefüggő törvények módosításáról

A javaslat az iskolaszövetkezetek rendeltetésének figyelembevételével, valamint a szövetkezetekre vonatkozó alapelvekkel összhangban szabályozza a tag személyes közreműködésének módját, a Ptk. rendelkezéseivel összhangban. Figyelembe veszi az iskolaszövetkezetek feladataival összefüggő oktatási, képzési tevékenységet is, amely hozzájárul a tagoknak a munkaerő-piaci környezetbe való könnyebb beilleszkedéséhez. A javaslat végezetül az iskolaszövetkezet éves nettó árbevétele 85%-ának a tagok között a személyes közreműködésük arányában történő felosztásáról is rendelkezik. – Előterjesztők:Kósa Lajos, Szatmáry Kristóf, dr. Czomba Sándor, (Fidesz). Szövege: PDF.

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosításáról

Az elektronikus közigazgatás kiterjesztésének lényegi eleme az önkormányzatoknál folyó, lényegében a teljes lakosságot érintő közigazgatási munka számítástechnikai eszközökkel történő támogatása. Az önkormányzati feladatellátás egységességének biztosítása, az ország pénzügyi stabilitásának megőrzése érdekében a feladatellátáshoz az állam ad központi számítástechnikai támogatást. Jelentős számú ügyfél központi kiszolgálásához az ASP technológia alkalmazása indokolt, amelynek lényege, hogy az ügyfél nem magát a számítógépes programot vásárolja meg, telepíti fel a gépére és kezdi el annak használatát, hanem egy szolgáltató központtól szolgáltatásként veszi igénybe az alkalmazásokat. Az ASP technológia használata jelenleg már több önkéntesen közreműködő önkormányzat esetében megvalósult, a törvényjavaslat célja, hogy a technológia alkalmazása országosan elterjedjen és így egységes informatikai rendszer álljon rendelkezésre az önkormányzati feladatellátáshoz. Továbbá egy olyan adattárház kialakítása, amely biztosítja az önkormányzatok gazdálkodásával kapcsolatos adatok elemzését, illetve az önkormányzati adatszolgáltatások központi alapokra helyezését.– Előterjesztő: belügyminiszter. Szövege: PDF.

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény módosításáról

 Annak érdekében, hogy a bírósági eljárások kezdeményezése során lehetőség legyen az informatikai eszközök igénybevételére, az eljárási szabályok részben lehetővé, részben kötelezővé teszik a bíróságokkal való elektronikus kapcsolattartást. A törvény jelen módosítása meghatározza az elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek alanyi körét, az általuk igénybe vehető kommunikációs csatornákat, amelynek értelmében a gazdálkodó szervezetek és a jogi képviselővel eljáró felek esetén a jogi képviselők – a meghatározott kivételektől eltekintve – kizárólag elektronikus úton tarthatják a kapcsolatot a bírósággal. Pontosítja továbbá a rendelkezésre álló technikai feltételeket alapul véve, a hatályos, elektronikus kapcsolattartásra irányadó rendelkezéseit is. – Előterjesztő: belügyminiszter. Szövege: PDF.

A pénzügyi közvetítőrendszert érintő egyes törvények módosításáról

A törvényjavaslat célja a pénzügyi közvetítőrendszerre vonatkozó szabályozás egyes elemeinek felülvizsgálata, valamint egyes európai uniós jogi aktusok hazai jogba történő implementálása. E célból a törvényjavaslat számos – hitelintézeti, tőkepiaci, biztosítási, nyugdíjpénztári területre vonatkozó – jogszabály módosítását tartalmazza. Ehhez kapcsolódóan szükséges a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó Magyar Nemzeti Bankra vonatkozó egyes rendelkezések módosítása is, így a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosítására is sor kerül.– Előterjesztő:nemzetgazdasági miniszter. Szövege: PDF.

Egyes honvédelmi tárgyú törvények módosításáról

A javaslat a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény  az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. Törvény,  a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény, valamint a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII. törvény módosítására irányul.

A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény módosításának célja a honvédségnél foglalkoztatott közalkalmazottakra vonatkozóan a jogalkalmazási tapasztalatok alapján szükségessé vált rendeletalkotási felhatalmazások és kapcsolódó szabályaik megteremtése.

Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények módosításának célja egyes, a szolgálati viszony megszűnésével összefüggésben kifizetett bevételek esetén a különadó alóli mentesülés biztosítása, ezzel is erősítve a katonai szolgálat különleges közszolgálati jellegét.

A honvédek jogállásáról szóló törvény módosításának célja egyes jogintézmények pontosítása a gyakorlati jogalkalmazási tapasztalatok alapján, valamint az önkéntes tartalékos rendszerre vonatkozó előírások módosítása, nem érintve a 2015 júliusától megvalósult illetményfejlesztés alapvető szabályait.

A honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló törvény módosításával a jelenlegi keretjellegű rendelkezések részletszabályokkal történő kiegészítésére kerül sor. A részletszabályok kialakítása jogalkalmazási tapasztalatok figyelembevételével vált szükségessé. – Előterjesztő:honvédelmi miniszter. Szövege: PDF.

A munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvtervezet vonatkozásában az indokolt vélemény elfogadása feltételeinek fennállásáról szóló beszámolóról szóló határozat

A javaslat szerint az Országgyűlés elfogadja az Európai ügyek bizottságának a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71 /EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvtervezet vonatkozásában az indokolt vélemény elfogadása feltételeinek fennállásáról szóló jelentését és annak alapján megállapítja, hogy az irányelvtervezet sérti a szubszidiaritás elvét. – Uniós napirendi pont! Előterjesztő:Európai ügyek bizottsága. Beszámoló: B/10290. Határozati javaslat: Szövege: PDF


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »