Oroszországban nemcsak a bolsevik állam, hanem már a cárizmus idején is túlsúlyos volt a bürokrácia és benne az állambiztonsági szervek szerepe. A bolsevizmus a totalitárius állam kialakításával erre csak feltette a koronát – idézi fel Gecse Géza.
webshop.ludovika.hu
A Szovjetunió Alkotmánya „Nem tudja megvédeni a más nemzetiségű oroszországi lakosságot a tősgyökeres orosz, a soviniszta nagyorosz – lényegében erőszakos gazember – támadásától, mint amilyen a tipikus orosz bürokrata” – írta Vlagyimir Iljics Uljanov (Lenin) 1922-ben. A mondatot az Orosz nagyhatalmi politika 1905–2021 című, most megjelent könyvében idézi Gecse Géza történész. Őt kérdezte a Gondola.
– Tanár úr, a cári hatalom ellen 1917-ben eredményes puccsot vezénylő Lenin úgy fogalmazott: „Egészen biztos, hogy a szovjet meg a szovjet érzelmű munkások, akiknek a százalékaránya igen csekély, úgy fognak belefulladni a nagyorosz soviniszta szemétnek ebbe a tengerébe, mint légy a tejbe.” A terrorista-forradalmárnak nem szállt fejébe a dicsőség: őrizte szoros kapcsolatát a valósággal. Ez hogyan sikerülhetett neki?
– A bolsevik párt 1914-től kezdődően következetesen nihilista álláspontot foglalt el a cár által magáévá tett orosz pánszláv nacionalizmussal szemben, ami az első világháborúban lejáratta magát. Az Ideiglenes Kormány polgári pártjai, köztük a legnépszerűbb eszerek viszont továbbra is háborúpártiak maradtak, annak ellenére, hogy a közhangulat az év elejétől békepárti volt.
A polgári pártok csak a Kerenszkij-offenzíva után járatódtak le, amikor halottban és sebesültben az oroszok 400 000 főt vesztettek a központi hatalmak 50 000 fős veszteségével szemben. Szubjektív okok miatt is elképesztő mértékben erősödött a bolsevikok népszerűsége! Ennek is köszönhető, hogy az akkori fővárosban, Péterváron Leninék szinte puskalövés nélkül ragadták kezükbe a hatalmat. Az Orosz Birodalom fele nem-orosz volt. Az orosz nacionalizmus lejáratta magát, és az agresszív internacionalizmus alapján álló bolsevikok természetes szövetségesei voltak a birodalom területén élő nemzetiségiek. Tehát 1917 második felében a legfontosabb kérdésben: a háború és béke kérdésében a bolsevikok nagyon is realista politikát követtek, ennek köszönhető a sikerük. Persze azt ekkor még senki sem sejtette, hogy az elkövetkező néhány évben a polgárháború áldozatainak a létszáma a világháborús emberveszteség ötszöröse lesz!
– „Ortodox nem szívesen lő az ortodoxra”, hiszen ha parancsot kap az orosz katona a tüzelésre, nem tagadhatja meg felüljárója utasítását. Mennyiben van értelme ortodoxokról beszélni 70 év szovjet regnálás után a mai katonakorú oroszok és ukránok esetében?
– Az ukránok elleni háború ellentétes a normális orosz pánszláv nacionalizmussal is, hiszen tagadhatatlan, hogy az ukránok nemcsak ortodoxok, hanem szlávok is. Viszont ugyanúgy, ahogy a beloruszokat az oroszok az ukránokat mindig lenézték, miközben az asszimilációra legalkalmasabb népességnek tekintették. A hivatalos statisztikákban az 1970-es években még mindig 50% feletti az orosz többség, de ettől kezdve igyekeztek a két említett keleti szláv népességgel együtt számolni magukat, hiszen csak így kerültek a Szovjetunión belül a 70% körüli arányba.
Az ortodox egyház gerince Hruscsov idején roppant meg igazán – levegőhöz a peresztrojka idején jutottak, de az orosz nemzeti tradíciónak és a nacionalizmusnak is része az ortodoxia, vagy pravoszlávia szelleme. Ne feledjük, hogy üldöztetésük ellenére az 1941-es német támadást követően ők voltak azok, akik azonnal fegyverbe szólították a fasiszta betolakodók ellen az oroszokat.
Gecse Géza – aspektus.hu
– Egy csekista mindig csekista marad – rögzítette Putyin. Ez a gondolkodásmód mennyiben gyökerezik az orosz nagyhatalmi politikában?
– Oroszországban nemcsak a bolsevik állam, hanem már a cárizmus idején is túlsúlyos volt a bürokrácia és benne az állambiztonsági szervek szerepe. A bolsevizmus a totalitárius állam kialakításával erre csak feltette a koronát. A mostani Oroszország tulajdonképpen csak egyfajta visszatérés ahhoz a brezsnyevi szuperállamhoz, amelytől nekünk még volt alkalmunk megundorodni, hiszen az állam vezetésében az állambiztonságnak – miként azt könyve bemutatója alkalmával a lengyel Andrzej Nowak egy hónapja itt Budapesten hangsúlyozta – olyan 35-40%-os az arányuk. Ezzel egyedülállónak számítanak a civilizált világban.
Molnár Pál
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
