Oroszok gerjesztik a migrációt?

„Érdekeket” és „próbálkozásokat” lát a migráció illetve népvándorlás mögött a jelenségek által súlyosan érintett Magyarország és Horvátország védelmi minisztere, kérdésünkre azonban nem azonosultak azokkal az amerikai katonai körökben hangoztatott elképzeléssel, miszerint a folyamatot Oroszország gerjesztené.

Moszkva újkeletű, a NATO-ban aggodalommal figyelt érdekérvényesítése közepette az Európában állomásozó amerikai haderő – jövő héten távozó – parancsnoka, Philip Breedlove tábornok nemrégiben úgy fogalmazott: Oroszország válogatás nélküli szíriai bombázásával serkenti a migránsválságot, és „fegyverként használja a migrációt”. Mint mondta, a pusztítás szándékos stratégia része, mellyel „útnak indítják őket”, hogy „más számára okozzanak problémát”.

A migránsválságot egy teljesen más dimenzióba emelő kijelentéssel tegnap két súlyosan érintett ország védelmi miniszterét, a Budapestre először ellátogató, nemrégiben kinevezett horvát Josip Buljevicet, és vendéglátóját, Simicskó Istvánt szembesítettük. A magyar miniszter válaszában természetesnek nevezte, hogy „egy ilyen folyamat nagy valószínűséggel magától nem indulhat el, emögött biztos, hogy sok-sok érdek megjelenik és megjelenhet”. Ugyanakkor kijelentette, hogy a népvándorlást nehezen látja „pusztán és kizárólag” azzal indokolhatónak, hogy „esetlegesen olyan orosz külpolitikai célok fogalmazódnak meg, melyek az egész folyamatot generálják”. A migráció vallási jellemzőit Oroszország keresztény hagyományaival összevetve pedig szerinte „az a kérdés fakad, hogy milyen érdek fűzné őket ahhoz, hogy Európában az iszlám terjeszkedjen és erős legyen?” A horvát miniszter szerint nagyon nehezen hihető az, hogy egyetlen tényező hathat erre a válságra, melyet olyan folyamatnak nevezett, mellyel „Európa identitására igyekeznek hatni”. Nem zárta ki, hogy lehetnek „Európán kívüli hatások”, s  „természetesen az orosz erők légicsapásainak is lehettek hatásai”. Ugyanakkor leszögezte: „nagyon felelőtlen lenne, ha mi most olyan tervekről, elképzelésékről beszélnénk, melyek mögött konkrét szándék lenne, de hogy vannak próbálkozások, az kétségtelen…de elzárkóznék attól, hogy specifikus jelenségekre utaljak”.

A kérdésfelvetést azért is éreztük helyénvalónak, mert a horvát és a magyar miniszter budapesti megbeszéléseinek is a migráció volt a legfontosabb kérdése. A nemrégiben kinevezett Josip Buljevicnek egyébként az első külföldi útja vezetett Budapestre, ahol a fokozott katonai együttműködésben is megállapodtak magyar vendéglátójával. A horvát tárcavezető szerint ez üzenet, mely a „stratégiai elhivatottságukat” jelzi.

A jövőben kétoldalú hadgyakorlatokra kerül sor, és a felek katonai attasékat küldenek egymás fővárosába. Magyarország lehetőséget teremt horvát tisztek részvételére a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) vezérkari tanfolyamán, és fokozódik az együttműködés a NATO egységes lég- és rakétavédelmi rendszerén (NATINAMDS) belül is. Ez utóbbi értesülésünk szerint azt jelentheti, hogy a zengői radarhelyszín meghiúsulásával (helyette a jóval kedvezőtlenebb fekvésű Medinán épült fel a harmadik NATO-finanszírozású radar Magyarországon – a szerk. megjegyzése) lefedetlenül maradt délnyugat-magyarországi légtér alaposabb ellenőrzéséhez a horvátországi Vinkovci mellett és a Papuk-hegységben lévő FPS-117-es radarok információihoz közvetlenül férhetne hozzá a magyar fél.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »