Őrizetbe vettek egy ismert iráni filmrendezőt

Őrizetbe vettek egy ismert iráni filmrendezőt

Őrizetbe vették egy filmje miatt Kejvan Karimi ismert iráni filmrendezőt – közölte szerdán a 30 éves férfi francia producere.

Karimit a teheráni graffitikról szóló dokumentumfilmje miatt vették őrizetbe a nap folyamán, majd az iráni fővárosban lévő Evin börtönbe szállították, hogy letöltse egyéves börtönbüntetését – értesítette az AFP francia hírügynökséget a producer.

Karimi Írás a városon című filmjével a teheráni falakra felrajzolt politikai témájú graffitikkal dokumentálta az iráni sah 1979-ben történt bukása és a 2009-es tiltakozó mozgalom közötti időszakot. Az iráni Kurdisztánból származó Karimit 2015 októberében „kormányellenes propaganda” és a vallási vezetők megsértése miatt hat év börtönre és 223 korbácsütésre ítélték.

Egy fellebbviteli bíróság aztán 2016 februárjában egy éves szabadságvesztésre változtatta a korábbi ítéletet, fenntartva ugyanakkor a 223 korbácsütést. A 30 éves filmrendező esete nemzetközi tiltakozásokhoz vezetett, számos filmalkotó szolidaritását fejezte ki.

Az Írás a városon előtt Karimi egy sor társadalomkritikus kisfilmet forgatott.

A leghíresebb iráni filmrendező, Dzsafar Panahi sincs sokkal jobb helyzetben, őt húsz évre tiltották el a filmezéstől 2010-ben. Hivatalosan 2030-ban, 70 évesen készíthet ismét filmet az iráni újhullám legtehetségesebb rendezője. Erre az abszurd bírói ítéletre válaszul készült el 2011-ben az Ez nem egy film, amit Panahi saját lakásában forgatott. A tiltóhatározat ellenére újabb és újabb filmek kerülnek ki Panahi kezei közül, mint például a Berlinalén fődíjjal kitüntetett Taxi Teherán, amit egy taxiban forgatott.

99 korbácsütés egy kézfogásért

Az ehhez hasonló, Iránból érkező hírek nem ritkák. Tavaly októberben például bebörtönöztek és egyenként kilencvenkilenc korbácsütésre ítéltek Iránban két költőt. A vád szerint munkásságukkal többek között államellenes propagandát folytattak, valamint megsértették a szentségeket.

A vádak között szerepelt, hogy kezet fogtak egy nővel, a korbácsütéseket ezért kapta Fatemeh Ekteszari és Mehdi Muszavi, mindketten orvosok és posztmodern gazalköltők. (A gazal a hagyományos perzsa szonett, amiben ők kortárs politikai és társadalmi problémákat dolgoztak fel.) Muszavi egyik versének címe a Félek, amely a mai Iránban sokak által érzett üldözési mániáról szól.

A legnagyobbakkal is megeshet

Bár nőként egyszerre volt Iránban polgári jogi harcos, jogász és költő, és megbecsülés övezte, a 2014-ben  elhunyt Szimin Behbaháninak sem volt zökkenőmentes a viszonya hazája hatóságaival. Neki ugyan börtönt vagy fizikai bántalmazást nem kellett elszenvednie, de a cenzúra miatt gyakran hevertek évekig fiókban a művei, és sok támadás érte a hatalomhoz közelálló sajtó részéről.

Amikor 2010-ben, Franciaországba menet a repülőtéren letartóztatták, angol fordítója megdöbbenve nyilatkozott: „Mind azt hittük, ő érinthetetlen.” A félig vak, nyolcvanhárom éves szerzőt egy éjszakán át tartó vallatás után engedték szabadon. A franciaországi felolvasóútra nem juthatott el. Útlevelét akkor kaphatta vissza, amikor 2013-ban neki ítélték a Szőcs Géza alapította Janus Pannonius Költészeti Díjat, amelynek ő volt az első kitüntetettje.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »