Óriási különbségek vannak a hazai bérekben

Óriási különbségek vannak a hazai bérekben

Hiába érkezett több ezermilliárd forintnyi európai uniós támogatás az országba az elmúlt években, nem sikerült felzárkóztatni a leszakadó térségeket. A brüsszeli támogatások legnagyobb részét a kohéziós pénzek teszik ki, amelyek arra szolgálnak, hogy az uniós átlag alatt teljesítő régiókat felemeljék. Ha ezeket a forrásokat jól használja fel egy tagállam, akkor annak következménye előbb-utóbb – legyen szó gazdaságfejlesztési vagy infrastrukturális beruházásokról – a jövedelmi helyzet javulása kell hogy legyen.

Papíron és átlagot számolva ez így is történik, de a Központi Statisztikai Hivatal adataiból az derül ki, óriásiak a különbségek a keresetek között idehaza. A legjobb fizetések még mindig Budapesten vannak, míg az Észak-Alföldön a legrosszabb a helyzet. Míg a fővárosban bruttó 388 ezer forint az átlagbér, addig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében csak 210 ezer, vagyis 84 százalékkal jobban lehet keresni Budapesten, mint például Nyíregyházán. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint továbbra is ott a legmagasabbak a keresetek, ahol a legalacsonyabb a munkanélküliség és a legnagyobb a foglalkoztatási ráta, vagyis a legfejlettebb országrészekben. – A megyei adatokból az is kiderül, hogy ott lehet a legjobban keresni, ahol a legnagyobb az egy főre jutó ipari termelés. A bérek tehát ott a legmagasabbak, ahol van ipar, amely a tőkeerős multinacionális cégek, és a haza nagyvállalatok tevékenységeinek köszönhető – mondta az elemző.

http://mno.hu/

Virovácz Péter úgy látja, ezt erősíti az a statisztikai adat is, amely azt mutatja meg, hogy ezer lakosra hány cég jut. – Azokban a megyékben, ahol nagy az ipari kibocsátás, nagy az átlagkereset és magas a foglalkoztatottság, ott kevés az ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozás. Ezek a jellemzően a nagyvállalatok által uralt területek, ahol kevés, de nagy cég van jelen – mondta az elemző. A leszakadó területeken pedig elaprózódottabb a vállalkozói szerkezet, több kis cég van, amelyek kevesebb embert foglalkoztatnak, alacsonyabb bérért, mert a termelékenységük is rosszabb. Az európai uniós támogatások kapcsán megjegyezte: elsősorban nem a bérek növelésére kapja hazánk, hanem termelékenységjavításra és infrastrukturális fejlesztésekre. Virovácz szerint tény ugyanakkor, hogy az uniós támogatások több mint fele a külföldi multinacionális cégeknél és a hazai nagyvállalatoknál landolt, miközben a kormány a kis- és közepes vállalatok támogatását tűzte ki célul. A nagyvállalatok pedig továbbra sem mennek az elmaradottabb régiókba, a kabinet pedig egyedi döntések alapján osztja ki a nagyobb cégek kapacitásbővítő támogatásait, ezek jellemzően már meglévő, vagyis a fejlettebb régiókban található telephelyeken valósulnak meg.

http://mno.hu/

A KSH tegnap közölte a havi adatokat is: októberben az országos bruttó átlagkereset 295 800 forint volt, 12,8 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az átlagos nettó kereset családi kedvezmény nélkül 196 700 forint volt, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 204 600 forintra becsülhető. Érdekesség, hogy az állami munkahelyeken gyorsabban emelkedtek a fizetések: a versenyszférában 12,7 százalékkal nőttek a keresetek, a költségvetési szférában azonban 13,2 százalék volt a bérek emelkedése. A statisztikai hivatal szerint a növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá az állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással.

http://mno.hu/

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint idén a reálbérek két számjegyű emelkedése várható, jövőre pedig valamivel visszafogottabb, de még mindig jelentős lehet a növekedés. Az idei béremelkedésre az egyre súlyosabb munkaerőhiány is erősen hatott. Németh Dávid a nettó reálbérek idei és jövőre várható növekedését hosszú távon csak akkor tartja fenntarthatónak, ha a termelékenység is javulni fog. Amennyiben a termelékenység javulása nem tart lépést a fizetések emelkedésével, akkor romlik a magyar gazdaság versenyképessége. A beruházási adatokból egyébként láthatók annak jelei, hogy több vállalkozás már gépek beszerzésével igyekszik pótolni a hiányzó és dráguló munkaerőt. Idén a várt 2,4 százalékos éves infláció mellett tíz százalékot meghaladó reálbér-növekedés lehet, míg az elmúlt négy évben összesen 31, közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig 34 százalékkal nőttek a reálbérek.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.12.21.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »