Orgiák és nemzetbiztonság

Orgiák és nemzetbiztonság

A győri polgármester jachtos orgiája a magyarországi önkormányzati választási kampány középpontjába került.

Az egyik oldalon elmondják, ez magánügy, félrelépés, de a győri városfejlesztést nem befolyásolja. A másik oldalról pedig jönnek az érvek, hogy ez erkölcstelen, és aki így viselkedik a magánéletben, az a közéletben sem lehet más. Mellesleg ez utóbbi látszik megerősödni a korrupciós vádak fényében, vagyis a győri közbeszerzésekről szóló oknyomozó jellegű anyagokban.

De most nézzünk egy másik aspektust. Politikusok orgiája, prostituáltak. Kábítószer-fogyasztás. Méregdrága partikellékek. 

Az egész, mint egy visszatérő rossz álom, úgy idézi fel a nyár eleji osztrák botrányt Strache alkancellár körül, aki az ibizai bérelt villában készült felvétellel bukott le.

Nem került elő a teljes felvétel – kis ízelítő is elég volt a kormány bukásához –, de sejthető, hogy több is történt, mint hogy beszélgettek az orosz befolyásnak megágyazó korrupciós ügyről és a hatalmas összegekről.

Hírdetés

A közfeladatot ellátó személyeket sokan próbálják behálózni. Ez önmagában nem meglepő, éppen ezért vannak szabályok a régebben működő demokráciákban a lobbitevékenységről, ezért van olyan fizetésük a közszolgáknak, amiből meg tudnak élni. Hogy ne legyen szükség „fizetéskiegészítésre”.

Az viszont, ha nagyvárosok polgármesterei, miniszterek vagy magas beosztású döntéshozók tudatmódosult állapotban orgián vesznek részt, színtiszta nemzetbiztonsági kockázat. Olyan szintű kockázatvállalás, amely elfogadhatatlan és azonnali közszolgálatból való elbocsátással kell(ene) járnia. Legyen szó akár az osztrák alkancellárról, akár az IMF korábbi vezetőjéről, Dominique Strauss-Kahnról. Ugyanis megengedhetetlen, hogy a választott politikusaink, döntéshozóink zsarolhatóak legyenek.

Gulyás Gergely magyar miniszterelnökség-miniszter az osztrák botrány idején úgy nyilatkozott:

Azt remélem, hogy azért közöttünk nincsenek vezető pozícióban olyanok, akik hasonló óvatlanságot követnének el.

Mindig voltak, mindig lesznek; ez nem rendszerspecifikus kérdés. Volt az elmúlt években olyan magyar nagykövetségi munkavállaló, aki beleesett a „honey trap”-be, vagyis egy édes szerelmi csapdába: egy fiatal lány elcsábítja az idősebb diplomatát, amiről a titkosszolgálat véletlenül felvételt készít. Régi módszer ez is. Más szóval: a nemzetbiztonsági kihívások csakis nőttek, mivel egyre alacsonyabb költséggel lehet egyre jobb színvonalú felvételeket készíteni; a közösségi média és a social engineering révén egyre könnyebb bárkit személyre szólóan behálózni és olyan helyzetbe hozni, amivel később zsarolható lesz. Ez 2019-ben már közismert tény, éppen emiatt aggasztó, ha egy-egy döntéshozó annyira hatalmasnak érzi magát, hogy efölé képzeli a befolyását.


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »