Orbánnak olyan fontos a 3,3 millió ember akarata, hogy szabadságot vett ki az alaptörvény-módosítás benyújtásakor egy focimeccs miatt

Orbánnak olyan fontos a 3,3 millió ember akarata, hogy szabadságot vett ki az alaptörvény-módosítás benyújtásakor egy focimeccs miatt

A szabadnapján nyújtotta be Orbán Viktor az alaptörvény módosításáról szóló javaslatát az Országgyűlésnek. A 3,3 millió ember véleménye által megerősített módosítás beadásakor azért nem volt jelen a miniszterelnök, mert – nyilván a fontossági sorrend miatt – szabadságot vett ki hétfőn, hogy részt vegyen a magyar válogatott Lettország elleni világbajnoki selejtezőjén Rigában.

Beterjesztette hétfőn az Országgyűlésnek Orbán Viktor miniszterelnök az alaptörvény módosítását kezdeményező javaslatát, amely tiltaná idegen népesség Magyarországra telepítését – derül ki a parlament honlapjáról.

"Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be"

A változtatás értelmében bekerül az alaptörvénybe, hogy Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be. Idegen állampolgár – amelybe az Európai Gazdasági Térség polgárai nem tartoznak bele – Magyarország területén az Országgyűlés által megalkotott törvény szerinti eljárásban, a magyar hatóságok által egyedileg elbírált kérelme alapján élhet.

Az öt cikkből álló változtatás módosítja a többi közt a Nemzeti hitvallást, kimondva: "valljuk, hogy a történeti alkotmányban gyökerező alkotmányos önazonosságunk védelmezése az állam alapvető kötelessége".

Az előterjesztés azt is tartalmazza, hogy Magyarország uniós tagállamként való részvétele érdekében a közös hatáskörgyakorlásnak összhangban kell állnia az alaptörvényben foglalat alapvető jogokkal és szabadságokkal, és az nem korlátozhatja Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogát.

Az alkotmányos identitás védelme

Elfogadása esetén az alaptörvény része lesz az is, hogy Magyarország alkotmányos identitásának védelme az állam minden szervének kötelessége.

A módosítás a kihirdetést követő napon lép hatályba.

Az előterjesztés indoklása utal arra, hogy 2015-ben példátlan mértékű népvándorlási hullám érte el Európa határait, másfél millióan lépték át illegálisan a schengeni határokat. A tömegesen érkezők kulturális és gazdasági integrációja megoldhatatlan feladat elé állította Európát, az ellenőrizetlen határátlépések pedig jelentősen növelték a terrorveszélyt.

Az Európai Unió a kötelező betelepítési kvótával próbálta szétosztani a tagállamok között az Európába érkezőket – olvasható az indoklásban -, a kényszerbetelepítésről pedig elsőként Európában Magyarország kormánya kezdeményezett népszavazást. Az október 2-ai referendumon az érvényesen szavazó választópolgárok 98 százaléka voksolt nemmel a kényszerbetelepítésre, így létrejött egy pártok felett álló egység Magyarországért, amely nemzeti ügynek tekinti az ország szuverenitásának megvédését.

"A 98 százalék egybecsengő akarata kötelez, az Országgyűlésre hárul a feladat, hogy azt közjogi erővel ruházza fel", a módosítás 3 millió 300 ezer ember akaratán nyugszik – tartalmazza az indoklás.

Orbán Viktor október 2-án este, a kvótareferendum eredményeinek előzetes megismerését követően jelentette be, hogy alkotmánymódosítást javasol a parlamentnek, mert "az emberek akaratát rögzíteni kell az alaptörvényben". Vasárnapi rádióinterjújában jelezte, azt tartja helyesnek, hogy miniszterelnökként ő nyújtsa be az alaptörvény-módosítást, hogy kellő súlyt adjon ezzel is a népakaratnak. Úgy tűnik, a "kellő súlyt" még egy ezerötszáz kilométeres kiruccanás sem teheti nevetségessé.

A módosítás (mely letölthető ide kattintva) alapján tehát az öt cikk így változna:

1. cikk

„Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét.” szövegrészt követően a következő szövegrésszel egészül ki:

„Valljuk, hogy a történeti alkotmányban gyökerező alkotmányos önazonosságunk védelmezése az állam alapvető kötelessége.”

2. cikk

Az Alaptörvény E) cikk (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján – az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig – az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja. Az e bekezdés szerinti hatáskörgyakorlás összhangban kell álljon az Alaptörvényben foglalt alapvető jogokkal és szabadságokkal, továbbá nem korlátozhatja Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogát.”

Az európai jogrendszerbe integrálás szavatolására létrehozott hivatkozás:

3. cikk

Az Alaptörvény R) cikke a következő (4) bekezdéssel egészül ki :

„(4) Magyarország alkotmányos identitásának védelme az állam minden szervének kötelessége.”

4. cikk

(1) Az Alaptörvény XIV. cikk (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be. Idegen állampolgár – ide nem értve az Európai Gazdasági Térség országainak állampolgárait – Magyarország 3/7 területén az Országgyűlés által megalkotott törvény szerinti eljárásban, a magyar hatóságok által egyedileg elbírált kérelme alapján élhet. (2) Magyar állampolgár Magyarország területéről nem utasítható ki, és külföldről bármikor hazatérhet. Magyarország területén tartózkodó külföldit csak törvényes határozat alapján lehet kiutasítani. Tilos a csoportos kiutasítás. (3) Senki nem utasítható ki olyan államba, vagy nem adható ki olyan államnak, ahol az a veszély fenyegeti, hogy halálra ítélik, kínozzák vagy más embertelen bánásmódnak, büntetésnek vetik alá."

(2) Az Alaptörvény XIV. cikke a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Magyarország – ha sem származási országuk, sem más ország nem nyújt védelmet – kérelemre menedékjogot biztosít azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiket hazájukban vagy a szokásos tartózkodási helyük szerinti országban faji, nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetve politikai meggyőződésük miatt üldöznek, vagy az üldöztetéstől való félelmük megalapozott.”

5. cikk

(1) Az Alaptörvény e módosítása a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) Az Alaptörvény e módosítását az Országgyűlés az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés a) pontja és S) cikk (2) bekezdése alapján fogadja el. (3) Az Alaptörvény e módosításának indokolását a módosítás kihirdetésével egyidejűleg, az Alaptörvény egységes szerkezetű szövegét az Alaptörvény e módosításának hatálybalépését követően haladéktalanul közzé kell tenni a hivatalos lapban.

Kedden a frakciók tárgyalnak az alaptörvényről, a miniszterelnök pedig a pártvezetőkkel is négyszemközti egyeztetést kezdeményezett, erről korábban Kósa Lajos beszélt.

(Kuruc.info – MTI – HVG nyomán)


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »