Orbán Viktor október 23-i beszéde: Európa a nemzetek hazája

Orbán Viktor október 23-i beszéde: Európa a nemzetek hazája

Akik az Európai Unióból európai birodalmat akarnak gyúrni, mind bevándorláspártiak – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök kedden, az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapján Budapesten, a Terror Háza Múzeum előtt. Hangsúlyozta: Európa a nemzetek hazája.

Meg kell lengetni a szabad és erős Európa zászlaját

A kormányfő szerint ma Brüsszelben újra birodalmi indulókat játszanak, “igaz, más dallam ez, mint a régi volt“. Ma nem fegyverekkel hódítanak: Brüsszel nem Isztambul, nem Moszkva, nem a birodalmi Berlin, még csak nem is Bécs, Brüsszelből sohasem hódítottak, Brüsszelből csak gyarmatokat igazgattak – mondta. “Mi azonban nem voltunk sem gyarmat, sem gyarmattartó, nem vettük el senkinek a hazáját, éppen ezért nem fogjuk odaadni másnak sem a mienket” –  hangsúlyozta.

Brüsszelt ma azok uralják, akik a szabad nemzetek szövetsége helyére európai birodalmat kívánnak, olyan európai birodalmat, amelyet nem a népek választott vezetői, hanem a brüsszeli bürokraták irányítanak – jelentette ki Orbán Viktor, megjegyezve: ma már számos európai országban is az európai birodalom hívei kormányoznak, ezért tudható, milyen lesz “az a szép új világ“, ha rajtuk múlik. Növekvő számban tűnnek fel más földrészekről és más kultúrákból érkezett katonakorú férfiak – fejtette ki –, és “még a mi életünkben saját képükre formálják az európai nagyvárosokat“, lassan, de biztosan kisebbségbe szorítva az európai őslakosokat.

A kormányfő úgy fogalmazott, akik az EU-ból európai birodalmat akarnak gyúrni, kivétel nélkül mind bevándorláspártiak: az európaiság mércéjévé tették a migránsok beengedését, és elvárják, hogy minden ország és nép haladéktalanul alakítsa magát multikulturálissá. Ma már látjuk, szándékosan nem éltek a hatalmas rendőri és katonai erejükkel, szándékosan nem védték meg Európát a migránsok tömegeitől. “Ha mi képesek voltunk, ők is azok lehettek volna. Nem a képesség hiányzott, hanem az akarat” – mondta Orbán Viktor.

Szavai szerint “a brüsszeli élcsapat és a többi nemzetállam-ellenes vezető” a migrációt esélynek és lehetőségnek tekinti ma is, esélynek arra, hogy egy multikulturális, kevert népességű, egységessé simított birodalommal váltsák fel a nemzetállamok Európai Unióját. Nemzetállamok nélküli Európa, nemzeti gyökereitől elszakított elit, szövetség a multinacionális erőcsoportokkal, koalíció a pénzügyi spekulánsokkal – sorolta, úgy fogalmazva: “ez lenne itt Soros György paradicsoma“.

Azt is mondta, hogy noha még csak októbert írunk, de Európában már mindenki a májusra gondol. A májusi európai parlamenti választások eldöntik, merre forduljon Európa szekere, az európai népeknek jövőt kell választaniuk, és a magyarok sem maradhatnak csöndben: “ha bizonytalanul szólnak a harsonák, a legfontosabb és legigazabb ügy köré sem tudunk felsorakozni”. Sorompóba kell hát lépni, és elő kell hívni azokat, akik a nemzetek Európájában hisznek, meg kell lengetni a szabad és erős Európa zászlaját – szorgalmazta.

A magyar nem hazardírozik a hazájával

Orbán Viktor hangsúlyozta: Európát nem az öntudatos nemzetek, hanem a birodalomépítési vágyak vitték tévutakra, a birodalomépítési kísérletek és kísérletezők felelősek a huszadik századi szörnyű háborúkért, a tengernyi szenvedésért és a virágzó Európa többszöri feldúlásáért is.

Mi hiszünk abban, hogy minden nemzet sajátos, a maga módján egyedi, és fényesen beragyoghatja a világ rábízott szeletét” – mondta, hangsúlyozva, hogy ezért lázadtak fel a magyarok már 1956-ban is.

Azt is mondta, a magyar nem szerencsejátékos fajta, nem hazardírozik a hazájával, nem szívesen bocsátkozik kétes kimenetelű kalandokba, ha kell, remény nélkül is tud harcolni, de jobban szereti, ha a hősiesség és a józan ész is az ő oldalán áll.

Közölte: minden évvel, mellyel távolodunk 1956-tól, egyre kevesebben vannak azok, akik részesei vagy tanúi voltak azoknak a napoknak. De minden évben “összejövünk, ha esik, ha fúj, és ez így lesz minden év október 23-án, amíg magyarok élnek a Földön”.A kormányfő felidézte: “jól mondta Faludy, 1956 nekünk nem emlék és nem történelem, hanem a szívünk és a gerincünk“.

Kitért rá: “mi, magyarok tudunk a legjobban keseregni“, a legszebben panaszkodni, a legőszintébben elsiratni magunkat. Mégis “itt állunk, 1100 évvel a honfoglalás, ezer évvel a keresztény magyar állam alapítása után, Európa egyik legrégebbi nemzeteként, túlélve megszállókat és megszállásokat” – mondta.

Kifejtette: mi, magyarok “szenvedtünk eleget a birodalmaktól“, mindegyik jó alattvalót akart faragni belőlünk. “Nem értették meg, hogy nekünk van hazánk, s a hazának nem alattvalói vannak, hanem fiai“. Azóta talán megtanulták, hogy “a magyarok a birodalmi szándékokat messziről kiszagolják, a helytartókat előbb-utóbb elzavarják. Jobb esetben” – fogalmazott.

MTI

Nyitókép: MTI/Kovács Tamás


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »