Orbán Viktor: Európa utolsó szabadságharcosai vagyunk

Orbán Viktor: Európa utolsó szabadságharcosai vagyunk

Mi, nemzeti alapon álló demokraták állunk szembe a birodalom építőivel. Az Európai Unió nem fog magától megjavulni, nekünk kell visszavezetni a helyes ösvényre – mondta Orbán Viktor a magyar függetlenség napján. A miniszterelnök azokat a téziseket fogalmazta meg, melyekkel a magyar kormány hozzájárul az összeurópai vitához, ami az unió jövőjéről szól.

Ez az a nap, amikor Magyarország először megszólal a májusban megindított Európai Unió jövőjéről megindított vitában

 – kezdte ünnepi beszédét Orbán Viktor megjegyezve: a szavak pontos értelme a legfontosabb, ha nincs rend a szavainkban nincs rend a gondolatainkban se.

A kormányfő hangsúlyozta:

 Európa egy kulturális képződmény, amely fantasztikus, lenyűgöző, lélegzetelállító és lemásolhatatlan. Európa életében jobb és rosszabb korszakok váltogatták egymást, de Európa örök hiába csillog mások gúnyája fényesebben.

Az Európai Unió egy politikai képződmény, amelyet azért hoztak létre, hogy megvédjék országaik gazdasági és katonai érdekeit. Azért jött létre az unió, hogy ne vesszen el a remény, hogy egyszer Európa sorsáról az európaiak dönthetnek majd

– tette hozzá.

A kormányfő ismertetett egy kutatást, mely szerint csak a németek 45 százaléka mondta azt, hogy szabadon elmondhatja a véleményét.  

A nemzet és a család egyszerre áll támadás alatt, és könnyen megégethetik magukat, ha az iszlámról, a hazafiasságról elmondják a gondolataikat.

Mi történt a mi Európai Uniónkkal, hova tűnt az európai álom?

– tette fel a kérdést a miniszterelnök. Orbán Viktor beszédében felidézte, hogy

amíg az EU 2008-ban a világ GDP-jének 25 százalékát adta, addig 2019-ben már csupán annak 18 százalékát érte el. Amíg 2008-ban az unió a világ összes ipari értékének 22 százalékát állította elő, addig 2019-re ez már csupán 15 százalék volt.

A miniszterelnök emlékeztetett, hogy

Hírdetés

mára a világ 10 legnagyobb pénzügyi központja között nincs EU-s helyszín, és az elmúlt huszonöt évben alapított 20 legnagyobb cég között nincs uniós.

A miniszterelnök kiemelte, hogy

mára Kína tizennégyszer több szabadalmi bejelentést tesz, mint az EU, valamint az elmúlt harminc évben egyáltalán nem emeltek semmit az uniós katonai fejlesztésekre fordított kiadásokon, miközben az USA 30 százalékkal, Kína pedig 900 százalékkal fordít többet hadi kiadásokra.

Orbán Viktor arra is rámutatott, hogy

az unióban nem konvergenciát, hanem divergenciát tapasztalhatunk.

„Csak Németország és Hollandia nyert és nyer az euró bevezetésével, az eurózóna többi állama pedig veszteségeket szenved el”  – emlékeztetett egy 2017-ben készült felmérés alapján.

Közép-Európában tudjuk, hogy 1989-1990 után a szabadság nem beköszöntött, hanem kivívtuk, hogy a kommunizmus nem megdőlt, hanem megdöntöttük

 – emelte ki Orbán Viktor, majd hangsúlyozta:

Mi ma is ugyanazok vagyunk, Európa utolsó, máig élő szabadságharcosai. Most, amikor az Európai Unió bajban van, nem fog magától megjavulni, átalakulni és helyes útra térni. Ezt nekünk kell megtennünk .

– jegyezte meg Orbán Viktor, aki arra is emlékeztetett, hogy

mi kiharcoltuk a szabadságot, nyugati barátaink viszont megörökölték. – Micsoda különbség!

Harminc évvel ezelőtt azt hittük, hogy Európa a jövőnk, de ma már látjuk, hogy mi vagyunk Európa jövője. Most kaptunk egy lehetőséget, hogy megállítsuk az Európai Unió elszovjetesedését és Brüsszel „elmoszkvásodását”

– emelte ki a miniszterelnök, zárásképp pedig hozzátette:

Merjünk demokraták és szabadságharcosok lenni, mert csak ebből születhet meg az új európai reneszánsz.

80. születésnapja alkalmából gratuláló levelet küldött Václav Klausnak, a Cseh Köztársaság korábbi elnökének Orbán Viktor miniszterelnök.

Harminckét hosszú év után ismét szabadságharc folyik Európában. Ezúttal a keresztény-konzervatív hagyományaink, szuverén nemzetállamaink, és közép-európai identitásunk megőrzése érdekében vonulunk csatába

 – írta Orbán Viktor, hozzátéve:

Václav Klaus példája fontos kapaszkodót jelent e küzdelemben, hiszen ő nemcsak saját országát kormányozta a piacgazdaság irányába, és így egy új kor kapujába, hanem jelentős szerepet játszott abban is, hogy Közép-Európa a kontinens gazdasági motorjává váljon.


Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »