Orbán: most kell megvédenünk kulturális mivoltunkat

Az európai kultúrharc örvénylésében most kell megvédenünk kulturális mivoltunkat, identitásunkat és szuverenitásunkat – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a felújított Szépművészeti Múzeum átadásán, kedden Budapesten.

Régi igazság, hogy a nagyság nem csak négyzetkilométerekben, embermilliókban és tankok számában mérhető. A nagyság vízszintes értelmezésével szemben mi magyarok inkább a magasba törekvő nagyság hívei vagyunk, ami szellemi természetű – mondta a kormányfő.

Az elődeink ezt értették és komolyan is vették. Így született meg a Hősök tere a millenniumi emlékművel, mögötte a Városligettel. Ezért határozták el még a millennium évében, hogy felépítik a Szépművészeti Múzeumot – tette hozzá.

A millenniumi ünnepségek megmutatták, hogy a magyarság a világ magabiztos, és nagyra törő nemzeteinek sorába lépett. Okot adott erre az életérzésre a viharos történelmünk, ezeréves európai múltunk és a tudomány és a kultúra világában bizonyított tehetségünk – hangsúlyozta a miniszterelnök.

Beszédében a kormányfő kiemelte: békében élünk saját kultúránkkal és történelmünkkel, és ez nagy ajándék a világban, “becsüljük meg”. Ugyanakkor nem lehetünk restek megvédeni a kultúránkat – jelentette ki.

Orbán Viktor megjegyezte: a múzeum átadása komoly mérföldkő a Liget Budapest projektben is.

Úgy vélte, mi magyarok a magasba törekvő, szellemi természetű nagyság hívei vagyunk, ezt elődeink értették és komolyan vették, így született meg Hősök tere a Millenniumi Emlékművel és a Városligettel, és ezért határozták el, hogy felépítik a Szépművészeti Múzeumot. A millenniumi ünnepségek azt mutatták, hogy a magyarság a magabiztos és nagyratörő nemzetek között van, és minderre az ezeréves viharos történelem, valamint a tudomány és a kultúra világában mutatott tehetség adott okot – mutatott rá.

A miniszterelnök szerint a magyarok a saját nagyságukat nem abban látták, hogy el tudnak venni valamit mástól, hanem hogy mit tudnak hozzátenni a kultúrához és a tudományhoz. Hozzátette: mi mindig többet adtunk a világnak, mint amennyit kaptunk tőle.

Emlékeztetett: a magyar nép évszázadokon át harcokban védte Európát és gyarapította közös értékeit, kultúrájával hozzájárult az európai sokszínűséghez.

Orbán Viktor kitért rá: a magyar történelem része, hogy vannak, akiknek szemében ellenszenves a nemzeti nagyság gondolata, és idegen mércével akarnak mérni minket. Az ilyen politikai kurzusok mély nyomokat hagytak a múzeum épületén és a Városligeten is. De a most helyreállított Szépművészeti Múzeum újranyitása azt üzeni, hogy a “másokat majmoló, törvényszerűen kisszerű kultúrpolitika korszaka véget ért”. Ezek az eszmék a mai idők próbáját nem állják ki, hanyatlanak, enyésznek, porladnak – fogalmazott.

A kormányfő kijelentette: mi időtálló eszmékben hiszünk, és reméljük, hogy lesz egy közös rend, amely felé mind szabadon törekedhetünk. Ezt a reményt testesíti meg a Szépművészeti Múzeum – vélte.

A kultúra terén tett lépések között említette a Seuso-kincs hazahozatalát és kulturális intézmények felújítását. 2017-ben több ember fordult meg a múzeumainkban, mint Magyarország teljes lakossága – jelezte.

Orbán Viktor kiemelte: bátorságunk és erőnk is van a millenniumi tradíciót folytatni. A Városligetben különleges teret építettek, és a hagyományokat megőrizve ezt a rendkívüli teret átvisszük a 21. századba, begyógyítjuk a sebeket – magyarázta. Korábban is voltak, akik a múzeum épületét nem találták elég szépnek, nemzetinek, de az idő nem őket igazolta – zárta szavait a miniszterelnök.

Baán: A művészet a végtelenre nyíló tér

A felújított Szépművészeti Múzeum a művészetnek szentelt katedrális – hangsúlyozta Baán László, a múzeum főigazgatója kedden Budapesten, a rekonstruált épület ünnepi megnyitóján.

Baán László főigazgató beszél a felújított Szépművészeti Múzeum nyitóünnepségén Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Baán László, a múzeum főigazgatója beszédében, amelyben megköszönte a három évig tartó teljes körű rekonstrukció résztvevőinek munkáját, kiemelte: a művészet az egyik módja megszabadulni az emberi élet rövidségének, végességének fenyegetésétől.

Hírdetés

A művészet a végtelenre nyíló tér, folyamatosan épülő roppant katedrális maga is, amelyben feloldódnak a lineáris idő korlátai, ahol az ember szabadon kommunikálhat arról, mi is létezésünk értelme – fogalmazott a főigazgató.

Kiemelte azt is: a Szépművészeti Múzeum Magyarország első állandó, 1906-ban megnyitott képzőművészeti múzeuma.

Baán László főigazgató beszél a felújított Szépművészeti Múzeum nyitóünnepségén. A múzeum október 31-én nyílik meg a nagyközönség előtt a három éven át tartó, átfogó rekonstrukció után (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Az épület ünnepi átadóján Orbán Viktor miniszterelnök mellett részt vett Polt Péter legfőbb ügyész, Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, Tarlós István főpolgármester, valamint a diplomáciai testületek képviselői és a magyarországi múzeumok vezetői is.

A múzeum történetének legnagyobb és legátfogóbb rekonstrukciós munkálatai eredményeként felújították a 2. világháborúban jelentős károkat szenvedett, azóta csak felületes felújításon átesett és raktárként használt impozáns Román Csarnokot, korszerűsítették a múzeum elavult fűtőrendszerét, klimatizálták a kiállítótermek egy részét, felújították a tetőszerkezet nagy részét, valamint új kiállító- és közönségforgalmi tereket és korszerű raktárhelyiségeket alakítottak ki az épületben.

A felújítás mellett a gyűjtemény eredeti koncepciójához visszatérve a múzeum állandó kiállításait is újrarendezték.

Több évtizedes távollét után a magyar művészeti anyag hazatér a Szépművészeti Múzeumba, amely ezt követően az egyiptomi és a görög-római mellett a 18. század végéig együtt mutatja be az egyetemes és a magyar művészet történetét.

A látogatók két szakaszban vehetik majd birtokba a megújult intézményt és az új kiállításokat. Októberben a mélyföldszinti terek és a felújított Román szárny nagy része, valamint az ott található kiállítások nyílnak meg, az összes új állandó kiállítás pedig 2019 közepétől lesz majd látogatható – derül ki a múzeum tájékoztatásából, amely szerint a felújított épületről a Youtube videómegosztó portálon tekinthető meg egy rövid film.

****************

Több mint hároméves felújítást követően nyitják meg újra a Szépművészeti Múzeumot.

A legnagyobb magyar művészeti gyűjtemény a Nemzeti Múzeum Képtára és az Országos Képtár összevonásával jött létre. (Ezek anyaga Pyrker János egri érsek gyűjteményéből, az állam által megvett Esterházy-képtárból, az 1872-ben Ipolyi Arnold püspök magángyűjteményéből kapott képekből és a bécsi császári gyűjtemény 1772-ben Pozsonyba, majd Budára került, s Kossuth által 1848-ban köztulajdonba vett festményeiből állt.) A gyűjtemények összevonását az Országos Képtár igazgatója, Pulszky Károly javasolta, aki a teljes európai festészet bemutatását tervezte.

A gyűjtemények egyesítését végül a millennium idején „a honalapítás ezredik évfordulójának megörökítésére alkotandó müvekről” szóló 1896. évi VIII. tc. írta elő. A jogszabály a múzeum létesítésére 3,2 millió forintot irányzott elő, a költségek végül 4,2 millió forintra rúgtak. A 12 ezer négyzetméteres telket, ahol korábban a Feszty-körkép bemutatására épült Rotunda pavilon állt, a főváros ingyen adta át.

Az épületre 1898-ban kiírt pályázatot ugyan Petz Samu nyerte, a munkálatok két évvel később mégis a második helyezett Schickedanz Albert és Herzog Fülöp Ferenc tervei alapján kezdődtek, mivel ők a főbejáratot a Hősök terére helyezték. Az eklektikus stílusú épületegyüttest 1900 és 1906 között emelték, először a neoreneszánsz képtárszárny, utána a neoklasszicista előépület készült el, a munkálatokat a történész Kammerer Ernő irányította, aki 1906 és 1914 között az intézmény első igazgatója is volt.

A múzeumot 1906. december 1-jén adták át (mivel I. Ferenc József éppen akkor ért rá), és december 6-án nyitották meg a közönség előtt. A Szépművészeti Múzeummal lett teljes az impozáns Hősök tere, ahová Schickedanzék tervezték a Műcsarnokot és a Millenniumi emlékművet is.

A múzeumot a maga idejében Európa legkorszerűbb képtárának mondták, bár a tervezés fő szempontja inkább reprezentatív terek kialakítása, mint műtárgyak bemutatása volt. Az első nagyobb állománybővítés Paul Arndt müncheni régész 135 márvány- és 650 terrakotta szobrának megvásárlása volt 1908-ban és 1913-ban. A múzeumot 1912-ben Pálffy János gróf hagyatéka, Nemes Marcell ajándékai, majd a letétbe helyezett Hatvany- és Herzog-kollekciók gazdagították, a grafikák zöme – Leonardo, Dürer, Rembrandt, Rubens és Goya művei – az Esterházy-gyűjteményből származnak, s jelentős a francia impresszionista gyűjtemény is.

Petrovics Elek 1914-35 közti igazgatása alatt a múzeumot az állomány jelentős gyarapodása miatt többször átépítették. A második világháborúban az épület megsérült, a gyűjtemény egy részét szakszerű csomagolás nélkül Németországba vitték, e műkincsek jórészt visszakerültek, de a sérült művek restaurálása évekig tartott.

A háború utáni első kiállítást 1946-ban szervezték. Az ötvenes években a Ráth György-gyűjteménnyel és a Zichy-képtárral bővült a múzeum. A gyűjtemény 1957-re már kinőtte az épületet, ezért a Fővárosi Képtár és a Szépművészeti Múzeum magyar anyagából létrehozták a Magyar Nemzeti Galériát, a Szépművészeti Múzeumban a külföldi alkotások mellett a régi magyar osztály anyaga maradt. A modern anyag külföldi magyar művészek adományaival bővült legfőképp, s az egyiptomi anyag is jelentősen gyarapodott.

A múzeum osztályai: az egyiptomi, az antik gyűjtemény, a régi képtár, a régi szoborgyűjtemény, a grafikai és a modern gyűjtemény. A műtárgyak száma több mint 125 ezer, a múzeum könyvtára negyedmilliós állományával az ország legnagyobb művészettörténeti szakkönyvtára.

A múzeumban számos nagy sikerű, tömegeket vonzó kiállítást láthatott az érdeklődő közönség, többek közt Monet képeiből, a kopt művészet kincseiből, öt évszázad spanyol festészetének remekműveiből, Vincent van Gogh művészetéből, a Nyolcak művészcsoport alkotásaiból. Kiállításai mellett akkor is a közönség figyelmének középpontjába került a múzeum, amikor az évtizedeken át folyó rekonstrukció alatt, 1983-ban hét képet, köztük két Raffaellót elraboltak az állványokon át, a műtárgyak nemzetközi nyomozás révén kerültek meg.

2011-ben a kormány az Ötvenhatosok terén felépítendő múzeumi negyed létrehozásáról döntött, október 1-jével a Szépművészeti Múzeum igazgatóját, Baán Lászlót nevezték ki az új nemzeti közgyűjteményi épületegyüttes koncepciójáért felelős kormánybiztossá. A koncepcióhoz kapcsolódóan 2011. október 20-án kormányhatározat rendelkezett a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria – az MNG beolvadása révén megvalósuló – egyesítéséről, amelyre 2012. szeptember 1-jén került sor.

A Szépművészeti Múzeumot 2015. február 15-én – a Rembrandt és a holland arany évszázad festészete című, több mint 200 ezer látogatót vonzó kiállítás után – bezárták, és megkezdődött rekonstrukciója, amelynek során többek között megújult a második világháborús sérülések miatt a közönség elől évtizedig elzárt impozáns Román Csarnok, új kiállító- és közönségforgalmi tereket, valamint korszerű raktárhelyiségeket is kialakítottak.

A felújított Román Csarnokot 2018. március 15-től két héten keresztül már láthatta a közönség, amely előtt október 31-én az új koncepció alapján csoportosított gyűjteménynek és új állandó kiállításnak otthont adó megújult múzeum is megnyílik. A látogatók ettől a naptól tekinthetik meg a Leonardo da Vinci és a budapesti Lovas című időszaki kamarakiállítást is.

   


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »