Orbán: megéri dolgozni

Orbán: megéri dolgozni

A kormány számára a bérmegállapodásnak az az értelme, hogy “azt mondhatjuk, nemcsak van munkahelyünk, hanem megéri dolgozni” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a 2017-2018-as bérmegállapodás aláírásakor csütörtökön, a Nemzetgazdasági Minisztériumban.

A kormányfő hangsúlyozta: a béremelés lehetőségét nem egy nemzetközi konjunktúra tette lehetővé, “nem az IMF adta”, és nem a jó szerencsének köszönhetjük.

Ezért a béremelési lehetőségért az elmúlt években millió és millió magyar ember dolgozott meg, emögött teljesítmény van – szögezte le, hozzátéve, hogy a bérmegállapodás “nem egy látomásra épülő megállapodás”, hanem a mögöttünk hagyott években elvégzett kemény munkára épülő megállapodás, “amiért megdolgoztunk”.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az elmúlt 26 évben többször is nekifutottak már valami hasonlóhoz, de nem jutottak el átfogó megállapodásig, ami most sikerült. Gratulált azoknak, akik a tárgyalásokban részt vettek és elismerését fejezte ki azoknak, akik vállalták a megállapodás aláírását.

Elmondta, ahhoz, hogy most a bérekről lehessen beszélni, szükség volt munkahelyekre, ahhoz pedig működő gazdaságra.

Kifejtette: hat évvel ezelőtt nem a bérekről kezdtünk beszélni, hanem arról, hogyan mentsük meg a gazdaságot a pénzügyi összeomlástól. Hozzátette: akkor azon dolgoztak, hogy megteremtsék az előfeltételeit annak, hogy munkahelyekről lehessen beszélni, mert ez kellett ahhoz, hogy most a bérekről lehessen.

Aláhúzta, a béremelés “nem jószándék kérdése”, ahhoz szükség van versenyképes gazdaságra és cégekre, mert csak a versenyképes cégek tudnak béreket fizetni és béreket emelni.

Orbán Viktor kifejtette: személyesen is büszke a nagyarányú béremelésre, amelynek előfeltétele, hogy versenyképesek legyenek a vállalatok. Mint mondta, munkát adni az embereknek az állam nem tud, ezt a szocializmusban megpróbálták és összeomlás lett a vége, vagyis munkahelyet a cégek vezetői, tulajdonosai tudnak biztosítani.

A miniszterelnök emlékeztettt rá: arra építették gazdaságpolitikájukat, hogy “ha munka van, akkor minden van”.

Megjegyezte: vannak regionális egyenlőtlenségek, nem mindig könnyű elérni a munkahelyet, és nem mindig azt kapja a munkavállaló, amit szeretne, amiért tanult, de az elmondható, hogy ma Magyarországon minden ember, aki dolgozni akar, az talál magának munkát.

Hangsúlyozta: a mostani megállapodás a jövőről szól, nem arról, hogyan találjon valaki magának munkát, hanem arról, hogy megérje dolgozni.

“A kormány számára ennek a megállapodásnak az az értelme, hogy ha ezt sikerül teljesíteni (…) akkor azt mondhatjuk, nemcsak van munkahelyünk, hanem megéri dolgozni” – jelentette ki.

Szólt arról is, hogy a megállapodás adócsökkentésről is szól, cserébe a béremelésért.

Elmondta, bár kevesebb szó esik róla, de jelentős lesz a kis- és középvállalkozók járulékcsökkentése is, akikre szintén vonatkozik a csütörtökön aláírt megállapodás.

Orbán Viktor miniszterelnök, valamint Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke, Doszpolyné Mészáros Melinda, a Liga elnöke, Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ-COOP szövetség elnöke és Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára  a bérmegállapodás ünnepélyes aláírásán a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) a Nemzetgazdasági Minisztériumban 2016. november 24-én

Orbán Viktor szólt arról is, hogy egy technológiai forradalom – mint fogalmazott, egy új ipari forradalom – küszöbén állunk. Olyan nagyarányú technológiai változás történik a modern gazdaságokban, ideérte Magyarországot is, ami mindent meg fog változtatni – tette hozzá.

Szavai szerint a most aláírt megállapodás úgy is értelmezhető, mint a következő évekre vonatkozó új gazdaságpolitika kiindulópontja.

Úgy vélte, hamarosan szükség lesz egy másik megállapodásra is, amely a technológiai korszerűsítéséről szól, a mérnöki tudományokról, a robotizáció, a digitalizáció kérdéseiről, és arról, hogy a magyar gazdaság és társadalom hogyan alkalmazkodik ehhez a változáshoz.

A megállapodás jó alap arra, hogy megtaláljuk erre a kérdésre a választ – mondta, hozzátéve, hogy a megállapodással megteremtették az új ipari forradalomba belépés feltételeit, és ezzel esélyt teremtettek arra, hogy a nagy technológiai versenyben Magyarország ne legyen esélytelen.

“Nem dőlhetünk hátra, vagy ha igen, akkor csak ma estig, mert holnap reggel már dolgoznunk kell azon a változásra való felkészülésen, amely meg fogja rengetni az egész modern gazdaságot és komoly kihívások elé állít mindannyiunkat” – mondta a miniszterelnök.

Varga: mindhárom fél “elment a falig” a tárgyalásokon

A bértárgyalásokat mindvégig a megállapodásra törekvés jellemezte, mindenki, nemcsak a kormány, hanem a munkaadók és a munkavállalók is “elmentek a falig” – mondta a nemzetgazdasági miniszter a bérmegállapodás aláírásakor csütörtökön, Budapesten.

Varga Mihály hozzátette: a mostani kivételes, egyszeri lehetőség, ritkán fordul elő, hogy távolabbra lehet pillantani, a 6 éves megállapodás ennek a kereteit teremtette meg.    

Elmondta, a munkavállalók képesek voltak arra, hogy a korábbi javaslataikat felülvizsgálják a jövedelemadó- és járulékcsökkentés területén, és a munkaadói oldal is többször felülvizsgálta javaslatait.    

A nemzetgazdasági miniszter szerint a megállapodás egy olyan új időszak első és fontos dokumentuma, amelyről még senki nem tudja pontosan, mit fog hozni. Hozzátette, azon dolgoznak, hogy az új korszakban Magyarország is megtalálja helyét és a számítását.    

Lakatos Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGyOSz) alelnöke kiemelte, a most aláírt számok magukban egy sokkal hatékonyabb gazdaságot feltételeznek, amit a kormány, a munkaadók, munkavállalók együtt tudnak csak megvalósítani. Ez egy “kötelezettség” mindenki részéről arra, hogy többet adjon és többet teljesítsen – mondta.

A most aláírt számok sokkal hatékonyabb gazdaságot feltételeznek a következő 2-3 évben, amely kötelezettség mindenki részéről, hogy többet adjon és többet teljesítsen – mondta. Ez jelent hatékonyabb államapparátust, robotizálást, a számítástechnika alkalmazását mindenhol, ez egy sokkal hatékonyabb Magyarország víziójára épített bérmegállapodás, amelyet együtt kell megvalósítani – jelentette ki.    

Lakatos Péter szerint a legnagyobb kihívással azok a cégek szembesülnek, amelyek több évre előre fix árakon dolgoznak, legyenek azok az autóiparban, vagy szolgáltató szektorban.

Kifejtette, egyetértenek a bérfelzárkózással, hozzátéve, hogy a számokon sokat kell alkudozni, és nem látja úgy, hogy a kormány elment a falig.

Közölte, a rendelkezésre álló idő nem adott lehetőséget pontos modellezésre, a jövő fogja eldönteni, hogyan érinti a megállapodás a kisvállalkozókat, egy multinacionális cég magyar gyárát, vagy a szolgáltatókat. A 2017-es számokat “egyfajta kiigazításként” élik meg, míg a 2018-as számok sokkal nagyobb kihívást jelentenek a gazdaság szereplőinek – mondta.

Az MGyOSz alelnöke szerint ügyelni kell, nehogy sokan meneküljenek a feketefoglalkoztatásba, a külföldi és magyar cégek hatékonysága közötti különbség ne mélyüljön el, és arra, hogy minél több közmunkás átkerüljön  az elsődleges munkaerőpiacra.    

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke kiemelte, a rendszerváltás utolsó aktusa történik meg a megállapodással, a munkabér is kezd piaci tényezővé válni. Úgy vélte, sok munka lesz még azzal, hogy a 6 éves periódus alatt 30-40 százalékkal nőjenek reálértéken a munkabérek. Nagyon fontos, hogy a minimálbér feletti kereseti sávokban is elkezdődjön a  bérek növekedése – tette hozzá. Ez a szociális partnerek megállapodásának kérdése, a kormány megteremtette a mozgásteret – jegyezte meg.    

Fontos kérdés, mondta, hogy képes lesz-e Magyarországon boldogulni a magyar munkavállaló, és lesz-e olyan bérfelzárkózási program, ami a gazdaság teljesítményében már évekkel ezelőtt megtörtént. A magyar bruttó hazai termék (GDP) már az uniós átlag 60 százalékát “hozza”, míg a bérek nagy lemaradásban vannak. Ez megnyugtató válasz lehet azoknak, akik megkérdőjelezték, ki tudja-e termelni a magyar gazdaság a béremelést – vélekedett.  

Hangsúlyozta, 2017-2018-ban megvalósul a szakszervezetek régi követelése, hogy a nettó minimálbér elérje a létminimum értékét.    

A bérmegállapodást a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) belül a kormány részéről Orbán Viktor miniszterelnök, a munkavállalók oldaláról Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke, Doszpolyné Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke, Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSz) elnöke írta alá. A munkaadói oldalról Zs. Szőke Zoltán, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége elnöke, Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének főtitkára, Lakatos Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGyOSz) alelnöke látta el kézjegyével.    

Részt vettek a VKF kibővített testületi ülésein, és aláírásukkal egyetértésüket fejezték ki a megállapodással: a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés vezetői.
   
A megállapodás szerint jövőre a minimálbér 15 százalékkal, a garantált bérminimum 25 százalékkal nő, a munkáltatói járulékok pedig 5 százalékponttal csökkennek. 2018-ban a minimálbér újabb 8 százalékkal, a bérminimum 12 százalékkal nő és további 2 százalékponttal csökkennek a járulékok. Megállapodtak abban is, ha 2017 első 9 hónapjában a bruttó bérnövekedés meghaladja a 11 százalékot, akkor a kormány kezdeményezni fogja, hogy 2018. január elsejével további 0,5 százalékponttal csökkenjenek a munkáltatói járulékok. Összesen így 2018-ban 2,5 százalékkal csökkenhetnek a járulékok.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »