Orbán hozhatta össze Tiborczot Simicskával

A Fidesz először megpróbálta a Bajnai-kormányra tolni a miniszterelnök vejének szabálytalan közbeszerzései miatt indult OLAF-vizsgálatot, majd előhúzták a kalapból Simicskát. Eddig sem volt titok, hogy a Fidesz egykori csúcsoligarchája évekig üzletelt Orbán vejével, de két fontos kérdésre még nem kaptunk választ. Miért szállt be Simicska Tiborcz cégébe? És ami ennél is érdekesebb: miért szállt ki néhány héttel Orbán Ráhelék esküvője előtt? A sajtóban eddig főleg azt emlegették, hogy az ifjú pár nászajándékba kapta a közpénzből felpumpált céget, pedig ennek pont az ellenkezője történt – írja az Index.

Január közepén derült ki, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) befejezte a két évig tartó nyomozását az Elios Zrt. uniós forrásokat felhasználó közbeszerzései körül, és súlyos szabálytalanságokat tart fel. Ennek eredményeként az OLAF azt javasolta az Európai Bizottságnak, hogy a projektekre költött támogatás száz százalékát kérje vissza, ami nem nevezhető általánosnak a hivatal gyakorlatában.

A kormány az agyonhallgatás mellett először annyival próbálta elütni a Fidesznek kínos ügyet, hogy bedobták: “az OLAF vizsgálata a Bajnai-kormány idején elindított, és később is folytatott közvilágítási program pályázati felhívásait érinti”. Majd egy héttel a botrány kipattanása után Lázár János és a kormánysajtó elővette, hogy egy időben Simicska Lajosnak többségi tulajdonrésze volt Tiborcz István cégében, vagyis megpróbálták a Fidesz egykori csúcsoligarháját beállítani főkolomposnak.

A kormánypárti narratívaképzés eredményeként rögtön felmerült két eddig megválaszoltatlan kérdés. Mit keresett Simicska Tiborcz cégében, majd miért szállt ki? A Simicska-közeli válaszokból az derült ki, hogy az abszurd királyi korrupciós drámát idéző sztori origója nem más, mint a miniszterelnök – áll az Index cikkében.

Amikor még csak megszeppenve szorongatta Ráhel kezét

A történetet érdemes Orbán Ráhel és Tiborcz István megismerkedésétől indítani. Tiborcz egy tavalyi interjújában azt mondta, hogy több mint tíz éve ismerik egymást, vagyis 2007 előtt találkoztak először. Később a Blikknek a család egy közeli ismerőse elárulta, hogy a fiatalok 2008-ban kezdtek járni. Az esküvőjük előtt Orbán is arról beszélt a bulvárlapnak, hogy 2008-ban találkozott először későbbi vejével, de a Tiborcz családot már régóta ismerte. (Az egyik Tiborcz-fiú évekig politizált a Fideszben, majd az NFM-ben lett energetikai tanácsadó, a másik testvér, Tiborcz Eszter nevét pedig Ángyán József is emlegette a nagy állami földpályázatok idején.)

A kapcsolat 2010-ben már elég komoly volt, ugyanis Tiborcz a Fidesz 2010-es választási győzelmét a Vörösmarty téren ünnepelte a pártelittel. Ebben az időszakban Tiborcz még “megszeppenve szorongatta Ráhel kezét a backstage-ben”, elevenítette fel korábban az Indexnek a Valton vezetője.

A választási győzelem után pár héttel, 2010 májusban a Közgép energetikai cége beszállt az Eliosba (amelynek ekkor még más neve volt), majd elkezdték sorra nyerni a jelentős, több százmilliós, esetenként milliárdos állami megbízásokat. De vajon miért szálltak be Simicskáék egy cégbe, amelynek az árbevétele előző évben 8,4 millió forint volt, a tulajdonosa és vezérigazgatója pedig az üzleti tapasztalattal és sikerekkel nem rendelkező 24 éves Tiborcz István?

“Nem túl életszerű, hogy Simicska 2010-ben egyszer csak felfigyelt a tehetséges Tiborcz Pistire, és úgy gondolta, jó ötlet beszállni mellé” – fogalmazott az Index kérdésére az oligarcha egyik közeli ismerőse. A Simicska-közeli forrás szerint nem “Lajos” akart beszállni a cégbe, és nem is Tiborcz kereste meg az ajánlattal, hanem Orbán közreműködése hozta tető alá ezt a később igen csak jól gyümölcsöző együttműködést. Itt még ugye bőven a G-nap előtt járunk, Orbán és Simicska gazdasági-politikai szövetsége ekkor megbonthatatlannak látszott.

Érdekesség, hogy a második Orbán-kormány megalakulása után még annyira rejtve volt, hogy Tiborcz a miniszterelnök lányának udvarol, hogy 2011-ben az akkor még a Fidesztől független Origó azt írta egy tényfeltáró cikkben, hogy “nem világos, miért éppen ezt a céget választotta” a terjeszkedő Közgép-csoport.

Az is kérdés ugyanakkor, hogy Lázár János tudott-e Orbán Ráhel és Tiborcz kapcsolatáról, amikor a polgármestersége alatt 2009-ben a referencia nélkül pályázó Tiborcz-cég nyert el közvilágítási munkát Hódmezővásárhelyen, miután a többi pályázót kizárták. Lázár erről a Direkt36 kérdésére azt mondta a legutóbbi Kormányinfón, hogy nem foglalkozik mások magánéletével. November elején, két hónappal az OLAF-jelentés lezárulta előtt egyébként Lázár egy belvárosi kávézóban beszélgetett Tiborcz-cal.

Tiborcz "vállalhatatlanná vált"

Simicskáék beszállása után Tiborcz cége szárnyalni kezdett. A közgépesek ehhez elsősorban kapcsolati és materiális erőforrást nyújtottak, de a közvilágítással foglalkozó vállalkozásban csak áttételesen voltak benne, a pályázatokat például nem ők kezelték. De hiába ment remekül az Eliosnak, Tiborczék és Simicskáék között folyamatos és egyre komolyabb súrlódások voltak.

"Tiborczék sajátos üzletpolitikája nem volt összeegyeztethető a Közgépével, és eljött egy olyan pont, amely után Tiborcz vállalhatatlanná vált" – fogalmazott az Indexnek egy Simicska üzleti ügyeire rálátó forrásuk.

Ez a narratíva teljesen ellentmond azoknak a sajtóban megjelent találgatásoknak, hogy Simicskáék azért szálltak ki pár héttel Tiborcz István és Orbán Ráhel esküvője előtt az Eliosból, mert ez volt a nászajándék az ifjú párnak. Közgépes körökben azt mondják, hogy a folyamatos konfliktusok után egy konkrét beruházás vezetett a szakításhoz.

A válóok a Szegedi Tudományegyetemen 2011/2012-ben megvalósult naperőmű-beruházás volt. A kilenc pályázóból mindenkit kizártak, így nyerte el a tendert a legdrágább ajánlatot tevő Elios. Tiborczék ezután felvették az uniós támogatást, majd egyszerűen nem fizették ki az alvállalkozót, aki emiatt egy évvel később pert indított a Fővárosi Törvényszéken. A bíróság beidézte az Eliost vezető Tiborcz Istvánt, aki nem jelent meg a tárgyaláson.

A Népszabadság akkori tudósítása szerint az ügy végül szokatlanul zárult, peren kívül megegyeztek a felek, ami azt jelentette, hogy az Elios végül kifizette az alvállalkozót. A közgépesek szemében viszont mégis elkövette a főben járó bűnt, ugyanis azt mondják, náluk az elsőszámú szabály, hogy alvállalkozó nem maradhat kifizetetlenül. Erről egyébként 2013-ban a Közgép alvállalkozói is beszéltek az Indexnek. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a Közgép akkoriban tízmilliárdos nagyságrendű árbevételű cég volt az állami-közbeszerzéses munkák révén, nyilván nem függetlenül a Simicska-Orbán kapcsolattól, szóval nem eshetett nehezükre kifizetni az alvállalkozóikat.

“Normál esetben a birodalmon belül lefejezés járna egy alvállalkozó ki nem fizetéséért, de a miniszterelnökkel való kapcsolatára tekintettel Lajos csak csendesen kiszállt István bizniszéből” – fogalmazott az egyik forrás.

Kétségbeesésnek nincs jele

Elios-ügyben a labda jelenleg az Európai Bizottságnál pattog. Amint azt a Wall Street Journal megírta, az OLAF azt javasolta az EB-nek, hogy a közvilágítási közbeszerzésekre költött uniós forrás 100 százalékát, közel 13 milliárd forintot kérjen vissza a magyar kormánytól. A bizottság még nem alakította ki az ezzel kapcsolatos álláspontját, és nem is vették fel hivatalosan a kapcsolatot a kabinettel.

Fontos kérdés most, hogy a kormány a következő hetekben nyilvánosságra hozza-e az OLAF-jelentést, ahogy tették azt a 4-es metró esetében. A Miniszterelnökség egy magas beosztású munkatársa szerint a nyilvánosságra hozással mindenképpen meg fogják várni, hogy mennyi pénzt kér vissza a bizottság. Ugyanakkor hozzátette: "Nem érzem annyira a kétségbeesést a kormányban vagy a Miniszterelnökségen. Én még nem voltam olyan megbeszélésen, ahol az OLAF-jelentés szóba került volna."

Politikai és jogi szempontból egyelőre valóban nem tűnik túl veszélyesnek az ügy, hiszen az a Nemzeti Nyomozó Iroda vizsgálja ki az OLAF által feltárt csalásokat, amely egyszer már nyomozott az ügyben, és 2016-ban arra jutottak, hogy nem történt semmi. A friss nyomozás ténye viszont kapóra jön a kormánynak, mert a folyamatban lévő eljárásra való tekintettel könnyen mondhatják, hogy közérdekű adatigénylésre sem adják ki az OLAF-jelentést.


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »