Orbán elégedetlenkedett az alaptörvény ünnepén

Az iszlamizálódás alkotmányos tilalom alá esik Magyarországon – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn az alaptörvény kihirdetésének ötödik évfordulója alkalmából tartott ünnepségen, az Országházban.

A magyar kormánynak nem áll módjában olyan népmozgásokat támogatni, amelyek az alaptörvény nemzeti hitvallásában vállaltakkal ellentétes eredményre vezetnek, „ilyen politikát sem a törvényhozás, sem a kormány alkotmányosan nem gyakorolhat” – mondta. Kiemelte: a Schengen 2.0 akcióterv megalkotásával is a magyar polgárok biztonságának megóvása iránti alkotmányos kötelezettségének tett eleget a magyar kormány. A külső határokat meg kell védeni, azok eljárását pedig, akik Európába akarnak jönni, az unión kívül, zárt, őrzött körülmények között kell elvégezni – erősítette meg a kormányfő.

Korszerű alaptörvény

Orbán Viktor fontosnak nevezte azt is, hogy a népesedési és munkaerő-piaci kihívásokra adott válaszoknak szuverén tagállami döntéseknek kell lenniük. A magyar állampolgárok megvédésére vonatkozó alkotmányos kötelezettség teljesítéséhez a kormányfő szerint „tudnunk kell, kik akarnak hozzánk jönni és miért, vagyis jogunkban áll megválasztani, kivel akarunk együtt élni és kivel nem”. Hozzátette: ez nem áll ellentétben a menekültek egyetemes védelmének elvével.

A miniszterelnök azt is az alkotmányosság kérdéséből vezette le, hogy – mint mondta – míg az Európai Uniónak nincsenek működőképes javaslatai a különböző válságokra, addig Magyarországot, Közép-Európát „cselekvőképesség, tett- és életerő jellemzi”. E különbség okát abban látja, hogy Magyarországnak van egy korszerű alaptörvénye, a magyarok meg tudják fogalmazni, honnan jönnek, hol vannak és hová tartanak, „ezzel szemben Európa tagadja, honnan jött és nem akarja beismerni, hova tart”.

Erősek voltak a szirénhangok

Orbán Viktor hosszan beszélt az alaptörvény öt évvel ezelőtti megalkotásának körülményeiről is. Felidézte, hogy az alaptörvény elfogadását megelőzte egy konzultáció, és az azon kialakult többségi véleményt kivétel nélkül érvényesítették. Ezek között voltak olyanok is – mondta –, amelyekkel személy szerint nem értett egyet. Példaként említette a gyermekek után járó szavazati jog tervét.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy „erősek voltak a szirénhangok”, amelyek azt akarták elérni, hogy Magyarország ne erőltesse – különösen ne a kormányzati ciklus elején – az alkotmányozást, mert ez hátrányosan érintheti a magyar európai uniós elnökséget. „Szeretnék mindenkinek köszönetet mondani, aki ellenállt ezeknek a szirénhangoknak, és megértette, hogy (…) a politikában az időzítés legalább olyan fontos, mint a tartalmi kérdések” – mondta.

Támadások

A kormányfő hozzátette, pontosan tudták, milyen támadások lesznek az alkotmányozás miatt. Ezért köszönetet mondott az akkori köztársasági elnöknek, a mostani ünnepségen is részt vevő Schmitt Pálnak, mert ő szintén tudta, milyen következményei lesznek az aláírásának. „A külső és idegen erők soha nem fogják neki (…) megbocsátani. Ez egy fontos dolog, és kötelezettséget ró a mi vállunkra, mert ha ők soha nem fogják neki megbocsátani, akkor mi sohasem felejthetjük el neki” – fogalmazott.

Orbán Viktor szerint az alkotmány körül mindig lesznek „elitviták”, a magaskultúrájú Magyarországon különösképpen. „Olyan gondolkodó rétegei vannak ennek a hazának, amelyek mindig több gondolatot termelnek, mint amennyit fel lehet használni” – így magyarázta, hogy hosszabb távon is számítani lehet ilyen típusú vitákra az alkotmányról.

Elégedetlenség

A miniszterelnök ugyanakkor elégedetlenségének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy az alkotmányban lefektetett elvek nagyon lassan testesülnek meg az alacsonyabb szintű jogszabályokban, valamint a közigazgatási és bírói döntésekben. Példaként a szülőtartás intézményét említette, amelynek gyakorlati megvalósulásából eddig keveset lehetett látni.

Közjogi privacy

A nemzeti alkotmány identitást képez, kohéziót teremt a nemzet tagjai, intézményei között – mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter. Új kihívások érnek olyan régi eszményeket, mint például a nemzet, olyan alapintézményeket, mint a család. Az államok az egyetemes értékek tiszteletben tartása mellett is őrködnek nemzeti sajátosságaik, ezen belül alkotmányos identitásuk felett, még akkor is, ha ennek létjogosultságát az egységesítés és egyfajta felsőbb szakértői hatalom nevében időnként vannak, akik kétségbe vonják – fejtette ki a miniszter.

„Az alkotmányos identitás körébe tartozó alkotmányos értékek kemény magot képeznek, amelyen megtörnek az integráció és a globalizáció mindent összemosó hullámai. Az alkotmányos identitás egyfajta közjogi privacyt képez, amelyet az államok cerberusként őriznek, amely fölött nem akarják szuverenitásukat senkivel megosztani” – fűzte hozzá Trócsányi László.

Az alaptörvény értékei „nem élettelen bálványok, szobrok, amiket talapzatra állítva meg-megcsodálunk, továbbmegyünk és minden marad a régiben. Az alaptörvény élő keret, amely kifejezi a nemzet akaratát” – fogalmazott Trócsányi László.

A kritikusok olvassák el az Alaptörvényt

Nem vált be a kritikusok jóslata, az alaptörvény nemcsak méltó szövegű dokumentum, hanem évek óta a magyar állam, a nemzet mindennapi működésének biztos alapja is – mondta Szájer József, az Európai Parlament (EP) képviselője hétfőn, az Országházban. Az EP-képviselő hangsúlyozta: az alaptörvény elfogadása volt az országépítő munka első lépése, és e folyamat eredményei ma már egyre többeknek láthatók. Szájer József úgy fogalmazott, ma Magyarország „a világ és Európa viharos tengerén” biztos sziget, ahol az állam nem adta fel kötelességét, hogy megvédje polgárait. Az elmúlt időben megtelt értelemmel és jelentéssel az alkotmány új eszméje, hogy az államnak a polgárokat kell szolgálnia – vélekedett.

Úgy látja, a magyar állam működőképes, ellátja minden, a polgárok által ráruházott funkcióját, garantálja a polgárok biztonságát és gyarapodását, valamint védi a kisebbségek jogait is. Minderre a kritikusok államai korántsem képesek – fűzte hozzá. Az EP-képviselő arról is beszélt, hogy a magyar szuverenitás és az uniós intézmények viszonyát is rendezni kellett, és a magyar alaptörvény azon kevés alkotmányok egyike, amelyek az uniós csatlakozás után jöttek létre. Beszéde végén pedig azt javasolta a kritikusoknak, hogy olvassák el végre az alkotmányt, „hátha még tanulhatnak is belőle”.

Schmitt Pál szomorú

Schmitt Pál korábbi köztársasági elnök arról beszélt, hogy az új alaptörvénynek végre van morális töltete, a nemzeti hitvallás megemlékezik a magyar történelem erőt adó korszakairól, kiemeli a család értékét és a kereszténység értékeit, egyúttal hitet tesz a vallásszabadság és a diszkrimináció ellen. Valóban nem volt alkotmányozási kényszer, de adott volt a lehetőség, adott volt egy pártszövetség példa nélküli felhatalmazása, amely hatalmas elvárásokat és felelősséget is jelentett – mondta.

A volt államfő szerint szomorú, hogy ellenzéki politikusok távolmaradtak az alkotmányozástól, nagy horderejű döntések meghozatalától, mert az emberek azért választották meg őket, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt az ország sorsának jobbra fordításáért.

Hazánk volt az utolsó

Az alaptörvény kihirdetése óta eltelt öt év távlatából az látszik, hogy a viták lángja kialudt, és az alaptörvény minden szempontból betölti a rendeltetését – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke. A házelnök beszédében emlékeztetett: az alaptörvény elfogadása óta eltelt időben e törvény alapján demokratikus választást tartottak, új kormány alakult, a településeken és a megyékben új vezetőket választottak. Az alaptörvény által megerősített jogállami intézményrendszer bizonyította működőképességét – jelentette ki. A magyar alaptörvénynek a lényegi kérdésekben adott válaszaival kapcsolatos vitákban a nemzeti és a globalista paradigma küzdelme tükröződik, az alaptörvény hivatkozási ereje, üzenete, hatásai messze túlmutatnak Magyarország határain – vélekedett Kövér László.

Kövér László kitért rá: Magyarország, a kelet-közép-európai térségben utolsóként, 2011-ben a Fidesz-KDNP pártszövetség kétharmados parlamenti többsége révén elfogadta az új alaptörvényt. Hangsúlyozta: a lényeg, hogy milyen válaszokat adunk a három alapkérdésre: mi az állam szerepe, kik alkotják az államot, milyen alapidentitás köti össze az államot és a területén élőket.

Kövér László kiemelte: az alaptörvény alkotói, támogatói és védelmezői hisznek a nemzeti államokban és a nemzeti identitásokban, abban, hogy „a nemzetközi együttműködésre képes nemzetállamok léte és rendje képes szavatolni a hatékony európai együttműködést”.

Demokratikus parlament fogadta el

Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke köszöntőjében kiemelte: az öt évvel ezelőtt kihirdetett alaptörvény Magyarország első olyan írott alkotmánya, amelyet a magyar választók akarata szerint létrejött, demokratikusan választott parlament fogadott el. „Ezért egy demokratának még tartalmi egyet nem értés esetén is üdvözölni illik jogrendünk megújított és demokratikus legitimációval megerősített fundamentumát” – mondta a fideszes politikus.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »