Orbán-beszéddel ünnepeljük az alaptörvényt

Az alaptörvény kihirdetésének ötödik évfordulója alkalmából ünnepséget rendeznek hétfőn az Országházban, az eseményen beszédet mond Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök is.

A szervezők tájékoztatása szerint először bemutatják az 5 éves Magyarország Alaptörvénye emlékérmet és a felülnyomott Magyarország Alaptörvénye emlékbélyeget a Parlamentben, a bemutatón beszédet mond Trócsányi László igazságügyi miniszter, Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke, Gerhardt Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, valamint Szauer Tamás, a Magyar Posta Zrt. vezérigazgató-helyettese.

Ezt követően ünnepi ülés kezdődik a Felsőházi teremben, az eseményen köszöntőt mond Gulyás Gergely, majd előadást tart Kövér László a rendszerváltozást követő alkotmányozási törekvésekről. Trócsányi László az alaptörvény értékrendjéről beszél, Sulyok Tamás, Alkotmánybíróság elnökhelyettese pedig az alkotmányosságról. Darák Péter, a Kúria elnöke az igazságszolgáltatásról tart előadást, majd Schmitt Pál korábbi köztársasági elnök szólal fel. Szájer József európai parlamenti képviselő az alaptörvény európai uniós vonatkozásairól beszél, végül Orbán Viktor kormányfő összegzi az alaptörvény elfogadása óta eltelt öt év tapasztalatait.

Az új alkotmány jelentősége

Trócsányi László az alaptörvény elfogadásának ötödik évfordulója alkalmából az MTI-nek adott interjújában úgy nyilatkozott, hogy az alaptörvény „jogrendünk alapja, szövetség a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között”. A miniszter szerint az alaptörvény jelentősége megalkotásában és elfogadásában rejlik, abban, hogy felváltotta az 1949-es alkotmányt. 1989-1990 óta a közgondolkodás része volt egy új alkotmány megalkotása, „ennek betetőzése volt az értéksemleges átmeneti alkotmány helyett a világos értékválasztást kifejező alaptörvény elfogadása”. Az alaptörvény „mindenkihez szól, mindenkit véd és mindenkit kötelez, egyént és azok közösségét egyaránt, a közös értékek és a közös felelősség alapján” – jelentette ki a miniszter.

Az alaptörvény a magyar jogi hierarchiában a legfelsőbb szintű jogforrás. Az Országgyűlés az alaptörvényben szabályozza Magyarország jogrendjét, az állampolgárok alapvető jogait és kötelezettségeit, továbbá meghatározza az államszervezetre vonatkozó alapvető szabályokat. 2011. április 18-án az Országgyűlés 262 igen szavazattal, 44 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett fogadta el az alaptörvényt, amely 2012. január 1-jén a korábbi alkotmány helyére lépett. Az alaptörvény szövegét a Szájer József (Fidesz) vezette bizottság készítette.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »