Orbán: az fog kormányozni Európában, aki képes megvédeni az embereket

Orbán: az fog kormányozni Európában, aki képes megvédeni az embereket

MTI nyomán

A rend és a törvényesség európai felértékelődésére számít Orbán Viktor miniszterelnök, aki csütörtökön az ügyészség napja alkalmából rendezett budapesti ünnepségen azt kérte az ügyészektől, ne törődjenek a politikai támadásokkal, ne engedjék, hogy azok befolyásolják munkájukat.

A kormányfő a rendezvényen tartott mintegy félórás előadásában arról beszélt, hogy az elkövetkező egy-két évtizedben fel fog értékelődni a rend, a törvényesség és a rendezettség az európai kultúrkörben, a rendezett országok ugyanis versenyelőnyhöz juthatnak.

„A hatalomgyakorlás egyik legfontosabb legitimációs faktora a rend és a rendezettség”

A rend jelentősége ugyanakkor hatalmi szempontból is nőni fog: akkor tudja majd legitimálni magát az európai politikai elit, ha a gazdaság helyett a rendre, a törvényességre és a rendezettségre helyezi a hangsúlyt – fejtette ki -, vagyis az fog kormányozni, hatalmat gyakorolni a kontinensen a következő 10-15 évben, aki képes lesz megvédeni az európaiak biztonságát. Gazdasági sikerekkel többé nem legitimálhatók az európai hatalmak – jelentette ki, megjegyezve ugyanakkor, hogy a kontinens sok más részével szemben Közép-Európában a következő években is folyamatos gazdasági növekedés várható.

Orbán Viktor azt is mondta, hogy szerinte ma Magyarországon a politikai hatalomgyakorlás egyik legfontosabb legitimációs faktora a rend és a rendezettség. Ezért “önök ma az egyik legfontosabb rendszerfenntartó pillér” – fogalmazott az ügyészek előtt, akiknek munkájának értéke szerinte a következő időszakban nőni fog, hiszen az ügyészek tevékenysége nélkül az emberek nem élhetnének jogállamban.

„Aki ránk rúgja az ajtót, ne számítson barátságos fogadtatásra”

Az illegális bevándorlásra kitérve a kormányfő azt mondta, népvándorlás időszakában a törvények uralma különösen fontos. Szerinte az illegális migráció nyomán kialakult egy “moralizáló diskurzus” Európában, ami súlyos kihívások elé állítja az európai jogrendszert.

A magyar kormány viszont a kezdetektől hangsúlyozza:

“a jövevényektől is elvárjuk a törvények betartását”.

“Aki már érkezése pillanatában ránk rúgja az ajtót, aki már a velünk való első találkozásunkkor törvényt sért, az nem számíthat és ne is számítson barátságos fogadtatásra”

 – fogalmazott.

A kormány törekedni fog rá, hogy az ügyészek bérrendszere “méltó és igazságos” legyen

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy korábban tabu volt Magyarországon például a bírói ítéletek politikai támadása, ma azonban ez már egyáltalán nem szokatlan. Megjegyezte, az 1990-es években az is tabusértés lett volna, ha egy képviselő egy konkrét ügyben megtámadja a parlamentben az akkori legfőbb ügyészt, Györgyi Kálmánt.

Ezzel szemben ma már teljesen bevett gyakorlat – folytatta -, hogy magát a legfőbb ügyészt vagy folyamatban lévő ügyeket politikai diskurzus tárgyává tesznek.

A kormányfő szerint együtt kell élni ezzel a helyzettel, ugyanakkor az ügyészeket arra kérte, ne törődjenek a politikai támadásokkal, ne engedjék, hogy azok befolyásolják munkájukat. Kizárólag a saját lelkiismeretükre és a vonatkozó törvényekre hallgassanak, ne engedjék, hogy “bármifajta nadrágszár- vagy zakóujjrángatás” eltérítse önöket az esküjüktől – hívta fel a jelenlévőket, azt is kérve tőlük, hogy legyenek büszkék a munkájukra.

Az ügyészi életpálya kérdésében azt mondta, a gazdaság teljesítményével összhangban a kormány törekedni fog arra, hogy az ügyészek bérrendszere “méltó és igazságos” legyen.

Orbán Viktor azt is hangsúlyozta, hogy az ügyészség intézményi függetlensége a jogállamiság egyik garanciája Magyarországon. E függetlenség természetesen nem azt jelenti, hogy “külön bolygón élünk”, egymástól elszigetelve, ahogyan azt sem, hogy “minden szervezet azt csinál, amit akar”. Az alkotmányos értelemben vett függetlenség a közjó érdekében végzett közös szolgálatot jelenti – fejtegette.

Beszédében a kormányfő több olyan adatot is idézett, amelyek szerinte a közbiztonság és a jogrend megerősítése érdekében folytatott együttműködés eredményei is. A regisztrált bűncselekmények száma a 2010-es 436 ezerről 2014-re 329 ezerre csökkent. Ez idő alatt a regisztrált elkövetők száma 129 ezerről 108 ezerre mérséklődött. A büntetett előéletű elkövetők száma 2010 és 2014 között 34 ezerről 23 ezerre esett vissza – ismertette a számokat a miniszterelnök, kiemelve emellett, hogy a váderedményesség évről évre emelkedik.

Megemlítette végül, hogy az új alkotmány mellett a nagy törvénykönyvek is megújultak az elmúlt években, egyúttal jelezte, hogy a következő egy-másfél évben az új eljárásjogi törvények ugyancsak megszületnek.


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »