Orbán: a határkerítéssel Európát is védjük

Eljött az ideje, hogy érdemi tárgyalások kezdődjenek a határvédelemre fordított pénzekről, ugyanis Magyarország több mint egymilliárd eurót költött az európai határok megvédésére. Ezzel „nemcsak magunkat, hanem Európát is védjük” – mondta a Brüsszelben a Facebookra feltöltött videoüzenetében Orbán Viktor miniszterelnök pénteken.

Az unió ennek legalább a felét térítse meg! – jelentette ki. „Ezt is szóba kell hozni a mai napon. Munkára fel!” – tette hozzá Orbán Viktor.

Az uniós csúcstalálkozó legfontosabb témája az Európai Unió belső átalakítása, amellyel kapcsolatban „vannak egészen abszurd javaslatok is” – fogalmazott a kormányfő. Ilyen például, hogy az Európai Parlament helyeinek szétosztásánál ne csak az európai állampolgárokat, hanem a migránsokat is vegyék figyelembe – közölte a miniszterelnök.

Magyarország számára ez nem fogadható el, hiszen az Európai Unió az európaiaké és az európai állampolgároké – jelentette ki Orbán Viktor.

A kormányfő az egynapos brüsszeli uniós csúcstalálkozó megkezdésekor megosztott üzenetben elmondta, az ülés folyamán javaslatot kíván tenni az úgynevezett „piros lap” eljárásra, amellyel nőne a nemzeti parlamentek szerepe, és jogot kapnának arra, hogy megállítsák az Európában zajló vitákat, ha úgy érzik, hogy az egy adott ország nemzeti érdekét sérti.

A pénteki egynapos csúcstalálkozó első napirendi pontjaként az Európai Parlament megváltozó összetételéről lesz szó. Majd a 2014-ben először kipróbált, úgynevezett csúcsjelölti rendszerről. Ezután arról a javaslatról fognak tárgyalni, miszerint az EP-képviselők egy részét páneurópai listákról választanák meg.

Szó lesz még az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnöki tisztségének esetleges összevonásáról és az uniós biztosok számáról is, majd a 2021 és 2027 közötti hétéves időszakra vonatkozó keretköltségvetésről. Ezen témák mellett röviden ki fognak térni a migrációs válság kezelését célzó líbiai intézkedések finanszírozására és a Brexit folyamatának állására.

Nincs egyetértés az uniós pénzek feltételekhez kötéséről szóló javaslatokat illetően

Nincs egyetértés a tagállami vezetők között azon német javaslatokat illetően, amelyek értelmében az uniós támogatások elosztásában a szolidaritási és a jogállamisági elvek betartásának is tükröződnie kellene – derült ki az uniós állam- és kormányfők pénteki brüsszeli találkozója előtt elhangzott nyilatkozatokból.

A német álláspont szerint a strukturális támogatások elosztási szempontjaiban annak is tükröződnie kellene a jövőben, hogy egyes tagországok mennyire veszik ki a részüket a menekültválság közös kezeléséből, illetve betartják-e a jogállamisági elveket.

Mark Rutte holland miniszterelnök elmondta, hogy lát bizonyos előnyöket a nemrég bemutatott javaslatban, de a kérdést alaposan meg kell vizsgálni.

Hozzátette, kormánya elsősorban az alapján osztaná el a strukturális alapokból származó pénzeket, hogy a támogatásokkal elérhetőek-e “a kívánt célok, a szükséges változások”.

Rövid sajtótájékoztatóján Sebastian Kurz osztrák kancellárt is megkérdezték erről, aki hangsúlyozta, “alapvetően meg tudja érteni annak az ötletét, hogy bizonyos feltételeket szabjanak”.

“Csak annyit kérnék, hogy ne mindig a menekültekre fókuszáljunk, ugyanis a szolidaritás jóval többről szól a menekültek befogadásánál” – fogalmazott.

Dalia Grybauskaite litván elnök azon véleményének adott hangot, hogy ezen uniós alapok egyetlen célja az EU szegényebb tagállamainak integrálása kell legyen.

“A jelenlegi szerződések értelmében a kohéziós és strukturális alapok a konvergencia javítását szolgálják, és nem mást” – mondta.

A német javaslatot Xavier Better luxemburgi miniszterelnök is bírálta. “Végső soron kiket fognak megbüntetni?” – tette fel a kérdést, s rögtön meg is válaszolta: “nem a kormányokat, hanem az állampolgárokat”.

Korábban többek között a magyar és a lengyel kormány is tiltakozását fejezte ki a tervezettel kapcsolatban.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »