Öngólt lő a CETA-val az unió?

Súlyos aggodalmának adott hangot több szakértő is az Országgyűlés fenntarthatófejlődés-bizottságában: az Európai Unió és Kanada között megkötendő szabad kereskedelmi egyezmény génmódosított növényeket és befektetőbarát bíróságokat hozhat.

Nagyobb figyelmet kapott a megszokottnál az Országgyűlés fenntarthatófejlődés-bizottságának tegnapi ülése, melynek egyik fő témája az Európai Unió és Kanada közti, október végén aláírandó szabad kereskedelmi egyezmény (CETA) volt. A jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó ombudsmanhelyettes szerint a fokozott környezetterhelés miatt eleve nem a nemzetközi kapcsolatok erősítése a jövő útja, hanem a lehető legrövidebb szállítási útvonalakat szem előtt tartó helyi kereskedelemé. Szabó Marcel a CETA kapcsán kifejtette: itt van az utolsó esély Magyarország számára, hogy változtasson a feltételeken, hiszen az aláírással elfogy a mozgástér, az ideiglenes hatálybalépés feleslegessé teszi a nemzeti ratifikációt.

Az alapjogi biztos helyettese úgy látja, ha az unió megegyezik Kanadával, azzal muníciót adunk az EU és az Egyesült Államok közt kötendő megállapodáshoz (TTIP), amit még kevésbé szeretnénk. Márpedig a befektetőbarát választott bíróságok miatt a kanadai–európai vitarendezési mechanizmus sincs összhangban az európai uniós joggal. Ha a 28 tagállam valamelyike megkérdezné Luxembourgban az Európai Unió Bíróságát, hamar kiderülne, hogy az egyezmény nem megy át a szűrőn. Eddig ugyanis elsődleges szempont volt, hogy az uniós jogot más bírói fórum ne értelmezhesse, azt még a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának sem tették lehetővé az uniós bírák. Az ombudsmanhelyettes hangsúlyozta: mindez konkrét veszélyforrást jelent hazánk számára az egészségügyi, a foglalkoztatási és a környezetvédelmi szabályok terén. Utóbbira Szabó Marcel azt a példát hozta, hogy Kanada meg akarta tiltani a toxikus vegyi hulladékok exportját, de egy ilyen anyagokat feldolgozó amerikai cég megtámadta a döntést, és meg is nyerte a pert. A másik idézett eset az ólmozott üzemanyag-adalék korlátozásáról szólt; a kereskedelmi érdekek itt is felülkerekedtek a környezet megóvásán. A biztoshelyettes szerint a magyar államnak a kétséges CETA-pontok értelmezését tisztázó jogi dokumentumokat kell csatolnia a megállapodás szövegéhez, ami például egyértelművé teszi a GMO-mentesség megőrzését.

A Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy Kanada a világ negyedik GMO-termelője, közel 12 millió hektáron állít elő génmódosított repcét, kukoricát, szóját és cukorrépát. Farkas István Tamás szerint nehéz elképzelni, hogy az európai–kanadai megegyezés ne hozza magával a GMO-szabályok lazulását. Már az uniós biztosok sem garantálják a magyar érdekek védelmét más tagországok üzletpolitikájával szemben, amely a GMO-fertőzött élelmiszerek felett is szemet huny. A befektetői bíróságokkal kapcsolatban aggasztó jelként értékelte, hogy egy portugál kekszgyártó 35 milliárd forintra perelte a magyar államot, amiért az megszegte a külföldi befektetések védelmére vonatkozó alapelveket – és nyerésre áll.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára felidézte, hogy Kanada nyitott volt a tagállami felvetésekre a szeptember 23-i külügyi tanácsülésen, ahol négy országnak voltak fenntartásai: Magyarország mellett Ausztriának, Belgiumnak és Szlovéniának. Szabó László nyomatékosította: az ötéves tárgyalás végén megszülető egyezmény életbelépését egyetlen uniós tagállam is megakadályozhatja. A CETA-val kapcsolatos határozati javaslatról szólva rámutatott: aláírása és ideiglenes alkalmazása – amiről az általános ügyek tanácsának október 18-i ülésén dönthetnek – nem jelent végleges megállapodást, mert az egyezmény csak a nemzetállami ratifikációk után lép végleg életbe. A felek október 27-én, az EU–Kanada-csúcstalálkozón tervezik a szerződés aláírását.

Elhangzott az ülésen az is, a Kanadába irányuló külkereskedelem a CETA nélkül is 15 százalékkal nőtt, miközben az egyezség csupán 0,08 százalékos GDP-növekedést hozhat az európai térségben. Sallai R. Benedek (LMP), a bizottság elnöke szerint nem az 508 milliós EU szerez értékes piacot a 35 millió lakosú Kanadával, hanem fordítva; azért pedig nem érdemes kockázatot vállalni, hogy egyedül a bankár-üzletember Csányi Sándor cégeinek exportbevétele növekedjen.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 10. 04.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »