“Önálló világ, amely kizárólag Hodossy világa” – Gondolatok egy könyvbemutató kapcsán

“Önálló világ, amely kizárólag Hodossy világa” – Gondolatok egy könyvbemutató kapcsán

A Csaplár Benedek Városi Művelődési Központ és a Vámbéry Polgári Társulás közös szervezésében került sor november utolsó napján Hodossy Gyula Veletek egyedül című új verseskötetének bemutatójára. A könyvet Petőcz András Babérkoszorú-díjas író, költő mutatta be, a könyv szerzőjével pedig Kürti László Bella István-díjas költő és Szentmártoni János József Attila-díjas költő beszélgettek.

A zenés irodalmi esten kiváló művészek gondoskodtak arról, hogya közönség felejthetetlen élményekkel gazdagodjon, név szerint Dráfi Mátyás Jászai Mari-díjas színművész, Szabó Viktor, a Jókai Színház színművésze, Farkas Izsák hegedűművész, valamint Bertók Tóth Katalin énekesnő, Bertók István zongoraművész és Sárközi Pál prímás.

A könyv előszavában Mezei Katalin Kossuth- és József Attila-díjas prózaíró, költő megjegyzi, hogy „nem rendkívüli, ha egy költő verses- vagy prózakötetének egyik-másik darabjához az általa tisztelt és kedvelt alkotóktól: költőktől, íróktól, gondolkodóktól választ mottót. Sőt, Kassák Lajos ennél tovább is ment: kifejezetten más művészek általa kedvelt festményeihez írt verseket, és képes albumot jelentetett meg, amelyben egymás mellé tette az ihletet adó képeket és a hozzájuk-róluk szóló verseket.

Hodossy Gyula Veletek egyedül című új verseskönyvében is hasonló kapcsolathálót teremt a kötet versei és az élükre kiemelt idézetek és szerzőik között: mintegy elkészíti szellemi kötődéseinek térképét. De nem rendszerez, nem követ sem kronológiát, sem tematikát, nem is az életrajzának ad egyfajta lírai hátországot.  

Inkább arról van szó, hogy gondolkodásunk természete szerint a megszületni készülő Hodossy-versek a legkülönbözőbb módokon asszociálnak a költő kedves szerzőinek soraira.”

Petőcz András a könyv bemutatásakor kiemelte, hogy „A vers, az irodalom, a szöveg: beszélgetés. Hodossy Gyula pontosan ezt teszi. Beszélget. Kommunikál a megidézett szerzőkkel. Mintegy reagál az idézett szerzők munkáira. Vagyis válaszol nekik. A Hodossy-féle kommunikáció technikája az idézet – vagyis egy-egy mottót helyez el a verse fölé, és a mottókhoz kapcsolódik.

Hírdetés

Kiemeli ezáltal az adott szerzőt a szerzők rengetegéből, és egyben jelzi is, hogy az adott szerző az ő számára előd, társ, közösség. Ez a technika nagyban hasonlít a korábban megemlített klasszikus példákhoz, a fentebb már jelzett Arany is – ahogy mondottam – hasonlóan írja tovább Ilosvai Selymes XVI. századi Toldi- (Ilsovainál Tholdi-) történetét. Vagyis az megidézett szöveg, annak üzenete indítja el Hodossy Gyula versét, elsősorban tehát a tartalomra koncentrál, a mondandóra szerzőként, amikor kiválasztja a kötődését.“

Kürti László kérdéseire válaszolva Hodossy Gyula többek között elmondta, hogy semmi tudatosság nem volt abban, hogy kiket választott, hogy kik azok, akik megihlették, az volt a fontos számára, hogy különböző korban élő, különböző gondolkodású, szemléletű vagy éppen identitású szerzők kerüljenek egymás mellé. Fontos számára a nyitottság, s az, hogy felejtsünk el mindenféle beskatulyázást.

Szentmártoni János szerint a kötet Hodossy előző könyveinek az újragondolása, és nem az, hogy kik azok a költők, akiket olvasott, vagy éppen szeretett.

Petőcz András szerint a kötet irodalomtörténetileg is egy fontos dokumentum. „Továbbgondolja szerzőtársai alkotásait, és ezzel fel is hívja a figyelmet a megidézett művekre. Mondhatjuk úgyis: kötelező olvasmány.“

Nagy Erika


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »