Olvasónk hírei Venezuelából

Mélyen tisztelt TRANSYADMIN magyar honfitársam!

Engedtessék meg, megköszönjem úgy saját nevemben valamint a venezuelai honfitársaim nevében, irántunk érzett aggodalmukat valamint a venezuelai hazánk sorsa iránt.

Igaz, az ellenzék, a 2015. decemberi Parlamenti választáson  abszolút  fölénnyel jutott a Parlamentbe, ennek ellenére a helyzet egyáltalán nem javult, sőt, mondanom kell, katasztrofálisan romlott.

Az árak sztratoszférában vannak és a havi jövedelmek, az árakhoz viszonyítva, a legnagyobb mélységet érték el.  Az infláció, amit a kormány nem ismer el, meghaladta a 2000%-ot.

A nagy hiány és a spekuláció általános foglalkozássá vált, amiből a hatóságok is szorgalmasan kiveszik részüket.

Luxuscikk lett a kávé, a cukor, a mosópor, a W.C.  papír, a fogkrém a pipereszappan, a liszt, a tejpor, a pelenka, a tojás a rizs …

Vagyis a mindennapi szükségleti cikkek.

Az autóalkatrészek szintén e kategóriába sorolandók.

Az elégedetlenség nagy, de a nép hangulata nem áll fegyveres összeütközésre.  Az új Parlament mindenáron a konstitucionális úton akarja megoldani ezt a soha nem ismert válságot, a referendum törvényes eszközével, amit a kormány szabotál.

Az általános helyzetet így foglalhatnám össze:

   A múltban, a kliens, amikor a hússzeletet vásárolt, figyelmeztette a kiszolgálóját: “Ne vágja vékonyra a szeletet!” Ma: “Ne vágja olyan vastagon.”

Az egyetemekről a diákok emigrálása  súlyos gond. Elhagyják Venezuelát, mert nincs kilátásuk, jövőjük.

A mezőgazdaság, az állattenyésztés, az ipar, a kereskedelem súlyosan tönkre van téve. Mindazokat az iparokat, gyárakat, termőföldeket, amiket az állam kisajátított, csak szimbolikusan termelnek.

Az állam elöntötte a piacot felmérhetetlen inorganikus pénzzel, ami szintén előmozdítja a spirál inflációt. Nézzék, Venezuelában ismeretlen volt a betűk ismétlése a bankjegyek sorszámán, pl.: AA, AN, NM, NQ,..  Ez azt jelenti, hogy ipari módra nyomtatják a pénzt.

Jól tenné a kormány, ha követné I. Pál orosz császár példáját: elégetne pár tonna pénzt.

Reméljük, egyszer csak-csak kikerülünk ebből a szomorú helyzetből.

Sokszor hallom: „Az amerikaiaknak nagyon kell az olajotok. ..”

Kedves Hölgyem/Uram!

Északról is ugyanezt mondják nekem. Előre szeretném bocsátani, NEM vagyok és nem voltam,- amióta megismertem – se Amerika, se más, külföldi politika lelkes híve. Nem hinném, hogy különösebb magyarázatot kellene adnom, hogy, indokoljam ezt az állásomat.

A elmúlt 18 év alatt a szocialista (sic) kormány kitűnő nemzetközi propagandával mutatja be Venezuela helyzetét. Mint minden kommunista kormány, Amerikát hibáztatta és hibáztatja saját képtelenségéért. Tagadhatatlan, hogy a demokratikus rendszerben, a több párti rendszerben, az ország nyakig  el volt adósodva az északi nagy bankokkal. Az ország ma is el van adósodva, csak  Kínával  szemben. Jobban mint előtte, azzal a „kis” különbséggel, hogy ma az ország sokkal kevesebbet termel , de  drágábban.

Az olajipar, a vas és alumínium iparaink államosítva lettek. Tehát venéz kézben voltak. Ma, az olajipar idegenkézbe került, nagy százalékban kínaiéba. Az Orinoko, Venezuela főfolyója, bal partján van a világ legnagyobb extra-nehéz olaj lelete. Területe  akkora, mint hazánk, Magyarország, 2/3-a. A szocialista rendszerben az olajtermelés meghaladta a napi 3 millió barrelt, ma, alighogy elérjük a napi 2 milliót. Az extra-nehéz olaj kitermelése nagyon nehéz. A  technikáját VENEZUELAI OLAJMÉRNÖKÖK FEJLESZTETTÉK KI, akiket Chávez kirugdalt.

Venezuela, földrajzi elhelyezkedéséért valamint stratégiai  szempontból, Amerika  biztos olajellátója volt. Amerika MINDIG  bízott Venezuelába azért, mert Venezuela politikája nem a szembeszállás volt, hanem a együttműködés minden kormánnyal, nem csak az amerikaival.

A mai rendszer kormánya az amerikai imperializmus ellensége, ugyanakkor koldulnak, vásárolja olajunkat. Ez nagyon ellentmondásos imperializmus elleni politika. Még inkább aláhúzza az, hogy a nagy Amerika- elleneseink szédítő vagyona  AMERIKAI, KAJMÁN SZIGETI, ANDORRAI, SVÁJCI BANKOKBAN VAN.

A szocialista mottó: „Mindenki egyforma, de vannak akik egyformábbak.”

Ellenállni az amerikai és brit felforgatóknak annyi, hogy akkor Ukrajna sorsára  juthatnánk? Amint látom, ez a magyarországi média véleménye.

Nem, nem, NEM akarunk Ukrajna sorsára jutni,  HANEM Kuba sorsától, egyszer s mindenkorra,  MEGSZABADULNI.

Kedves Hölgyem/Uram, ez a „Hegy Másik Oldala”.

 

Venezuelai olvasónktól: Toro Sentado

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Kategória:Amerikai Egyesült Államok, Gazdaság, Gazdasági elemzés, Olvasói levél, Publicisztika Tagged: csőd, emigrálás, szocialista (sic) kormány, Venezuela


Forrás:internetfigyelo.wordpress.com
Tovább a cikkre »