Ólommal mérgezték magukat a rómaiak

Ólommal mérgezték magukat a rómaiak

A rómaiak nagy vízimádók voltak, a birodalom városaiban ezrével építették a szökőkutakat, fürdőket, vagy az utcai kutakat. A római mérnökök ennek érdekében szabványosított ólomcsöveket fektettek le, és magas akvaduktokat (csatornahidakat) építettek – csakhogy a csatornahidakon érkező víz ólomtartalma rendkívül magas volt.

 

A római világban generációkon átívelő fizikai és lelki degenerálódás, egyes vélekedések szerint, a könnyen megmunkálható ólom miatt alakulhatott ki, de hogy is volt ez valójában?

 

Az ólom nagy népszerűsége

 

A római időkben az ólom volt a legnépszerűbb fém, melyet széleskörűen alkalmaztak a mindennapi életben, ezzel is elindítván az évezredek óta tartó nehézfém-mérgezés hullámát.

 

A rómaiak az ólom egyes vegyületeit arcpúderként, rúzsként, vagy álarcfestéshez használták, illetve színezékként festékekben. Használták továbbá élelmiszerek tartósítására, illetve borhoz is adagolták erjedésének megakadályozására. Ólomvegyületeket használtak továbbá születésszabályozó szerként (mint spermaölő anyagot), valamint fűszerként is.

 

Ókori római edények. Kép: ng.hu

 

Az ólom ötvözeteiből kupákat, tányérokat, kancsókat, edényeket és serpenyőket készítettek. Pénzérméket is készítettek ólomból, valamint ólom és más fémek, pl. réz, ezüst és arany ötvözeteiből. Mivel ellenáll a korróziónak és könnyen megmunkálható, a hajógyártásban, építkezéseken, valamint az említett vízvezetékek építésénél is széleskörűen alkalmazták.

 

A rómaiak tudták, hogy az ólom veszélyes fém, hiszen felfigyeltek az ólombányákban dolgozók betegségeire, azonban figyelmen kívül hagyták a veszélyt. Azt hitték, hogy ha csak kis mennyiségben kerül be a szervezetbe, akkor kevésbé káros. Az ólom veszélyei csak a 20. század második felében kerültek napvilágra, így a felfedezésnek köszönhetően a háztartási felszerelések közül fokozatosan kivonták.

 

Ólom: a lassan ölő édes méreg

 

Az ólomcukrot a rómaiak véletlenül fedezték fel, amikor észrevették, hogy az ólomedényben tárolt bor édesebbé, és finomabbá válik idővel – lévén a borban levő ecetsav reakcióba lépett az ólommal, és ólomcukrot hozott létre.  Az ólomcukornak nevezett édes folyadék literenként egy gramm ólmot is tartalmazhatott, amit ezen kívül gyümölcsök édesítésére, illetve tartósítására is használták.

 

A rómaiakról ismeretes volt, hogy nagyon sok bort fogyasztottak. Római mozaik, Dougga, Tunézia, Kr. u. II. század (Kép: pinterest.com)

 

A rómaiakról ismeretes, hogy nagyon sok bort fogyasztottak: a birodalom előkelői napi egy liter ólomacetáttal ízesített bort ittak, a vezérek és császárok pedig még ennél is jóval többet fogyasztottak. Az ólommérgezés tipikus tünetei voltak a gyötrő fájdalom, epilepsziás görcsök, bénulás, szellemi és testi hanyatlás.
Az ólom fő veszélye abban rejlik, hogy az emberi szervezet normál enzimreakcióiban zavart okoz. A legkárosabb reakció, amit az ólom kiválthat, hogy csökkenti a hemoglobin, illetve a vörösvértestek termelődését, ami vérszegénységet okozhat.

 

Ólommérgezés okozta-e a Római Birodalom bukását?

 

Az ólomtermelés a 80.000 t/év maximumát a Római Birodalom virágkorában érte el, mely kb. akkora nagyságrendű volt, mint az ipari forradalom ólomtermelése kb. 2000 évvel később.

 

A legújabb kutatások során a római lakosság csontjaiból igyekeztek új adatokat szerezni az ólommérgezés kérdésének tisztázására. Ezek által ismert lett, hogy az anyagcsere-rendellenességek oka a vitaminhiány lehet: a C-vitamin hiánya skorbutot okoz, a D-vitaminé angolkórhoz vezethet. Ezeket a betegségeket számtalan egyéb tényező is előidézheti, mint például a túl sok fluorid, higany, arzén vagy az ólom.

 

Ennek kapcsán tehát többször is felmerült a kérdés, hogy vajon az ólommérgezés okozhatta-e a Római Birodalom bukását? A válasz valószínűleg: nem. Igaz, hogy az ólomtermelés folyamatosan nőtt a római korban, azonban ezek az adatok nem támasztják alá azt a feltételezést, hogy az ólom koncentrációja az egész római lakosságban magas lett volna.

 

Mult-kor/National Georaphic/Romaikor

Nyitókép:io9.gizmodo.com


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »