Ölnek a városi hőszigetek

Hiába szigorodnak bizonyos energetikai előírások az építőiparban, betartásukat nem ellenőrzik, ezért a különböző állami támogatási programok hatására induló újlakás-építési boom sem hozza magával a lakóingatlanok energetikai tényezőinek jelentős javulását – mondták építészek, energetikai szakértők az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ és a Friedrich Ebert Stiftung „Város és lakáspolitika, ingatlanpiac és éghajlatváltozás” című  konferenciáján, csütörtökön, Budapesten.

A csok az állami támogatás ellenére semmiféle energetikai többletkövetelményt nem támaszt a támogatott épületekkel szemben, az államigazgatási könnyítések pedig az állam szakmai-műszaki kontrollját szüntetik meg, mondta Varga Illés építész, építésigazgatási szakértő, aki a családi otthonteremtési kedvezményt (csok) éghajlatvédelmi szempontból értékelte.  Az építésügyi jogszabály bővítette a hatóság jogkörét – ha az energetikai tanúsítvány hiányzik, a hatóság kikényszerítheti elkészítetését, a kamarákat pedig felhatalmazza arra, hogy a nem valósan nyilatkozó tanúsítót eltiltsa, mondta Varga. Azonban a bürokráciacsökkentő intézkedések eredményeképpen például az egyszerű bejelentési eljárás során csak a terveket, azok szakmai hátterét nem kell a hatóságnak ellenőriznie, ezért nem valószínű, hogy a jelenlegi engedélykiadások rendszere javulna.

A szakember tapasztalatai szerint a vizsgálatok esetlegesek, műszaki vizsgálatok gyakorlatilag nincsenek, a hatóság megelégszik azzal, hogy az adatokat feltöltötték, de nem ellenőrzi, hogy a tanúsítványban állítottak valósak-e. Mindez, valamint az építkezések ütemének mesterséges gyorsítása várhatóan sok gyenge, hibás ház építését hozza majd. A csok valójában tisztán családpolitikai intézkedés, amiben a klíma- és energiapolitika nem jutott szóhoz, mondta Varga.

Az auditálás ma sokszor véletlenszerűen, s nem kellő alaposság mellett zajlik, melynek egyik oka, hogy az állam alacsony auditálási díjat szab, erősítette meg az NRGreport kérdésére több jelenlévő szakember. Egy teljes lakás energetikai auditját nem lehet 30 ezer forintos munkadíjjal ösztönözni, az ennél alaposabb és drágább ellenőrzésekre azonban kicsi az igény, vélik.  Nagyon sok lakás energetikai besorolása fals, mert a szakértő felületesen és gyorsan végzi az ellenőrzést, mondta Zovits Tamás energiatanúsító.

Nagyobb léptékben sem hatékony a klímavédelem: a városi klímaprogramok főként az energiahatékonyság területen értek el eredményeket, a város szétterülése ellen nem tesznek, mondta Beleznay Éva, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesületének alelnöke. A szakértő klímatudatos lakás-és várospolitikáról szóló előadásban hiányolta bizonyos jogszabályok alkalmazását. Számos – például a vizek, zöldterületek védelméről szóló – rendelettel bővült a szabályozás, de a gyakorlatban nem használjuk ki őket, mondta. Fontos lenne, hogy a klímaváltozási politikát ne csak ágazati, hanem helyi szinten is alkalmazzák, tette hozzá. Bár az üvegházhatású gáz-kibocsátások háromnegyede a városokban keletkezik, a várostervezési gyakorlat ma nem veszi figyelembe egyszerre a természeti, a gazdasági és a társadalmi tényezőket. Szükség lenne még egy klímaváltozási támogatási rendszer kialakítására, s a zöld közbeszerzéseket is ösztönözni kellene a szakember szerint. A városrendezéskor, városrészek tervezésekor zöld folyósokat, szellőzőfolyósokat kellene kialakítani, illetve a meglévő folyósokat megtartani és nem beépíteni.

A fentiek alkalmazása azért különösen fontos, mert a városi hőszigetek, melyek a sűrűn beépített, kevés zöldfelülettel rendelkező városrészekben alakulnak ki, felerősítik a klímaváltozás okozta hőmérséklet-növekedést. A belvárosi területeken éjjel akár öt fokkal is melegebb lehet, mint a természetben, mondta Gál Tamás, a Szegedi Tudományegyetem kutatója.  A 20 Celsius foknál nem hidegebb, úgynevezett trópusi éjszakák száma egyre nő, ilyenkor ugrásszerűen megnő a halálozás, különösen a 75 év fölötti korosztályban.

Komoly tartalékok vannak a lakossági energiahatékonyság növelésében, mondta Horváth Áron, az ELTE Ingatlanpiaci Kutatóközpont vezetője. Bár a magasabb energiahatékonysági besorolás növeli a lakások piaci árát, ma a lakáshirdetéseknek csak 5%-ában tüntetik fel az energiahatékonysági besorolást, így ez még nem tudja jelentősen befolyásolni a piaci döntéseket, mondta Horváth.  A szakember szerint sajnálatos, hogy a magasabb, úgynevezett költségoptimalizált energiahatékonysági követelmény szintek csak 2018 elejétől lesznek érvényben, mert így a lakásépítési fellendülés első két évében épülő lakások energiaköltsége nagyobb lesz, mint az indokolt lenne.

forrás: nrgreport.com


Forrás:alternativenergia.hu
Tovább a cikkre »