Olcsóbbak lesznek a fix futamidejű hitelek

A bankok szerint elérheti a másodlagos célját, a fix kamatozású hitelek nagyobb elterjedését a lakossági és a vállalati szegmensben a Magyar Nemzeti Bank múlt héten bejelentett monetáris politikai intézkedéscsomagja. Mint a K&H-nál elmondták, a lépések hatására várhatóan csökkennek a kamatswap (IRS)-értékek, így a bankoknak nagyobb lehetőségük lesz lejjebb árazni a hosszú kamatperiódusokhoz meghirdetett kamataikat. A Budapest Banknál (BB) mindehhez azt teszik hozzá, hogy így a hozamgörbe hosszabb része lefelé tud majd elmozdulni. Ám a bank által képviselt vélemény szerint a lépés csak akkor segítheti a fix hitelek elterjedését, ha az MNB piaci jelenléte tartós és nagy volumenű marad. A jelen piaci környezetben az ügyfelek leggyakrabban a teljeshiteldíj-mutatóra (THM), a törlesztőrészletre és a folyósítás sebességére koncentrálnak, és kevésbé számít fajsúlyosnak a változó kamatozású hitelek esetében a kamatkockázat – figyelmeztetnek az MKB Banknál.

Forrás: Shutterstock

Máshol úgy vélik, a változó hitelek magas arányának elsősorban keresleti okai vannak. A BB-nél az ügyfelek nagyobb hányada preferálja a rövid átárazódási periódusú hiteleket, és hasonlóan vélekednek a K&H-nál is. Mint a BB-nél elmondták: az ügyfelek keresik a fix hiteleket, ám jelen pillanatban még olyan nagy különbség van a hosszú és a rövid kamatperiódusú jelzáloghitelek kamatai közt, hogy az ügyfelek többsége a rövid kamatperiódusú hiteleket választja. Az MKB szakemberei úgy vélik, a jelenlegi piaci környezetben az alacsony törlesztőrészlet jóval kisebb súllyal esik latba, mint a devizahitelezés idején. Ugyanakkor szerintük sok múlik a hitelközvetítőkön, a partnerek hozzáállása nagyban befolyásolja a hitelfelvételeket, hiszen a hitelügyletek nagyjából felét közvetítők hozzák a szektorba.

A bankok vitatják az MNB azon értékelését, hogy a fix és a változó kamatozású hitelek közötti kamatfelár-különbségből 0,5-0,7 százalék a hozamgörbe meredekségéből, míg nagyjából 1 százalék a felárkülönbözetből adódik. A statisztikában elmélyedők arra hívják fel a figyelmet, hogy az MNB által publikált kamatstatisztikák és az ÁKK által közzétett zérókupon-hozamgörbe azt mutatják: a különbséget elsősorban a hozamgörbe meredeksége okozza. Az MKB-nál arra hívták fel a figyelmet, hogy a kereskedelmi banki működés során nem az egyes hiteleket, hanem nagyobb hitelállományokat fedeznek, ami részben megmagyarázhatja az eltérést.

A K&H-nál sem a hozamgörbe meredekségére vonatkozó megállapítással vitáznak, hanem azzal, hogy hiteleik esetében lehet-e ilyen felárkülönbözetről beszélni. A felárkülönbség kapcsán fontos azt is látni – teszik hozzá –, hogy az ügyfelek előtörlesztése esetén a fair banki törvény által maximált ügyfélköltség nem fedezi minden esetben a bank tényleges forrásfeltörési költségét (az IRS-ügylet bontásának eredménye vagy a jelzálogleveleken fixált kamatköltség és az aktuális hozamszint különbözete), ami továbbra is csökkenő hosszú kamatok esetén kockázatosabbá teszi a hosszú kamatperiódust a bank számára. Ilyenkor ugyanis az ügyfél újrafinanszírozza a hitelét immár alacsonyabb fix kamaton, de emiatt a régi bankja veszít a forrásfeltörésen. Így, bár a bank és az ügyfél nyer az egyik fronton a hosszabb kamatperiódussal (biztonságosabb az ügyféltörlesztés, s ez alacsonyabb kockázati felárat eredményezhet), veszíthetnek a másikon, hiszen előtörlesztés esetén pluszveszteség éri a bankot, ami magasabb kamatfelárral jár az ügyfélre nézve.

A bankoknak az első bejelentés után számos kérdésük van – ezek megválaszolását célozza a jegybank által bejelentett, a héten megindult egyeztetési sorozat, amelynek célja, hogy az új eszközök jövő januári bevezetésére minden nyitott kérdés eldőljön. (A korábbi bejelentés szerint decemberben az MNB igazgatósága hozza meg a végső döntést a monetáris tanács által meghatározott termékek januári indulásának feltételeiről.)

Azt önmagában, hogy az MNB is elkezd jelzálogleveleket vásárolni, a bankok nem tartják gondnak, hiszen – miként a K&H-nál is emlékeztettek – a jelzáloglevelek jegybanki felvásárlása nem újdonság, a világ több nagy gazdaságában is alkalmazzák. Sőt – jelezték az MKB-nál – ennek lehetőségét a jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutató (JMM) bevezetésekor maga a jegybank is jelezte. Ugyanakkor abban, hogy a jegybank sorozatonként és kibocsátásonként „egyedi elbírálás” mellett határozza meg a felvásárlás feltételeit, s ennek a minősítésnek feltételei – egyelőre – nem ismertek, látnak kockázatot a bankok. Ezért – hangsúlyozták – fontosnak tartják a prudens, jól definiált feltételrendszer kialakítását, amely biztosítéka lehet annak, hogy az intézkedés ne legyen piac- vagy versenytorzító hatású.

Miután a bejelentett jelzáloglevél-vásárlási program volumene többszöröse a piac 2018 végéig várható bővülésének, így a korábbi sorozatok átvételének feltételei kérdésesek, és hasonlóképpen, a swapügyletek esetében is kérdés, hogy a már folyósított portfóliókkal kapcsolatban hogyan vehető igénybe az eszköz. A K&H-nál és az MKB-nál is az IRS-tenderek lebonyolításának részleteiről (hogy az aukciók fix áras allokált vagy változó árasok lesznek-e) szeretnének mihamarabbi információt kapni.

Beszélni kell a kamatkockázatról

Egyes banki vélemények arra emlékeztetnek, hogy a mostani helyzetet – a változó kamatozású konstrukciók jelentős árelőnyét – maga az MNB idézte elő azzal, hogy nem konvencionális eszközökkel letörte a rövid futamidejű hozamokat, s így az azokhoz kötött benchmarkkal rendelkező hiteltermékek kamata is a mélybe szállt. Ha hinni lehet annak, hogy az MNB akár hét évig is negatív reálkamattal számol, a változó kamatozású konstrukciók versenyképessége is megmaradhat. Az más kérdés, hogy az előbb-utóbb szükségessé váló kamatemelés nagyon hamar megjelenik majd ezeknél a hiteleknél, s ezek nagy volumene miatt mindez politikai kockázatot (is) hordoz. Épp ezért tartja mindenki – a bankok és a jegybank is – kiemelten fontosnak, hogy a kamatkockázatról minden ügyfél megfelelő tájékoztatást kapjon. A jelen helyzetben jobb megoldásnak tűnő fix konstrukcióknál ez azért lehet fontos, mert ott a fordulónapon – 3,5, tíz év múlva – ugorhat egy lépésben nagyot a kamatszint, s így a törlesztőrészlet.

 


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »