Okosabban is fel lehetett volna használni az uniós forrásokat

A 2007–2013-as európai uniós források felhasználását kettősség jellemzi, sikerként könyvelhető el, hogy a keret teljes lehívása garantált, ám a források ténylegesen nem a gazdaság fejlődését segítették – hangsúlyozta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség politikai államtitkára szerdán a Károli Gáspár Református Egyetemen a pályázóknak és pályáztatóknak készített kiadvány bemutatóján.

Kiemelte: a 2014–2020-as időszakban az uniós források felhasználása a magyar gazdaság fejlődésére, az új munkahelyek teremtésére koncentrál, hogy 2020 után uniós forrás nélkül is biztosítható legyen a növekedés. Előadásában Csepreghy Nándor kifejtette, hogy a 2007–2013-as időszakban a teljes keret felhasználását garantálja a túlvállalás, a 8 százalékos szabad keret elegendő lesz a vitás kérdések rendezésére.

Az államtitkár úgy értékelte, a 2007–2013-as forrásokat okosabban is fel lehetett volna használni. Szerinte a forrásfelhasználásról szóló tárgyalásokon az akkori kormány nem jelölte ki a hosszú távú fejlesztés fókuszait, nem vállalt fel politikai konfliktust, mindenkinek próbált támogatást juttatni. Stratégiai hibának nevezte az államtitkár, hogy a 2007–2013-as keretfelhasználásnál az akkori kormány szigorúbb feltételeket szabott, mint amilyet az EU-bürokrácia kijelölt.

Több megy a vállalkozóknak

Csepreghy Nándor kitért arra, hogy a 8600 milliárd forint 2007–2013-as keret jelentős részét, mintegy 1500-1600 milliárd forintot a tanácsadói szegmens vitt el, mint mondta: ennyivel kevesebb jutott fejlesztésre. Ezzel szemben a 2014–2020-as időszakban a vállalkozói szektorra a keret 60 százalékát fordítják, szemben a korábbi ciklus 16 százalékával, továbbá maximálhatják a fejlesztés előkészítésére fordítható részarányt, állami forrásfelhasználásnál pedig nem lehet igénybe venni külső segítséget – emelte ki Csepreghy Nándor.

Az államtitkár úgy látta, a magyar vállalkozások versenyképességének gondja, hogy a gyártási kapacitásuk minőségileg elavult, ezért a technikai eszközök korszerűsítését támogatják. Megjegyezte: a magyar cégek elsősorban tőkeválsággal, és nem hitelezésivel néznek szembe, ezért a visszatérítendő uniós forrásból tőkepótló programot dolgoznak ki érdekképviseletek bevonásával, hogy 3-5 év alatt a tőkehelyzetet rendezni lehessen.

A Károli Gáspár Református Egyetem és a Hétfa Kutatóintézet gondozásában megjelent az európai uniós források rendszere 2014–2020 – gyakorlati útmutató pályázóknak és pályáztatóknak kiadvány, amely bemutatja a támogatás mechanizmusát.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »