OGY – Igazságügyi bizottság: jelentősen megnőtt a strasbourgi bíróságon a magyar ügyek száma

Berke Barna a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága ítéleteinek végrehajtásával kapcsolatos, a múlt évről szóló IM-jelentést ismertetve elmondta: míg 2015 végén 136 magyar ügy volt a strasbourgi bíróságon, addig egy évvel korábban még 57.
Az államtitkár az ügyek gyarapodásával összefüggésben rámutatott, egyre többen figyelnek Magyarországon is a strasbourgi bíróságra, ami nem baj. Az ország ezt az emberi jogi orientációt választotta és helyesen tette. Lehetnek viták, de a bíróság ítéleteit Magyarország mindig végrehatja – fűzte hozzá.
A szakember az ügyek három csoportját emelte ki: a bírósági ügyek elhúzódása, a végkielégítéseket sújtó különadó és a büntetés-végrehajtási intézetek zsúfoltsága, elhelyezési körülményei, az ottani bánásmód miatt indult strasbourgi eljárásokat.
Berke Barna kifejtette, a magyar bíróságokon elhúzódó perek kapcsán októberig intézkedési csomagot kell elfogadni, hogy a magyar jogrendszerben is legyen lehetőség jogorvoslatra. A börtönök zsúfoltságát pedig a kormányzat nem a jelenlegi büntetőpolitikai szigor enyhítésével kívánja kezelni.
Képviselői felvetésre az államtitkár elmondta, a strasbourgi bíróságon magyarországi elítélteknek megítélt, esetenként akár több milliós nagyságrendű kártérítések kapcsán vizsgálják az államnak járó bűnügyi költség, illetve az alapügy sértettjének, vagy hozzátartozóinak járó jogos követelések beszámításának lehetőségét.
Berke Barna elmondta azt is, hogy tavaly már csaknem másfél milliárd forintos kártérítést kellett kifizetnie az államnak strasbourgi perek nyomán, javarészt az egyházügyi szabályozással összefüggésben.
Répássy Róbert fideszes országgyűlési képviselő hozzászólásában elmondta, a strasbourgi bíróság tükröt tart az ország elé, a problémák mögött azonban nincs politikai motívum. A perek elhúzódása és a börtönügy olyan régóta fennálló tömeges, rendszerszintű probléma, melyen a formálódó új büntetőeljárási törvény segíthet. A perek hosszát illetően már egyébként is tapasztalható javulás. A kormánypárti képviselő jelezte azt is, támogatja, hogy felülvizsgálják a kényszerintézkedések elrendelésének indokait.
Bárándy Gergely szocialista képviselő egyetértett kormánypárti kollégájával abban, hogy a kényszerintézkedések gyakorlatát érdemes felülvizsgálni. Megjegyezte, tudomása szerint az utóbbi időben előfordult, hogy egy megyében egy teljes éven át minden egyes ügyészi indítványra a bíróság kivétel nélkül elrendelte a kényszerintézkedést.
Ugyanakkor az ellenzéki képviselő úgy vélte: a végkielégítések 2 millió forint feletti részét korábban sújtó 98 százalékos különadóval, illetve az elbocsátásokkal a kormányzat politikai indíttatású jogsértések sorozatát követte el, melyekről a strasbourgi bíróság rendre meg is állapította a jogsértést.
Staudt Gábor jobbikos honatya szerint a perek elhúzódása ügyében “lépni kellene”. A társadalomba visszailleszkedni nem kívánó elítéltek esetében pedig szerinte elrettentő büntetésekre van szükség.
A bizottság hét kormánypárti képviselő támogató szavazatával két ellenzéki nem szavazat, illetve két ellenzéki tartózkodás mellett elfogadta az IM strasbourgi bírósággal kapcsolatos múlt évről szóló jelentését.
A bizottság kormánypárti többségének tartózkodása nyomán nem vették tárgysorozatba a Jobbik bevándorlással összefüggő népszavazásokra vonatkozó alaptörvény-módosítási javaslatát.
A javaslat szerint nem lehet országos népszavazást tartani nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről, “kivéve, ha a népszavazás Magyarország bevándorlási politikáját érintené vagy olyan döntéssel kapcsolatos, amely erre érdemi kihatással van”.
A javaslat egyik előterjesztője, Z. Kárpát Dániel jobbikos képviselő a bizottsági ülésen arra hívta fel a figyelmet: pártja támogatja a kormány által a kötelező kvóták ügyében kezdeményezett népszavazást, annál is inkább, mert az eredetileg a Jobbik ötlete volt. Az alaptörvény-módosítás pedig előfeltétele annak, hogy “tisztességes” népszavazást tartsanak és ne csak a kötelező kvótának, de minden későbbi “mutációjának”, illetve a visszatoloncolásoknak is útját állják.
Az ellenzéki honatya szerint nem lesz örökké Fidesz-KDNP kormány, javaslatuk azonban lehetőséget nyújt arra, hogy a választói akaratnak megfelelően a következő kormányok cselekvési terét is megfelelő mederben tartsák.
“A brüsszeli események azt bizonyítják, hogy további tötymörgésre nincs idő” – jelentette ki a jobbikos honatya a belga fővárosban kedd reggel elkövetett merényletekre célozva. Majd hozzátette, ha nem fogadják el a Jobbik javaslatát, akkor “Brüsszeli boszorkánykonyhákban fogják eldönteni, hogyan árasszák el Európát” migránsokkal.
Répássy Róbert ugyanakkor azt fejtegette, hogy a Jobbik javaslata alkalmatlan eszköz, ezért azt tanácsolta az ellenzéki pártnak, inkább támogassa a kormány népszavazási kezdeményezését.
(MTI)


Forrás:szebbjovo.hu
Tovább a cikkre »