Offshore-ügyvédek dolgoztak az államnak

Offshore-ügyvédek dolgoztak az államnak

Többtucatnyi dokumentum került a Magyar Nemzet birtokába, ami az állami cégek kapcsolatát bizonyítja az offshore-botrányban érintett ügyvédi társulással. Az állami tulajdonú Magyar Posta és MFB Bank is szerződött velük. Sőt, a Miniszterelnökség támogatta az iroda egyik vezetője könyvének megjelenését is.

Jó kapcsolatokat ápolhat az állammal a Kende, Molnár-Bíró, Katona ügyvédi társulás (KMBK), miután többtucatnyi szerződést kötött különböző jogi szolgáltatásokra olyan cégekkel, amelyek köztulajdonban vannak, vagy legalábbis az államnak is van bennük tulajdoni hányada. Két hete írta meg az Origo, hogy a Panama-papírok szerint 96 offshore céggel kapcsolatban járt el a Bálint, Kállai és Kende Ügyvédi Iroda. (Lapunknak egy cégalapítást ismert el az iroda, amely szerint a neve azért szerepelt sokszor a Panama-botrányban, mert 95 esetben csak cégkivonatot vagy -másolatot kért le.) Ez az ügyvédi iroda volt a jogelődje a KMBK-nak, amelynek jelenleg 31 ügyvéd tagja, egy részük korábban is megfordult a Kende ügyvédi irodánál. (Ez azért lényeges, mert a társulás azzal védekezik, hogy nem ők, hanem a jogelőd társaság intézte az offshore-ügyet a múltban.)

A Magyar Nemzet birtokába került számos dokumentum bizonyítja, hogy az ügyvédi társulás tagjai gyakran dolgoznak a magyar államnak is. Az állami tulajdonú MFB Bank több esetben szerződött a társulás egyik tagjával, illetve az iroda jogelődjével, az offshore-botrányban érintett Bálint, Kállai és Kende Ügyvédi Irodával. Ez utóbbival 2014-ben 13 millió, míg tavaly novemberben 20 millió forintra szerződött a bank európai uniós támogatások, illetve a Gazdasági Versenyhivatalnál folyó eljárás ügyében. Az állami Magyar Posta Zrt. is gyakran hívta segítségül különböző jogi ügyekben az ügyvédi társulást. Szintén a postához, így az államhoz köthető cég az FHB Jelzálogbank Nyrt., a Díjnet Zrt., a Díjbeszedő Holding Zrt., az EPDB Nyomtatási Központ Zrt., a Magyar Posta Kártyaközpont Zrt., a Magyar Posta Vagyonkezelő és a botrányos privatizáción átesett postai pénzszállító, az MPT Security Magyar Posta Takarék Biztonsági és Logisztikai Zrt. Mindegyik többé-kevésbé állami tulajdonú vállalat kötött jogi szolgáltatásokra szerződést a KMBK ügyvédi társulással, utóbbinak hat tagja érintett ezekben az ügyekben. Sőt a postai ügyekért felelő tárca, a Miniszterelnökség támogatásával tavaly mintegy kétezer oldalas műhelytanulmányt adtak ki Kende Tamás írásaiból.

A kapcsolat

Úgy tűnik, hogy az állam és a Kende Tamás vezette társulás között Spéder Zoltán Fidesz-közeli nagyvállalkozó lehet a kapocs. Kende Tamás ugyanis több, az FHB-csoporthoz tartozó vállalkozás jogi ügyeiben is közreműködött, sőt a botrányos módon privatizált két postai cég, az MPT Security Zrt. és az MPTO Magyar Posta Takarék Oktatási Szolgáltató Kft. átalakításában is közreműködött. Az MPT Security például a Bálint, Kállai és Kende Ügyvédi Irodát bízta meg a társaság a nyomdai úton előállított részvények letéti őrzésével. Ahogy lapunk megírta, az MPT Security és az MPTO Oktatási Kft. esetében is úgy privatizálta a posta a két cégét, hogy bár felerészben tulajdonos maradt, az irányító befolyását átadta a kisebbségi magántulajdonosoknak. Ezek a cégek lényegében a postai megrendelésekből élnek, vagyis érthetetlen, hogy az állami cég miért privatizálta ezeket a leányvállalatait, és a tevékenységek kiszervezésével miért gazdagít magáncégeket.

Mint ismeretes, mintegy 320 ezer cég szerepel a Tényfeltáró Újságírók Nemzetközi Szövetsége által nyilvánosságra hozott adatbázisban, ami a panamai Mossack Fonseca ügyvédi irodától szivárgott ki. A hatalmas adattömeget feldolgozó nemzetközi sajtócsapatban magyar részről a Direkt36 szerkesztősége vett részt. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter április elején Orbán Viktor miniszterelnök kérésére elrendelte a magyarországi offshore-szálak azonnali, egyenkénti kivizsgálását a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV). Megkerestük a jogelőd ügyvédi irodát, akik ragaszkodtak válaszuk szó szerinti közléséhez.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 05. 18.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »