Nyomozás indult a mátészalkai Elios-beruházás ügyében

Nyomozás indult a mátészalkai Elios-beruházás ügyében

Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt rendelt el nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) korrupció és gazdasági bűnözés elleni főosztálya a mátészalkai Elios-beruházás ügyében.

Mint lapunk is megírta, a fideszes vezetésű Mátészalka lehetett az utolsó város, ahol az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálatában kulcsszerepet játszó, korábban Tiborcz Istvánhoz, a miniszterelnök vejéhez köthető két cég „sikeresen” bonyolított le közvilágításilámpa-cserét. Bár ezt a fejlesztést is jellemezte, hogy a pályázat előkészítői és későbbi kivitelezői között átfedés van, az OLAF a tendert nem vizsgálhatta, mert uniós forrásokat nem vontak be az üzletbe. Mátészalka ugyanis hatalmas banki hitelből finanszírozta a beruházást, a város tehát hosszú távra eladósította magát. 

A szereposztás a szokásos volt az Elios és a Sistrade között. Az utóbbi cég – tulajdonosa Hamar Endre, Tiborcz István barátja és üzlettársa – még 2016 decemberében készítette el a közvilágítás korszerűsítésére vonatkozó tendertervet. Abban 2373 darab lámpatest cseréjét javasolta a városnak. Hanusi Péter polgármester indítványára 2017 márciusában a képviselő-testület elfogadta, hogy az önkormányzat 350 millió forint keretösszegű, hosszú lejáratú hitelt vegyen fel a projekt finanszírozására. Az önkormányzati hitel felvételéhez a kormány hozzájárulása is kellett.

Tavaly májusban írták ki a tendert, az eredményt augusztusban hirdették ki. Öt ajánlat érkezett, ezek közül négy cég 265 millió forintos ajánlatot nyújtott be, míg az Elios Innovatív Zrt. 262 millió forintos árat tartott reálisnak. Nyilván a 3 millió forintos különbségnek köszönhetően Tiborcz István, a kormányfő vejének volt cége nyerte el a közbeszerzést.

A drágább ajánlatokat beadott társaságok mindegyike végzett már nagyobb beruházásokat olyan településeken, mint Felcsút, Mezőkövesd vagy Karcag, a negyedik vállalkozás pedig Mészáros Lőrinc egyik cégével közösen nyert meg egy vasúti tendert. A Roneko Tállai András adóhatósági elnök, volt mezőkövesdi polgármester városában a stadion világításának kiépítését végezte, a U Light Kft. Felcsúton szerelt fel lámpákat, a Zöld F. Kft. pedig Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter városában, Karcagon korszerűsítette a közvilágítást. Szintén 265 millió forintos ajánlatot tett le Mátészalka asztalára a Fehérvill-Ám Kft., amely 2015-ben a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló R-Kord Kft.-vel közösen indulva nyerte meg a GYSEV Zrt. 236 millió forintos nyílt tenderét.

Az ügyben a feljelentéseiről ismertté vált Tényi István tett bejelentést ismeretlen elkövető ellen költségvetési csalás bűntett gyanúja miatt.

Polt Péter: „Valódi nyomozás” folyikPolt Péter hétfőn levélben reagált arra, hogy Ingeborg Grässle, az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottsága elnöke a Politico.eu brüsszeli portálnak február végén nyilatkozva „valódi” nyomozást szorgalmazott az Elios ügyében. A legfőbb ügyész az MTI-hez is eljuttatott levelében azt írta, az OLAF magyarországi közvilágítási projektekkel kapcsolatos ajánlását január 8-án kapta meg a Legfőbb Ügyészség, és továbbította az ügyben illetékes Pest Megyei Főügyészségnek, amely január 22-én nyomozást rendelt el különösen jelentős értékre elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt. Az ügyben a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda „valódi nyomozást” folytat – emelte ki.Kitért arra is, hogy az OLAF az EU pénzügyi érdekeinek védelméért közigazgatási vizsgálatokra jogosult, de büntetőügyek lefolytatására, bűncselekmények gyanújának vizsgálatára nincs hatásköre. Amennyiben az OLAF bűncselekmény gyanúját észleli, az illetékes tagállami hatósághoz kell fordulnia, ezért  – írta a legfőbb ügyész – téves és a közvélemény félrevezetésére alkalmas Ingeborg Grässle azon kijelentése, hogy az OLAF vizsgálata kimondta, csalás történt. A szervezet ugyanis bűncselekmény gyanúját észlelte, de az elkövetését és személyi felelősséget nem állapított meg.A legfőbb ügyész hangsúlyozta: az OLAF jelzései alapján több ügyben jelenleg is folyik valódi nyomozás. A szervezet 2012 óta 36 – bűncselekmény gyanújára utaló – igazságügyi ajánlást, és négy – büntetőeljárás indítására vonatkozó ajánlás nélküli – jelzést tett. Az ügyészség valamennyi esetben elrendelte a nyomozást, illetve amennyiben az már folyamatban volt, csatolta az ajánlásokat a nyomozás irataihoz.Az OLAF ajánlásai, jelzései és zárójelentései alapján indult büntetőeljárások eredménye meghaladja az uniós átlagot, amely 2016-ban 44 százalék volt, Magyarországon pedig 50 százalék – tette hozzá a legfőbb ügyész.

Tényi István lapunkhoz eljuttatott közleményéből kiderül, hogy a feljelentéseiről is ismert politikus bejelentést tett:

ismeretlen elkövető ellen pénzmosás gyanúja miatt. Hétfőn ugyanis megírtuk, hogy információink szerint az FBI tanúvédelmi programja védi az Egyesült Államokban azt a magyar állampolgárt, aki kulcsfigura lehet a Magyarországon elsikkasztott uniós pénzek külföldre juttatásában. A férfit más okból a magyar hatóságok is keresik, de az amerikaiak hiába jelezték többször, hogy náluk van, nem utaztak oda kihallgatni – erről bővebben itt olvashat.valamint közbiztonsági tevékenység jogosulatlan végzése szabálysértés gyanúja miatt. Szabó Zsolt fideszes képviselő ugyanis a napokban nyilvános fórumot tartott, ahová a 24.hu munkatársai megpróbáltak bejutni, ám az ajtóban álló két személy nem engedte be a stábot, és azt sem voltak hajlandóak elmondani, kik ők. Azt még pénteken írtuk meg, hogy az elmúlt hetekben párton belüli csatái miatt emlegetett Szabó Zsolt államtitkár több mint egymilliárd forintnak megfelelő összeget parkoltat egy közép-amerikai adóparadicsomban vezetett számlán – az erről szóló cikkünket itt találja.

 


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »