Nyitott Templomok Éjszakája Solymáron

Nyitott Templomok Éjszakája Solymáron

Száz mécses gyulladt ki szombat éjszaka szerte az országban, s néhány láng csatlakozott hozzá a Felvidékről, Délvidékről és Erdélyből… Ezen a napon volt az Ars Sacra Fesztivál keretében a Nyitott Templomok Napja. Több, mint száz program zajlott szerte az országban ezen a napon, s köztük egy volt a Solymári Templomok Éjszakája is.

Korábban már írtam egy kezdeményezésről, melynek céljai nagyban hasonlítanak a Nyitott Templomok Napjához, ezért fontosnak tartom, hogy írjak arról is, ami már megvalósult.

A Nyitott Templomok Napja programjai alapvetően két részre oszthatók: vagy vallásos áhítatot élnek meg a betérők, vagy különböző kulturális eseményeken vehetnek részt. Érdekes módon, sok esetben a templomoktól teljesen függetlenül pl. múzeumokban. Ahogy olvasgattam a programokat, klasszikus szabadidős programok ritkán fordultak elő.

Falumban, Solymáron, hetek óta folyt a tervezés, melybe időközben én is becsatlakoztam. Végül, két órás program állt össze: volt benne gitáros éneklés, fuvolaművész előadása, orgonajáték, kvíz a templomról, előadás a liturgikus építészetről és magáról a templomunkról, kis csoportokban fel lehetett menni a templomtoronyba (hiszen mindenki látta már a tornyot,de szinte senki sem volt benne) s nem utolsó sorban, a „Liturgia színei” címmel egy összeállítás a verseimből.

A helyszín: a solymári kegytemplom… mert sokan nem tudjuk, mekkora kincs is a miénk

Azt hiszem, a legfontosabb ezen az éjszakán az volt, hogy a betérők más szemmel néztek a már szinte unalomig ismert térre: felfedezték rejtett szépségeit, észrevették azokat az apróságokat, melyek felett a Szentmisén elsiklik a szem (nagyon helyesen, teszem hozzá, hiszen a szent cselekmény közben nem az épületet kell figyelni!). Ezen az éjszakán otthon éreztük magunkat a templomban. A résztvevők mertek tapsolni, ha tetszett nekik az előadás, a gyerekek a kvízzel a kezükben jártak fel s alá (a szabály az volt, hogy szabad puskázni, de csak a templomról!). Igazi lelki agapé, szeretetlakoma volt ez a két óra: mindenki azt hozta el, amilyen talentumot kapott az Úrtól: volt, aki a tudását, volt, aki a hangját, a zenét, de mindegyik ízét a szeretet adta meg.

Énekeltünk az Úrnak új éneket

Számomra a legszebb ajándék ezen az estén az volt, hogy a verseimet a Feleségemmel együtt olvastuk fel. Mikor Ő szavalt, a szememmel végigfutottam a templomon: 44-en voltak rajtunk kívül a hajóban, s ha ehhez hozzászámoljuk azokat, akik az előtérben, a toronyban, a kórusban vagy a sekrestyében voltak, bátran tehetjük a résztvevők számát hetvenre is – egy erős esti Szentmise létszáma a falunkban. Amikor a hivatalos programok véget értek, még sokáig nem tudtuk bezárni a templomot, nem akaródzott hazamenni az embereknek.

Nekem ez volt a legszebb pillanat: a Feleségem olvassa fel a versemet

Tudom, ez csak egy volt a több mint száz helyszín közül, nekem mégis a legkedvesebb, hiszen ez a falum, az otthonom… S Isten dicsőségére el kell mondanunk, hogy jól sikerült, s érdemes belevágni ott is, ahol eddig nem rendezték meg.

S az éjszaka végén, amikor visszavonultam a sekrestyébe a kvíz kérdéseit javítani, arról beszélgettünk, hogy jó volt, jó volt, de jövőre még jobb lesz! Így legyen!

The post Nyitott Templomok Éjszakája Solymáron appeared first on PolgárPortál.


Forrás:polgarportal.hu
Tovább a cikkre »