Nyílt küzdelem: elszámoltatnák a jegybankot

Nyílt küzdelem: elszámoltatnák a jegybankot

Megszüntetné a Román Nemzeti Bank vezetőinek a bűnvádi és polgári peres eljárások alóli mentességét egy friss törvénymódosító javaslat. Az országban már korábban felmerült, hogy a bukaresti jegybank is felelősséggel tartozik például a gazdasági válságot követő megszorításokért, valamint a devizahitelesek eladósodottságáért.

Nyílt küzdelem alakult ki a bukaresti parlamenti pártok és a Román Nemzeti Bank (BNR) között a pénzintézet vezetői felelősségre vonásának korlátozása miatt. A román liberális párt (PNL) egyik parlamenti képviselője olyan törvénytervezetet dolgozott ki, amely eltörölné a központi bank igazgatótanácsa tagjainak egyfajta mentelmi jogot biztosító előírásokat. A BNR alapszabályát rögzítő hatályos jogszabály 25. cikkelye kimondja, hogy a román jegybank vezetői a prudenciális felügyelet ellátása során mentesülnek a polgári jogi és büntetőjogi felelősségre vonás alól. Mégpedig nemcsak azokban az esetekben, amikor a bíróságok megállapítják, hogy a központi bank igazgatótanácsának tagjai eleget tettek munkaköri kötelezettségüknek, hanem akkor is, ha valamely igazságszolgáltatási fórum arra a következtetésre jut, hogy „jóhiszeműségből és hanyagság nélkül” mulasztást követtek el hivataluk gyakorlása során. Az alapszabály kimondja azt is, hogy a jegybank vezetői ellen kezdeményezett bírósági eljárások perköltségét a BNR költségvetéséből fedezik.

A közelmúltban előterjesztett törvénymódosító javaslatának indoklásában Daniel Zamfir parlamenti képviselő úgy véli, a román jegybank alapszabálya olyan mentelmi jogot biztosít a pénzintézet vezetőinek, amely túllép az alkotmányos kereteken. – Ez a szuperimmunitás felborítja a hatalmi ágak közötti egyensúlyt, mivel lehetőséget nyújt arra, hogy bizonyos személyek kivonják magukat a törvények hatálya alól. Holott az alkotmány szerint a törvény előtt mindenki egyenlő, és felelősséget kell vállalnia a feladatköre ellátása során hozott döntéseiért – szögezte le a liberális honatya, aki hivatkozási alapként tekint arra is, hogy Klaus Johannis államfő nemrég azzal az indokkal dobta vissza a parlamentnek a nemzeti pénzügyi rendszer felügyeletéről szóló jogszabályt, miszerint felmentené a büntető- és polgári jogi felelősségre vonás alól a hitelintézetek állami felügyeletének ellátására hivatott, újonnan létrejövő testület tagjait. A BNR meglehetősen ingerülten reagált a vezetőit megillető előjogok megnyirbálását célzó javaslatra. A jegybankot 1990 óta irányító Mugur Isarescu jegybanki kormányzó tanácsadója, Adrian Vasilescu úgy vélekedett, a vitatott cikkelyek jogi és gazdasági szempontból teljesen helytállóak, a módosító indítvány pedig szerinte „amputálná” a központi pénzintézet alapszabályát.

A román parlament és a jegybank viszonya amúgy is különösen feszült, amióta a BNR tiltakozása közepette a törvényhozás elfogadta a jelzáloghitelesek fizetés nélküli teljesítéséről szóló jogszabályt. A májusban hatályba lépett elsétálási törvény kidolgozása ráadásul szintén Daniel Zamfir nevéhez fűződik, aki a parlamenti vita során többször hangsúlyozta: a pénzintézetek által nyújtott – a bíróságok ítéletek szerint számos esetben tisztességtelen feltételeket tartalmazó – hitelkonstrukciók jóváhagyása miatt a központi bankra is felelősség hárul abban, hogy devizahitelesek tízezrei kerültek adósságcsapdába Romániában. Az Isarescu vezette BNR-nek ugyanakkor abban is óriási szerepe volt, hogy a bukaresti kormány 2009-ben adóemelést, a közszférában pedig bércsökkentést vezetett be, továbbá hogy mintegy 19 milliárd eurós hitelt vett fel a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF). Sokan úgy látják: miután az akkori döntésekbe a jobboldali kormány később belebukott, el kellene számoltatni a jegybank vezetőit is.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 07. 12.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »