Nyárson égetett könyvek

Nyárson égetett könyvek

Hang- és fényeffektusok, szabadtéri installációk – kortárs művészeti reflexiók korabeli helyszíneken: a művészetek hazai fővárosa, Szentendre tematikus programsorozattal emlékezik az 1956 októberében történtekre.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulóján kortárs művészeti reflexiók idézik meg a Szentendrén hatvan évvel ezelőtt történteket. A város meghívásos pályázatán 12 szentendrei művészt kértek fel installációk tervezésére, a 8 pályamű közül 7 valósul meg eredeti, ’56-os helyszíneken. A public art műveket október 23-tól november 4-ig láthatják, hallhatják a Szentendrére látogatók a város különböző, nyilvános pontjain.

A hét helyszín egyenként is felkereshető, de szerveznek vezetett sétákat művészettörténészekkel, helytörténészekkel, iskolásoknak rendhagyó történelemóraként foglalják össze ’56 és a művek üzenetét. A forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára egy, a történelmi vonatkozásokat és a művek leírását összefoglaló kiadványt is megjelentetnek.

Az installációkat Csató Máté, ef Zámbó István, a Forgács Társaság, Margit Szabolcs, Nagy Barbara, Tóth Eszter és Vincze Ottó készítették, és mindegyik alkotás az adott helyen történt eseményeknek állít emléket.

Az utcára hajították Sztálin és Rákosi szobrát

1956. október 24-én például a Városháza Dísztermében választották meg a 72 tagú Hazafias Népfrontbizottságot. A téren gyülekező tömeg közfelkiáltással szavazta meg – illetve keresetlen szavakkal szavazta le – a párttagok által az erkélyről közzétett neveket. Ekkor dobálták ki a járdára az addig az irodákat „díszítő” Sztálin- és Rákosi-szobrokat. Erre a Városháza Erkélyén Margit Szabolcs Megtisztulás című fényfestés munkája utal majd, amely a járdára vetíti a szobortöredékeket.

A Városház téren ehhez kapcsolódva Csató Máté a Pecsét című, a tárgyat 2 x 2 x 2 méteresre felnagyító Konyec, azaz Vége feliratú objektje is megidézi, amely a kommunista bürokráciát és a forradalom emberi sorsokat megpecsételő mivoltát egyszerre szimbolizálja. A pecsétről több lenyomat is készül, ezeket más – szintén ’56-os – helyszíneken, mint a volt Pártbizottság, ma Zeneiskola, a volt rendőrség, ma Ferenczy Múzeum épületén is kifüggesztik.

A Fő téren szintén október 24-én egy kisteherautó platójáról pesti egyetemisták felolvasták 16 pontos követelésüket, és beszámoltak a fővárosi harcokról. Toborzóbeszédben szólították fel a szentendrei fiatalokat, hogy szerezzenek fegyvert és menjenek harcolni Budapestre. Erre Tóth Eszter Vörös csillag című, 3,5 x 3,5 méteres térinstallációja reflektál, amely a valaha győzhetetlennek hitt hatalmi szimbólum sikátorba szorult romlását, karikatúrává válását érzékelteti.

Fémlángok és mozgásérzékelők

Két nappal később a Fő téri könyvesboltból egy kisebb csoport kihordta Marx, Engels, Lenin, Sztálin, Rákosi könyveit és a marxista-leninista brosúrákat. A könyvhalmazt a téren meggyújtották. Nagy Barbara Irtás című videoinstallációját a könyvesbolt kirakatában láthatjuk majd, a filmen a marxizmus-leninizmus vörösbe kötött klasszikusait baltával felaprítják, miközben ezekből a könyvekből hallatszanak részletek.

A könyvégetések ezzel nem álltak le, 28-án a Dunaparti Művelődési Ház épületében működő Jásári Könyvtárból hordták ki a marxista könyveket és égették el az udvaron. Nyárson égetett könyvek címmel ef Zámbó István installációjának szobrán a nyársra húzott könyvek jelképes, vasból kivágott lángok fölött forognak.

Október 24-én a rendőrség épülete előtt tüntetés zajlott. A városban járőröző tiszti iskolásoknak sikerült megnyugtató szavakkal feloszlatni a tüntető csoportosulásokat. Október 28-án éjjel fegyveres polgári személyek megtámadták a rendőrség épületét. Később, 1957 februárjában ide szállították be a forradalomban szerepet vállaló személyeket, akiket brutálisan megvertek.

Ötvenhat földbe szúrt zászló

Az erre való emlékezésnek a Ferenczy Múzeumi Centrum Pajor-kúria ad otthont, ahol akkoriban a rendőrség működött: itt Vincze Ottó Halld meg a hangom! című kültéri installációjában az ’50-es években rögzített felvételek és a korra jellemző hangminták és -effektusok az épület homlokzatán elhelyezett, mozgásérzékelőkkel ellátott hangszórókon át, többcsatornás montázsban hangzanak fel.

A Posta előtti tér 1956-ban még nem létezett, itt magánházak, telkek álltak, ezért itt esemény nem történt, mégis a HÉV-végállomás közelsége miatt ez lesz a kiinduló, illetve végpontja a szervezett, vezetett sétáknak. Itt a Forgács Társaság Együtt a szabadságért című, 56 darab 180 cm magas, földbe szúrt zászlókból álló térinstallációját láthatjuk, amely a forradalmi tömeget jelképezi.

A programot az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatta. A kiállítást október 23-án este hét órakor a Városházánál Gyürk Dorottya kulturális alpolgármester nyitja meg.

Ugyanakkor egy másik tárlat is 1956-ra emlékezik Szentendrén: Jelek és jelképek ’56-ról címmel nyílt kiállítás a szentendrei Régi Művésztelepen működő Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) galériájában kedden. Ezen többek között Aba Béla, Aknay János, Bereznai Péter, Stefanovits Péter, Szabó Tamás alkotásai láthatóak.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »