Nyaktörő utakon a Szent Anna-tóhoz

Nyaktörő utakon a Szent Anna-tóhoz

Nincs pénz idén a Szent Anna-tóhoz vezető Sepsibükszád–Bálványos–Torja út korszerűsítésére, ezért csak karbantartási munkálatokat végeznek az egyik legnépszerűbb erdélyi turisztikai célponthoz vezető úton, mintegy 4500 négyzetméteren.

Sf Ana- 085_b

Az Országos Útügyi Vállalat sajtóirodája a Krónikának kifejtette: az idei költségvetésben nincs pénz a munkálatra, ám a büdzsékiigazításkor esetleg újabb összeget fordíthatnak kátyúzásra – komolyabb beruházásra ellenben ez évben már nem lesz pénz.

A Kovászna és Hargita megye határát átszelő 11C jelzésű országúton hat kishídon és három útszakaszon van omlásveszély, ezek megerősítésére elkészítették a műszaki szakvéleményezést, és kiírják a versenytárgyalást a kivitelezési tervek elkészítésére – részletezik a Krónika érdeklődésére az illetékesek. Az Országos Útügyi Vállalatnak két évvel ezelőtt kormányrendelettel adták át az országos érdekeltségű turisztikai útvonalat a Kovászna megyei önkormányzat kezeléséből, mert csak a leszakadt részek újjáépítése több mint egymillió euróba kerül, ami meghaladja a megyei tanács anyagi lehetőségeit. Abban az évben Kézdivásárhely és Bálványosfürdő között tizennyolc kilométert le is aszfaltozott a vállalat, azonban ezen a szakaszon is megjelentek már a kátyúk, ugyanis nem alapoztak megfelelően.

A Kovászna megyei önkormányzat korábban évekig próbálkozott az országos érdekeltségű út felújításával, több kormánytól is ígéretet kapott erre, azonban konkrét lépés nem történt. Európai uniós pénzekre sem pályázhattak volna, ugyanis csak azokra a megyei utakra lehet támogatást lehívni, melyek két, nemzetközi forgalmat is lebonyolító országutat kötnek össze, ezért született az a megoldás, hogy országúttá minősítik a Szent Anna-tóhoz vezető útszakaszt.

Mások a prioritások

Háromszéken a megyei utak jobb állapotban vannak, mint az országutak, így nemcsak a Szent Anna-tó felé vezető út felújítására lenne szükség – jelentette ki lapunknak Kovács Ödön megyemenedzser. Mint mondta, semmiképpen nem tudják befolyásolni az Országos Útügyi Vállalat döntéseit, ám az említett útnál sokkal fontosabb és forgalmasabb útszakaszok korszerűsítéséért is kénytelenek lobbizni. Például a 11-es jelzésű országúton, Kökös és Bereck között naponta 20–30 ezer gépkocsi halad végig, és az egyre rosszabb állapotban van. Hasonlóképpen Sepsiszentgyörgy és Kovászna között is naponta 4–5 ezren közlekednek, és már évek óta csak foltozzák az útszakaszt, holott teljes felújításra lenne szükség.

Ezzel szemben a Szent Anna-tó irányába hétvégeken mintegy ezer jármű közlekedik, hét közben pedig jóval kevesebb, mondta a megyemenedzser. Kovács Ödön hangsúlyozta, elsősorban a helyiek érdekeit kénytelenek szem előtt tartani, akik, ha ingáznak, naponta kétszer kénytelenek végigmenni egy-egy rossz úton. „Mi főleg ezekért az utakért lobbizunk, az idegenforgalom nagyon fontos, de a turista lassan, óvatosan is felér a tó mellé” – szögezte le a Krónikának a megyemendzser.

Út helyett libegő?

Az út rossz állapota ellenére a Szent Anna-tó népszerűsége töretlen, és egyre látogatottabb a közeli Mohos-tőzegláp is, mondta el lapunknak Kerezsi László, a természetvédelmi terület ökológiai felügyeletével megbízott Ecos Klub vezetője. Kifejtette, idén sok izraeli turista látogatott el a tóhoz, és egyre több osztálykirándulást szerveznek a környékre, a diákok idegenvezetővel bejárják a Mohos-láp egy részét, megtekintik a növényritkaságokat.

A két székely megyének egyébként nagy tervei vannak a térség turisztikai vonzerejének növelése érdekében, a Kovászna és Hargita megyei önkormányzat ezért létrehozta Csomád–Bálványos Közösségi Társulást. Az egyik nagyszabású elképzelés szerint a Szent Anna-tóhoz Tusnádfürdőről induló székes felvonót építenének, melynek értéke a becslések szerint mintegy 4 millió euró lenne. A befektetés tíz év alatt térülhetne meg, ám ha beüzemelik a felvonót, lezárnák az autósforgalmat az egyetlen európai vulkanikus tó irányába.

A kezdeményezők szerint ezzel nemcsak a környezetszennyezést szüntetnék meg a védett területen, hanem megtakarítanák az utak építésének, karbantartásának a költségeit is. Különben már évekkel ezelőtt is felmerült: alternatív megoldásokat kell kidolgozni annak érdekében, hogy az országban egyedülálló tóhoz özönlő turisták minél kevésbé szennyezzék a környezetet, és már akkor is szó esett a libegő megépítéséről.


Forrás:kronika.ro
Tovább a cikkre »