Nyakon csípnék a szelfiző sofőröket

Nyakon csípnék a szelfiző sofőröket

Hiába tilos, egyre nagyobb gond az autóvezetés közbeni mobiltelefon-használat. S nem is feltétlenül a beszélgetések, mint inkább az internetezés, csetelés és – ad abszurdum – a szelfikészítés miatt. New Yorkban egy merőben új módszerrel büntetnék az ilyen autósokat, ám ez súlyos személyiségi jogi aggályokat vet fel.

Radikális változásokhoz radikális újítások szükségesek! Erről beszélt az amerikai autópálya-biztonságért felelős szervezet vezetője, Mark Rosekind, miután kiderült, a folyamatos csökkenés után tavaly nyolc százalékkal több közúti baleset történt az Egyesült Államokban.

A balesetek egyre nagyobb hányadáért a mobiltelefont vezetés közben használó sofőrök felelősek – írta a témáról készített feldolgozásában a The New York Times. A liberális lap több felmérést is felhozott, amelyekben az autósok elismerték az ilyen kihágásokat. Az elmúlt hét évben egyébként nemcsak szinte mindegyik amerikai szövetségi államban, de gyakorlatilag világszerte betiltották a vezetés közbeni mobilozást. Igen ám, de manapság már nem a beszélgetések a legveszélyesebbek, hanem az internetezés. Amikor vezetés közben épp Facebookon vagy egyéb csevegőfelületen írogatnak üzeneteket, vagy épp e-maileket, netán azok között böngésznek. A legőrültebb ötlet pedig mindezek közül az önarckép, azaz szelfi készítése a volán mögött. Egyes vezetésbiztonsági szakemberek szerint ilyenkor minimum megtízszereződik a balesetfaktor, különösen akkor, ha a sofőr egyedül van, és úgy próbál meg mindenképp lőni magáról egy előnyös fotót, s még véletlenül sincs senki, aki figyelmeztesse nettó felelőtlenségére.

Közben egyre többen azt szorgalmazzák, kezeljék úgy az ilyen felelőtlen személyeket, mintha ittas vezetőkről lenne szó. Az Egyesült Államokban az 1980-as években indult intenzív kampány, hogy leszorítsák az ebből adódó balesetek számát, s a Harvard Egyetem egészségügyi részlegén épp ezt vették elő, azaz hogy a csetelő, felelőtlenül önmagukat vezetés közben fotózgató személyeket ugyanilyen szigorúan büntessék.

Csakhogy egy balesetkor jelenleg igen nehéz bizonyítani azt, hogy az ütközést épp ilyen esemény előzte meg. A New York-i törvényhozók ezért egy új eszközt rendszeresítenének a rendőrségen. A szondához hasonlóan a helyszínelők egy Textalyzer elnevezésű szerkezettel azonnal ellenőriznék az érintett személyek telefonjait, hogy azokon történtek-e kommunikációs műveletek közvetlenül a balesetek előtt. Az ezzel kapcsolatos törvényt egyébként mind a helyi demokraták, mind a republikánusok támogatnák. A törvény, illetve a hatóságok által alkalmazott eszköz azonban komoly személyiségi jogi problémákat vet fel – állítja az adatvédelemmel foglalkozó Amerikai Polgárjogi Szövetség (ACLU). Noha a mostani törvényt beterjesztő Félix Ortiz demokrata képviselő szerint a rendőrök csak magát az adatforgalom tényét, annak idejét ellenőrizhetnék, azok tartalmát nem, a jogvédők nem bíznak a hatóságokban.

– A Textalyzer igen nagy csábítás lehet a hatóságok számára, hogy személyes adatokat gyűjtsenek az állampolgároktól bírósági végzés nélkül – állítja az ACLU helyi irodavezetője, Donna Lieberman. Az amerikai legfelsőbb bíróság 2014-es egyöntetű döntése épp ezt mondta ki, az Apple is ellenállt az FBI-nak, hogy feltörje egy tömeggyilkos telefonját. Terrence Murphy republikánus New York-i szenátor, az új eszközt bevezető jogszabály lelkes támogatója szerint az alkotmányos aggályokat ki fogják küszöbölni, a cél a renitens vezetők kiszűrése és felelősségre vonása, illetve szigorúbb szankcionálása.

Jelenleg 46 szövetségi államban tilos csetleni vezetés közben, ám az ezt megsértőknek mindössze 25 és 200 dollár közötti bírságot kell fizetniük. Néhány helyen, így New Yorkban viszont 120 napra be is vonják a 21 évesnél fiatalabb vezetők jogosítványát, a visszaesőkét pedig már egy évre is elveszik. Az új szűrőeszközt sok olyan személy is támogatja, aki ilyen körülmények között veszette el családtagját, és szeretné, ha a felelősöket – az ittas vezetőkhöz hasonlóan – bíróságon vonnák felelősségre.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 05. 02.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »