NVB: Nem terjeszthető a kormány népszavazásos kiadványa

Hiányos volt a kormány minden háztartásba eljuttatott tájékoztató kiadványának impresszuma, mert nem volt feltüntetve benne a kiadásért és szerkesztésért felelős személy neve – állapította meg a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) hétfői ülésén. Ugyanakkor elutasították Nemény Andrásnak, az MSZP alelnökének a kormány kampánytevékenysége miatt benyújtott kifogását.

Az NVB-hez szeptember 9-én fordult kifogásával egy magánszemély. Patyi András, az NVB elnöke azt javasolta, hogy a bizottság adjon helyt a kifogásnak, állapítsa meg a jogsértés tényét és tiltsa el a kiadvány terjesztésétől a kiadót.

Mint mondta, következetes a bizottság impresszummal kapcsolatos joggyakorlata. Felhívta a figyelmet arra, hogy a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi törvény szerint – ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik – a sajtóterméken és egyéb kiadványon fel kell tüntetni a szerkesztésre és kiadásra vonatkozó legfontosabb adatokat (impresszum), így a kiadó nevét, székhelyét, a kiadásért, illetve a szerkesztésért felelős személy nevét.

Sárhegyi Zoltán, a Fidesz delegáltja és Tóta Áronné választott tag a kifogás elutasítása mellett érvelt, arra hivatkozva, hogy az impresszum megfelel a jogszabályi előírásoknak, a kiadásért felelős személy lehet jogi személy is, és mivel nevesítették kiadóként a Miniszterelnöki Kabinetirodát, eleget tettek az előírásoknak.

A bizottság végül nyolc igen szavazattal, Tóta Áronné, Lovas András, a KDNP delegáltja és Sárhegyi Zoltán ellenszavazatával megállapította a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének sérelmét, és a határozat jogerőre emelkedésétől megtiltotta a kiadvány további terjesztését.

Litresits András, az MSZP delegáltja javasolta minimális összegű bírság kiszabását is, de erre Patyi András nem tett javaslatot, arra hivatkozva, hogy az impresszumban az adatok ƒ„jelentős része” megtalálható.

Elutasított kifogás

Az NVB egy másik, ugyancsak impresszummal foglalkozó kifogást is elbírált hétfői ülésén. Az előző kifogást benyújtó magánszemély a Magyar Idők szeptember 6-ai számában megjelent politikai hirdetéssel kapcsolatban is a bizottsághoz fordult. Azt kifogásolta, hogy a kormány két hirdetése nem tartalmaz impresszumot, holott kellene.

Patyi András arra tett javaslatot, hogy a bizottság utasítsa el a kifogást, arra hivatkozva, hogy az sajtótermékben jelent meg és ilyen esetekben a sajtóterméknek kell impresszummal rendelkeznie, ennek pedig az újság eleget tett.

Litresits András a jogsértés megállapítása mellett érvelt: mint mondta, a politikai hirdetésekre is kell impresszum, hiszen a jogszabály tételesen rögzíti, hogy mire nem kell, és abban nem szerepel kivételként a politikai hirdetés. Hozzátette: további előírás, hogy a politikai hirdetésnek felismerhetőnek és más médiatartalomtól megkülönböztethetőnek kell lennie.

Patyi András szerint azzal, hogy a hirdetés fölé írták, hogy „politikai hirdetés”, eleget tettek ennek az előírásnak. A bizottság végül Litresits András ellenszavazatával, tíz igen szavazattal elutasította a kifogást.

Nem állíthatnak fel „költési limitet”

Az NVB mindemellett elutasította Nemény Andrásnak, az MSZP alelnökének a kormány kampánytevékenysége miatt benyújtott kifogását.

Nemény András azt kérte a bizottságtól, állapítsa meg: a kormány visszaél erőfölényével a népszavazási kampányban azzal, hogy korlátlanul használ fel költségvetési pénzeket, és ezzel megsérti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási alapelvét. Álláspontja szerint a kampányfinanszírozásra vonatkozó szabályokat is alkalmazni kell a népszavazási eljárásban, ezek pedig korlátozzák a kampányban felhasználható pénz mennyiségét.

Arra is hivatkozott, hogy a kormány tájékoztató kiadványában a szavazással kapcsolatos technikai információk is vannak, és szerinte a kormány mint szervező nem folytathatna ilyen tájékoztatást, mert az a választási irodák feladata.

Patyi András, az NVB elnöke azt javasolta, utasítsák el a kifogást. Mint mondta, az országgyűlési választással ellentétben – ahol a kormánynak valóban semleges magatartást kell tanúsítania – a népszavazásban a kormány az egyik legfontosabb szereplő, hiszen a kormány kezdeményezte a népszavazást, és ennek érdekében kampányeszközöket is igénybe vehet.

Hozzátette: nincs a népszavazás kampányköltségeire vonatkozó korlát a jogszabályokban, és az NVB sem állíthat fel „költési limitet”, mert ez ad absurdum oda vezetne, hogy ha az egyik frakció „nem költ egy forintot se”, akkor a többiek se költhetnének. Közölte: ahol a jogalkotó törvényi keretet akart meghatározni az esélyegyenlőség biztosítása érdekében – például a politikai reklámok percfelosztásánál –, ott megtette.

A kampánykiadvány technikai tájékoztatója sem sérti a jogszabályokat, mert ugyan a választópolgárok tájékoztatása a választás irodák feladata, de a tájékoztatástól senki nincs eltiltva – mondta.

Litresits András, az MSZP delegáltja helyt adott volna a kifogásnak. Mint mondta, a kormány már eddig körülbelül 3,9 milliárd forintot költött kampányra, miközben az egész népszavazás lebonyolítása körülbelül 5 milliárd forint lesz, vagyis a kormány majdnem annyit elkölt kampányra, amennyibe az egész választás kerül. Nonszensz, ha a kormány ezt korlátok nélkül megteheti – közölte, hozzátéve, hogy ez sérti az esélyegyenlőség elvét, amit pedig a bizottságnak kellene biztosítania.

A testület végül elutasította a kifogást, amelynek csak Bodolai László, az LMP delegáltja és Litresits András adott volna helyt.

Az NVB határozatai nem jogerősek, azok ellen öt napon belül lehet jogorvoslattal fordulni a Kúriához.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »