A beiktatási beszédben megfogalmazott pontok köszönnek vissza a Bukaresti Kilencek csúcstalálkozón elfogadott nyilatkozatban – közölte Novák Katalin köztársasági elnök pénteki Facebook-posztjában.
A Köztársasági Elnöki Hivatal által közreadott képen Novák Katalin magyar (b4), Egils Levits lett (b), Gitanas Nauseda litván (b2), Andrzej Duda lengyel (b3), Rumen Radev bolgár (b5, takarásban), Alar Karis észt (b6) és Klaus Iohannis román (b7) államfő a kelet- és közép-európai NATO-tagországok, a Bukaresti kilencek (B9) államfői csúcstalálkozóján a bukaresti államfői rezidencián, a Cotroceni-palotában 2022. június 10-én. MTI/Köztársasági Elnöki Hivatal/Kékesi Donát
A román fél pragmatikus és korrekt kapcsolatokban érdekelt Magyarországgal, és meggyőződése, hogy a nemzeti kisebbségek hidat képeznek a két ország között, fontos szerepet játszanak az együttműködés elősegítésében – emelte ki a román elnöki hivatal abban a közleményben, amelyet Novák Katalin és Klaus Iohannis bukaresti találkozójáról adott ki pénteken.
A magyar köztársasági elnök a kelet- és közép-európai NATO-tagállamok, az úgynevezett Bukaresti Kilencek csúcstalálkozóján vett részt a román fővárosban, majd a regionális NATO-csúcs után kétoldalú megbeszélést is folytatott a román államfővel.
A négyszemközti találkozóról kiadott román sajtóközlemény szerint Iohannis ismételten gratulált Novák Katalinnak köztársasági elnöki megbízatásának átvételéhez, és kifejezte készségét, hogy a Románia a legmagasabb szinten mélyítse el a párbeszédet és együttműködést a magyar féllel.
A román elnök a pragmatikus, korrekt, őszinte, európai szellemű, valódi stratégiai partnerekre jellemző együttműködés fontosságát hangoztatta, az 1996-ban Temesváron megkötött román-magyar alapszerződés, illetve a húsz éve aláírt magyar-román 21. századi stratégiai partnerségi nyilatkozat szellemét nevezve irányadónak.
Iohannis párbeszédet szorgalmazott minden közös érdeklődésre számot tartó ügyben, szerinte az egyoldalú megközelítések nem eredményezhetnek tartós és hatékony megoldásokat. A gazdasági együttműködés fontosságát aláhúzva a román elnök a román és az európai jog tiszteletben tartása, illetve az etnikai megkülönböztetés mellett érvelt, hozzátéve: a projektek nem korlátozódhatnak Románia bizonyos térségeire – zárult a román elnöki hivatal közleménye.
Bukaresti Kilnecek csúcstalálkozó
A beiktatási beszédben megfogalmazott pontok köszönnek vissza a Bukaresti Kilencek csúcstalálkozón elfogadott nyilatkozatban – közölte Novák Katalin köztársasági elnök pénteki Facebook-posztjában.
Kiemelte: a Bukaresti Kilencek által pénteken elfogadott nyilatkozat világosan és egyértelműen tükrözi azt az álláspontot, amelyet beiktatási beszédében egy hónapja tíz pontban megfogalmazott. „Sikeres B9 találkozón vagyunk túl” – hangsúlyozta. „Határozottan elítéljük Oroszország Ukrajna elleni indokolatlan agresszióját, mely hatalmas emberi szenvedést és pusztítást okozva döntötte romba Európa békéjét. Gyászoljuk a tragikus emberáldozatokat. Megerősítettük elkötelezettségünket Ukrajna szuverenitása és demokratikus működése mellett. Ez azt is jelenti, hogy a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak teljes körű biztosítása az ukrán állam mindenkori kötelezettsége”. A köztársasági elnök rámutatott: a háború miatt éppen azokban a térségekben kerülhet veszélybe a biztonságos élelmiszerellátás, ahol most is nehezek az életkörülmények, így a migráció további növekedésére számíthatunk. Novák Katalin hozzátette: a magyarországi haderőfejlesztés gyors ütemben halad, 2024-re ledolgozzuk a régi restanciát és a védelmi költségvetés eléri majd a GDP 2 százalékát. „Vállalásainkat teljesítjük és nem állunk meg: az országunk, a térségünk és szövetségeseink biztonsága mindennél előbbre való” – tette hozzá.
A Bukaresti Kilencek a NATO keleti szárnyának megerősítését szorgalmazzák
A közép- és kelet-európai NATO-tagállamok, az úgynevezett „Bukaresti Kilencek” (B9) elítélik az Ukrajna elleni indokolatlan orosz agressziót, ugyanakkor a NATO keleti szárnya védelmének és elrettentő képességének tartós megerősítését szorgalmazzák – mutat rá a B9-ek pénteki, bukaresti államfői értekezletén elfogadott közös nyilatkozat.
A NATO keleti határvidékén található tagállamok a június végén Madridban tartandó NATO-csúcs előtt egyeztettek és fogalmazták meg közös elvárásaikat a védelmi szövetség új stratégiai koncepciójával kapcsolatban.
A nyilatkozat aláírói szerint Oroszország jelenti a legfőbb fenyegetést az euroatlanti térség biztonságára, ezért a szövetséges jelenlét fokozására, korszerű, kiegyensúlyozott, hiteles és fenntartható megerősítésére van szükség a teljes keleti szárnyon. A B9-ek támogatásukról biztosítják Ukrajnát, az ország európai uniós integrációs törekvéseit, folytatják a menekültek millióinak segítését és felszólítják Oroszországot, hogy vonja vissza katonáit Ukrajnából, térjen vissza a nemzetközi jog keretei közé.
A balti államok, a visegrádi országok, valamint Bulgária és Románia rendszeres biztonságpolitikai egyeztetését Lengyelország és Románia kezdeményezte még 2014-ben, és a mostani csúcstalálkozót is Klaus Iohannis román és Andrzej Duda lengyel elnök hívta össze. Betegsége miatt az eredetileg Bukarestbe várt Jens Stoltenberg NATO-főtitkár online csatlakozott a tanácskozáshoz. A zárt ajtók mögött tartott bukaresti értekezleten Magyarország álláspontját Novák Katalin köztársasági elnök ismertette.
Joe Biden amerikai elnök a bukaresti regionális csúcs résztvevőihez intézett, Twitter-bejegyzésben közzétett üzenetében megállapította: a B9-ek az „első vonalban vannak”, amikor arról van szó, hogy az észak-atlanti szövetség közös választ ad Oroszország Ukrajna elleni agressziójára. Biden arról biztosította a közép- és kelet-európai országokat, hogy az Egyesült Államok megvédi a NATO keleti szárnyát, megerősíti a régió energetikai biztonságát és együttműködik szövetségeseivel Ukrajna támogatása érdekében.
Klaus Iohannis román államfő a csúcstalálkozó után Andrzej Dudával közösen tartott sajtóértekezletén azt mondta: a NATO-országok közül Romániának van a leghosszabb közös határa Ukrajnával, de a B9-ek valamennyien osztoznak abban a fenyegetettségben, amelyet Oroszország törvénytelen és erkölcstelen agressziója idézett elő. Szerinte a Fekete-tenger térsége van jelenleg leginkább kitéve az orosz fenyegetésnek, és a NATO-nak kiemelt figyelmet kell fordítania e stratégiai fontosságú régió biztonságossá tételére. A román elnök szerint a B9-nek nemcsak Ukrajnát, hanem Moldovát is segítenie kell.
A lengyel elnök rámutatott: a keleti szárny megerősítése több katonát és védelmi kiadást feltételez. Kifejtette: állandó, megerősített katonai jelenlétre, megnövelt elrettentő képességre van szükség a NATO keleti szárnyának teljes hosszában és a nemrég alakult harccsoportokat dandárokká kell fejleszteni.
Egységes képviseletet
A Sándor-palota által közreadott képen Novák Katalin köztársasági elnök (k) a kelet- és közép-európai NATO-tagországok, a Bukaresti kilencek (B9) államfői csúcstalálkozóján a bukaresti államfői rezidencián, a Cotroceni-palotában 2022. június 10-én. MTI/Sándor-palota/Kékesi Donát
A biztonság és a béke az első! – hangsúlyozza pénteki Facebook-posztjában Novák Katalin köztársasági elnök, aki a Bukaresti Kilencek csúcstalálkozójára érkezett a román fővárosba.
„Megérkeztem a Bukaresti Kilencek csúcstalálkozójára, Klaus Iohannis román és Andrzej Duda lengyel elnökök meghívására” – írta bejegyzésében Novák Katalin, emlékeztetve: a B9-ek – azaz a négy visegrádi ország, a három balti állam, valamint Románia és Bulgária – közötti konzultációt hét éve Lengyelország és Románia kezdeményezte, hogy a NATO régiónkban lévő tagállamai egységes képviseletet kapjanak a szövetségben.
A köztársasági elnök kiemeli: a mai államfői csúcson van miről beszélni, közös válaszokat kell találni a szomszédunkban zajló háborús kihívásokra.
„A biztonság és a béke az első” – hangsúlyozta az államfő.
Novák Katalin pénteken felszólal a B9-konferencia plenáris ülésén, este pedig Klaus Johannis elnökkel lesz négyszemközti megbeszélése Bukarestben.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
