Nőtt a létminimum: rossz a számítás?

Nőtt a létminimum: rossz a számítás?

Majdnem minden második ember a létminimum alatt él Magyarországon – ezt állapította meg a Policy Agenda nevű, kutatással foglalkozó szervezet. Ők a KSH eddig használt módszerei alapján számolták ezt ki. A KSH viszont 24 év után felhagyott ezzel a számítással és új módszert dolgoznak ki. Szerintük ugyanis már rossz ez a számítás.

A Borsod megyei Hangony községben nem könnyű munkát találni, Látótér című műsorunk karácsony előtt forgatott Gáspár László családjánál, akinek tíz gyermeke és egy unokája van. 13 ezer forintból élnek fejenként egy hónapban.

– Mikor volt utoljára úgymond a leggazdagabb a Jézuska?
– Hát, annak már… jó régen. Hát, már olyan 15 éve is szerintem. Még annak idején, a kohászat idején, amikor bent dolgoztam a gyárban.
– Akkor mi jutott az asztalra és mi jutott a fa alá?
– Akkor mindenkinek meg tudtuk venni, amit szeretett volna.
– És idén mit tudnak venni?
–  Hát, ilyen apróságokat, pár száz forintos dolgokat csak.

– mondta férfi.

Gáspárék biztosan a létminimum alatt élnek, de hogy pontosan ki tartozik ebbe a kategóriába, az utóbbi időben sok vitát váltott ki a statisztikusoknál. 1991 óta a napi kalóriabevitelhez igazították a mérőszámot, de tavaly már nem publikált adatot a KSH. A Policy Agenda nevű, kutatással foglalkozó cég helyettük is számolt, szerintük 2015-ben 88 ezer forintra volt szükség a megélhetéshez, így 4 millió ember élhet a létminimum alatt.

„A lakosság valamivel több mint 40 százaléka él ekkora összegnél alacsonyabb havi jövedelemből, ez elég komoly dolog nyilvánvalóan, nem jó szám és évről évre úgy tűnik, mintha emelkedne azoknak az aránya, akiknek akkora havi összeg beszerzése, megszerzése problémát okoz” – közölte Belyó Pál kutatási igazgató.

A Központi Statisztikai Hivatal szerint elavult volt a korábbi módszer, ezért a Policy Agenda számai sem hitelesek. „Tekintettel arra, hogy legutóbbi számításaink óta nem volt infláció Magyarországon, tekintettel arra, hogy a foglalkoztatottak száma nagyon intenzíven gyarapodott, és tekintettel harmadsorban arra, hogy ezalatt az egy év alatt, 2015 óta jól mérhetően és jelentősen nőtt a családokhoz kiáramlott jövedelem, tehát emelkedett a családok jövedelmi pozíciója, ezek mellett kihozni azt, hogy nőtt a létminimum, ez szerintem kétségbevonható eredmény” – nyilatkozta Németh Zsolt, a KSH elnökhelyettese.

Bár a számítást a költségvetés összeállításakor is alkalmazzák, a szociális államtitkár szerint sem megfelelő a korábbi módszertan. „Több olyan intézkedést is bevezetett a kormány, amelyeket – alapvetően természetbeni támogatások –, ha ezeknek a forintosított értékét a különböző statisztikához hozzászámítanánk, akkor azt lehetne látni, hogy a mutatók 2-3 százalékkal még tovább javulnának” – mondta Czibere Károly, az Emmi szociális államtitkára.

A KSH év végéig dolgozza ki az új módszertanát a létminimum-számításhoz.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »