Nonkonform olvasókönyv a jövőről

Nonkonform olvasókönyv a jövőről

„Elég volt a langyos vitákból, építsünk gátat a határozottságból”
Hold X True

A 21. századra a Föld tényleg „lapos” lett: az információ ma már gyorsabban cserél gazdát, mint azt a tudományos-fantasztikum valóságtól legelrugaszkodottabb szerzői remélni merték volna. Hiú ábránd volt azonban azt gondolni, hogy mindezzel problémáink egy csapásra megoldódtak volna, sőt. Olyan régi és új kihívásokkal kell szembesülnünk egyéni, közösségi és globális szinten is, melyekre a válaszokat nekünk, közösen kell megtalálnunk. Ehhez viszont valódi vitákra van szükségünk. A kérdés már csak az, hogy van erre lehetőségünk?

Hírdetés

1004 nonkonform.jpg

Böszörményi-Nagy Gergely, a Brain Bar jövőfesztivál és a Design Terminal innovációs ügynökség alapítójának, a MOME alapítványi elnökének legfrissebb kötete szerint ma a konformizmus korát éljük. A „sokszínűség zászlaja alatt” ugyanis egy olyan monokultúra épül, melyben mindenkinek ugyanazt kell gondolnia „tudományról és vallásról, ökológiáról és technológiáról, nemzetről és nemzetközi kapcsolatokról, a helyes és üdvös életmód mibenlétéről”. Az önálló vélemény hangoztatása ma „stratégiai kockázattal” járhat, így George Orwell szavai egyfajta életbölcsességként csenghetnek fülünkben: „Mindig együtt üvölteni a tömeggel, ez a jelszavam. Csak így lehet biztonságban az ember.”

Mindig vannak viszont olyanok, akik szembemennek a népszerű közhelyekkel. Legyen szó hitről, az éghajlatváltozásról, a mesterséges intelligenciáról, a közösségi médiáról, kisebbségről és többségről vagy éppen a nők és férfiak kapcsolatáról. Böszörményi-Nagy ezen írók köteteit szedte egy csokorba és jelentette meg olvasókönyv formájában. A legrégebbi munkát 1841-ben (Charles Mackay: Extraordinary Popular Delusions and the Madness of Crowds) adták ki. A skót haditudósító szerint az emberek mindig gyorsan és csordában őrülnek meg, ám csak lassan és egyesével térnek magukhoz. Mackay műve ma is éppoly érvényes, mint száznyolcvan évvel ezelőtt és abban segít bennünket, hogy intő példaként hosszú idő távlatából is szemügyre vehessük azoknak a szerencsétlenségét, akik a maguk korában odakeveredtek valamelyik „száguldó szekér” kerekei alá. A könyvben ezen kívül találkozhatunk orosz biológus (Peter Turchin), amerikai vallástörténész (Philip Jenkins), korábbi pápa (Joseph Ratzinger) vagy például kínai sci-fi szerző (Cixin Liu) művének recenziójával. Egy közös van bennük: mindannyian nonkonform gondolkodók (voltak), akik nem elégedtek meg a vákuumcsomagolt véleményekkel és szellemileg szabadok voltak. A több mint száz könyvismertető négy önálló fejezetre oszlik, melyeknek alfejezetei csupa közhelyszerű állításokat tartalmaznak. Ezek a mondatok aztán át vannak húzva és alatta egy újfajta megközelítést fogalmaz meg. Az egyes témákhoz, fejezetekhez pedig olyan művekből szemléz, melyek az utóbbit támasztják alá.


Forrás:latoszogblog.hu
Tovább a cikkre »