Nők Schiffer András irodájában

Kedd este, a nemzetközi nőnapon nyílt meg a 38 nő című kiállítás Schiffer András (LMP) képviselői irodájában, amely az LMP és a Nők a jelenben munkacsoport közös kezdeményezésére jött létre. Eredetileg 42 művésznőt kértek fel arra, hogy vegyenek részt a kiállításon, de közülük néhányan elutasították a felkérést, mondván, nem szeretnének párthoz köthető kulturális esemény résztvevőivé válni.

Kukorelly Endre költő, az LMP egykori parlamenti képviselője nyitotta meg a kiállítást, ezt követően pódiumbeszélgetésre került sor. Tatai Erzsébet művészettörténész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Szabó Eszter Ágnes képzőművész, Szél Bernadett parlamenti képviselő, az LMP társelnöke, Bombera Krisztina újságíró, Barát Erzsébet genderideológus, egyetemi tanár és Ladik Katalin költő beszélgetett.

Tatai Erzsébet szóvá tette, hogy abban a szakmai adatbázisban, ahová az akadémikusoknak kötelező feltölteniük a szakmai publikációikat, nem szerepel olyan kategória, hogy „gender studies”. Ladik Katalin a művészet fontosságát emelte ki, kitérve a performance és a slam poetry szerepére is. Bombera Krisztina pedig kifejtette, hogy a sajtónak gyakran leegyszerűsítő módon kell komplexebb témákról is beszélnie, ami miatt a nemi szerepek is gyakran klisészerűen kerülnek a médiába.

Szél Bernadett arról beszélt, hogy a parlamenti munka közben döbbent rá, mennyire nem természetes egy nő parlamenti képviselői munkája. Az államnak meg kéne adnia azt a lehetőséget, hogy egy nő, ha akar, a gyereke mellett maradhasson, ha akar, karriert építhessen, ha pedig egyszerre mindkettőt akarja, akkor ahhoz kapjon meg minden segítséget. Jelenleg viszont az a helyzet, hogy a szoptatással kapcsolatos szakmai kérdésben is férfi államtitkárt kellett interpellálnia, aki válaszában a fejésről kezdett értekezni.

Szabó Eszter Ágnes a street artról beszélt, valamint a különböző motívumokkal dekorált bevásárlótáskáinak az ihletettségét részletezte. Ezekből a munkákból kettő is látható a kiállításon. Barát Erzsébet genderideológiai alaptételeket fejtegetett, valamint a magaskultúra és a populáris kultúra közti különbségtételben is szexizmust vélt felfedezni, mivel – szerinte – a magaskultúrának nevezett kultúrát alkotói tevékenységnek, a populáris kultúrát pedig csak fogyasztási cikkek előállításának tartják.

Maga a kiállított anyag egyébként meglehetősen eklektikus, igazi koncepció nem érvényesül a művek tematikájában. A tárlat a továbbiakban keddtől péntekig délután kettő és hat óra között látogatható.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 03. 10.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »