Nincs világjárvány okozta szünet a vallásüldözésben

Nincs világjárvány okozta szünet a vallásüldözésben

A nemzetközi vallásszabadság előmozdítására szolgáló, gyakorlatilag harmadik éve megrendezésre kerülő konferencia, a Ministerial to Advance Freedom of Religion or Belief a múlt héten rendezte meg először az Egyesült Államokon kívül, Lengyelország fővárosában a tanácskozását. Ennek kifejezett célja az volt, hogy felmérje a koronavírus-járvány közepette a vallás és a hit szabadságát biztosítani hivatott intézkedések világhelyzetét.

Az amerikai külügyminisztérium által 2018-ban indított, miniszteri szintű szervezet a világ vezető diplomatáit gyűjti össze, s így törekszik a vallásszabadság kérdését továbbra is a nemzetközi külpolitika fókuszában tartani. Munkájában kezdetektől részt vesz Magyarország is, Szijjártó Péter külügyminiszter, valamint Azbej Trisztán államtitkár is volt résztvevője az üléseknek.

Napjaink kemény valósága, hogy a világ népességének 80 százaléka olyan országban él, ahol korlátozzák a vallásszabadságot. A járvány pedig csak fokozta az üldöztetést. „A rosszindulatú szereplők megpróbálták a COVID-19-et felhasználni a vallásszabadság korlátozására” – mondta Sam Brownback, a nemzetközi vallásszabadságért felelős amerikai nagykövet.

Az új típusú koronavírus okozta vallásjogi helyzet került a középpontba a kétnapos konferencián, amelynek a lengyel külügyminisztérium adott otthont.

Márciusban megkezdődött a lopakodó vallásellenesség – megideologizált vírusok

Gayle Manchin, az Egyesült Államok Nemzetközi Vallásszabadsági Bizottságának (USCIRF) elnöke szerint a vallás korlátozása már idén márciusban megkezdődött. Erre számos példát hozott fel. Például Srí Lankán a hatóságok figyelmen kívül hagyták a hamvasztás elleni muszlim vallási érveket. Dél-Koreában a kormány a Shincheonji Jézus Egyház szekta ellen lépett fel, miután az – úgymond – a nemzeti szintű pandémia kitörésének központjává vált. Iránban, annak ellenére, hogy a foglyokat széles körben engedték szabadon a járvány miatt, köztük néhány keresztyént is, a szúfi muszlim foglyokat kórházakba helyezték, a többieket nem.

„Néhány ország csak akkor fog cselekedni, némiképpen visszafogni magát, ha néven nevezik őket és leleplezzük mesterkedéseiket” – mondta David Harris, az Amerikai Zsidó Bizottság ügyvezető igazgatója.

Csak összefogással lehet csökkenteni a gyűlöletet

Hírdetés

A megkönnyebbülés, a gyógyulás a gyűlölet tekintetében is nemzetközi választ igényel – mondta Ahmed Shaheed, az ENSZ vallásszabadsággal foglalkozó különleges előadója. A koronavírussal kapcsolatos három nyilatkozata közül az egyik az antiszemita összeesküvés-elméletek megugrására hívta fel a figyelmet. Emlékeztette a jelenlévőket az Emberi jogok egyetemes nyilatkozatára, valamint a Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányára. Ezek a lehető legnagyobb mértékben megkövetelik az együttműködést és a kommunikációt. „Vészhelyzetben, mint a világjárvány, a hit nyilvános megnyilvánulásának a lehető legkevesebb korlátozást sem szabadna elszenvednie, és nem szabad a pandémia címén vallási diszkriminációt, korlátozásokat bevezetni” – mondta Shaheed.

Az Egyesült Államokban ellentmondásos a helyzet

A minap közzétett 2020-as Becket-index szerint, ami a vallásszabadságról szól, a „hit emberei” viszonylag kiegyenlített véleménykülönbséget mutatnak arról a kérdésről, hogy az amerikai kormány tisztességesen bánik-e a vallási közösségekkel és a keresztyén gyülekezetekkel. A megkérdezettek körülbelül egyharmada válaszolt igennel, egyharmada pedig nemmel (egyenként 34%). A republikánusok a nem (29% vs. 43%), a demokraták pedig az igen (45% vs. 22%) felé hajlottak.

A megkérdezettek háromnegyede szerint a vallás fontos a társadalmi stabilitás szempontjából (78%). Ötből egy válaszadó nagyobb prioritást tulajdonított az imaházak, templomok újbóli megnyitásának, mint a vállalkozásoknak. Az ehhez hasonló statisztikák jól mutatják a vallásszabadság nemzetközi kérdéseire történő odafigyelést a közvéleményben is. Brownback megjegyezte, hogy nagyköveti tisztségének újbóli engedélyezését és kibővítését Barack Obama elnök törvénybe foglalta, és a házelnök, Nancy Pelosi részt vett a második miniszteri ülésen, amit ez a szervezet tartott.

A lengyelországi összejövetel további hangsúlyai

A fontos kérdések között szerepelt a vallásszabadság és a biztonság kapcsolata. A szakértők olyan statisztikákat említettek, amelyek pozitív ok-okozati összefüggést mutatnak. Azaz: ahol nagyobb a vallásszabadság, ott nagyobb a biztonság, a közbiztonság is. Ahol a vallási tevékenység korlátozására került sor, ott a tekintélyelvű irányítás elbizonytalanította a lakosságot és olykor heves tiltakozásokhoz vezetett.

Brownback bejelentette, hogy az amerikai kormány nagyobb hangsúlyt fektet a vallási kisebbségek elnyomására irányuló technikák és modern megfigyelőtechnológiák ellenőrzésére, például Kínában és a muszlim ujgur közösséggel szemben alkalmazott diszkrimináció esetében. „Ha a kínaiak nem állnának háborúban a hittel, akkor elégedettebb állampolgáraik lennének” – mondta.

Nemzetközi Vallásszabadság Szövetség – vallásszabadság-kerekasztalok

A miniszterek és vezető diplomaták ezen szerveződésének a kezdete óta eltelt három évben Brownback több biztató jelet látott. Így például közbenjárásukra Szudán hatályon kívül helyezte az istenkáromlásról szóló törvényt. A vallási helyeket államilag, biztonsági erőkkel védik a Krím-félszigeten és a grúziai konfliktusövezetekben – mondta. Felszólítják Azerbajdzsánt, hogy ugyanezt tegye Hegyi-Karabahban is.

A szerveződésnek tagja egyebek között Magyarország, Szlovákia, Szlovénia, Ausztria, Horvátország és Ukrajna is. Tavaly Brownback felkérte a különböző országokat, rendezzenek regionális vallásszabadság-kerekasztalokat, s azóta harmincat tartottak meg. Érdekesség, hogy Szudán a múlt hónapban tartotta első hivatalos kerekasztalát.


Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »