„Új egészségkultúrát honosítunk meg, amely elsősorban a betegségek megelőzésére támaszkodik, az egészségben eltöltött évek számának növelését tűzte ki céljául”
A szakemberek a járvány kezdete óta kiemelt figyelemmel követik a nemzetközi gyógyszerfejlesztéseket, klinikai vizsgálatokat, tudományos közleményeket, az új terápiák helyet kapnak a magyar ajánlásokban, ám a súlyos betegség megelőzése a legfontosabb, arra pedig a vakcinával van a legnagyobb esély – hangsúlyozta a Magyar Hírlapnak Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere. Beszélt a kórházfejlesztésekről, az orvosibér-emelésről, valamint a kulturális beruházásokról is.
– Az év egyik legnagyobb bejelentése az orvosi béremelés volt. Mit jelent ez pontosan?
– A most elindult béremelési programnak köszönhetően 2023-ra átlagosan két és félszeresére emelkedik az orvosok bére. Míg 2010-ben egy kezdő orvos bruttó átlagkeresete 129500 forint volt, ez 2021 januártól már bruttó 481500 forintra emelkedett, jövő januártól pedig bruttó 619 ezer forintra nő. Az első emelt bérek február elején érkeztek meg az orvosokhoz, a vállalkozásban működő háziorvosok, fogorvosok és asszisztenseik pedig áprilisban kapták meg visszamenőlegesen a bértámogatásukat. Nagyon fontos, hogy a törvény az egészségügyi szolgálati jogviszony létrehozásával átlátható, egységes rendszert teremt az állami és az önkormányzati fenntartású egészségügyi intézményekben. Ezzel egyidőben megoldódott a hálapénznek az orvosok és rezidensek által régóta szorgalmazott kivezetése, ami átláthatóbb foglalkoztatási és bérezési körülményeket teremtett.
– Prioritás a prevenció és az ön kezdeményezésére indult el az Egészségkultúra Program. Milyen ütemben fejlődnek a szűrőprogramok?
– Új egészségkultúrát honosítunk meg, amely elsősorban a betegségek megelőzésére és elkerülésére támaszkodik, az egészségben eltöltött évek számának növelését tűzte ki céljául. Figyelmet kell fordítanunk az egészséges életmódra, továbbá meg kell próbálnunk a daganatos és a keringési betegségeket okozó tényezőket kiiktatnunk az életünkből. A program fókuszában a megelőzés áll. A felnőtt lakosság esetében cél a szűrővizsgálatokon való részvétel elősegítése, egyenlő esélyű hozzáférésének biztosítása.
Az 1993-ban bevezetett méhnyakrákszűrést a 2002-ben bevezetett emlőrákszűrés követte, és első miniszteri rendeletem egyike a 2018 novemberében elindított vastag- és végbélrák szűréssel vált teljessé a népességszintű szűrések rendszere Magyarországon. A kormány térítésmentes oltásként 2014 szeptemberétől bevezette HPV elleni védőoltást, amelyet kötelezően felajánlanak a 12. életévüket betöltött, hetedik osztályos lányoknak, amit 2020-ban a fiúkra is kiterjesztettünk, és mind a fiúk, mind a lányok estében önkéntes és ingyenes. A lányok átoltottsága valamennyivel több, mint nyolcvan százalék, és ami rendkívül fontos, hogy a fiúk esetében egyetlen év alatt az érintett korcsoport hatvanhat százaléka jelentkezett oltásra. Ez arra utal, hogy Magyarországon a család és a gyermek érték, akit óvni, védeni, segíteni, támogatni kell.
– Az elmúlt években számtalan korszerűsítés folyt a kórházakban. Hogy néz ki az átfogó kép?
– Az egészségügyi fejlesztéseket sürgető szándék elsőként a vidéki intézményekre összpontosult, ennek során több, mint ötszázmilliárd forint szolgálta országszerte a kórházak, illetve szakrendelők felújítását, fejlesztését a kapcsolódó eszközbeszerzésekkel együtt. A vidéki korszerűsítések nem álltak le, de a modernizáció a fővárosban és a Közép-magyarországi régióban is elkezdődött.
Megszületett a döntés az Egészséges Budapest Programról, ami a főváros és Pest megye történetének legjelentősebb egészségügyi fejlesztése. A 2017-ben indult Egészséges Budapest Programban tervezetten több mint hétszázmilliárd forint értékű támogatás keretében több centrumkórházban, valamint országos gyógyintézetekben és kórházakban, illetve 32 járóbeteg-szakrendelőben valósultak és valósulnak meg fejlesztések. Ezek három területre összpontosulnak: orvostechnológiai és informatikai eszközök beszerzésére, valamint infrastrukturális beruházásokra.
A majdnem tíz évig tartó korszerűsítési programra a kormány az éves költségvetési törvények szerint 2018-ban harmincmilliárd forintot, 2019-ben negyvenmilliárd forintot, 2020-ban negyvenmilliárd forintot, 2021-ben harmincmilliárd forintot biztosított. A program indulása óta csaknem harmincötmilliárd forintból több mint tízezer orvostechnológiai és 15,6 milliárd forintból hetvenezer informatikai eszközzel gyarapodtak az érintett kórházak. Ezek mellett idén folytatódott számos fővárosi székhelyű kórház 2020-ban elkezdődött higiéniai célú felújítása, amihez összesen hatvanmilliárd forintot bocsátott rendelkezésre a kormány.
– A járvány során egyre több kezelést fejlesztettek ki a koronavírus-fertőzöttek számára. Milyen terápiákat, gyógyszereket alkalmaznak most?
– Együttműködésre kértem az érintett orvosszakmákat, szakmai kollégiumokat, akik a járvány kezdete óta kiemelt figyelemmel követik a gyógyszerfejlesztéseket, klinikai vizsgálatokat, tudományos közleményeket. Ennek köszönhetően a bármely országban sürgősségi alkalmazási engedélyt kapott, vagy gyógyszerhatósági ajánlással rendelkező gyógyszerek helyet kaptak és kapnak a Magyar Koronavírus Kézikönyv gyógyszeres terápia fejezetében, beszerzésük a lehetőségek függvényében az operatív törzs döntése alapján történik. Azonban nem győzzük elmondani, hogy a súlyos betegség megelőzése a legfontosabb, arra pedig az oltással van a legnagyobb esély, ma már ezt egyértelmű tudományos adatok bizonyítják. Az oltással töredékére csökken a kórházba kerülés és a halálozás kockázata. Ráadásul nálunk is megjelent a rendkívül gyorsan fertőző omikron, ezért nincs vesztegetni való idő az első és a megerősítő oltás felvételében.
– Az elmúlt években komoly figyelmet kaptak az SMA (gerinc eredetű izomsorvadás) -betegek. Közösségi gyűjtések szerveződtek, amelyek nagy sajtóvisszhangot váltottak ki. Először mindenkinek Zente jut eszébe, de a névsor évről évre bővül. Áprilistól egyedi méltányosság alapján elérhetővé vált az SMA-betegek kezelésére alkalmas génterápiás gyógyszer, a Zolgensma. Milyen egyéb intézkedések segítik ezeket a betegeket?
– Valóban így van. Az utasításomra és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő soron kívüli döntése értelmében az SMA-betegek egyedi méltányossággal, ingyenesen kaphatják meg a hétszázmillió forintos Zolgensma-készítményt. Az egyedi méltányosság azt jelenti, hogy a kezelőorvos összegyűjti a gyerek összes leletét, és ezek alapján szakmai bizottság dönti el, hogy a beteg erre a kezelésre szorul-e vagy másra.
Ami pedig a szűréseket illeti: november végétől a minisztérium szakmai támogatásával és finanszírozásával elkezdődhet az SMA újszülöttkori szűrőprogramja. A tárca már kidolgozta a gerincvelői izomsorvadás újszülöttkorban történő szűrésének szakmai koncepcióját, és biztosítja a mintaprogram megvalósításához szükséges forrásokat. Sok esetben a betegséget nem ismerik fel a tünetek megjelenése előtt, ami nehezíti a kezelést, viszont a rendellenesség vérmintából történő genetikai vizsgálattal kimutatható.
A hazai újszülöttkori SMA-szűrések bevezetése gyökeresen megváltoztathatja a betegek életét azáltal, hogy kezelésük már tünetmentes állapotban megkezdődhet. A korai felismerés, a hatékony terápia alkalmazása a visszafordíthatatlan folyamatok, szövődmények kialakulását mérsékelheti, előzheti meg. Az újszülöttkori SMA mintaprogram részeként a szűrés a szülői tájékoztatást követő beleegyező nyilatkozat birtokában, a sarokvérből vett egyetlen plusz vércseppből, többletszúrás nélkül történik.
– A koronavírus a kulturális ágazatot is megtépázta. Mit tettek az „életben tartására”?
– A kulturális célú kiadások tekintetében – a GDP-hez viszonyított arányt tekintve – Magyarország negyedik éve van az első helyen az EU tagállamai között. A kultúra kiemelt szerepet játszott a járványhelyzet során és az élet újraindításában is, hiszen a testi egészség mellett különös hangsúly került a lelki egészség megőrzésére is. A kulturális ágazat a pandémia által okozott gazdasági problémák enyhítésére, az intézmények bevételkiesésének pótlására 24 milliárd forint támogatást kapott.
– Melyek voltak a legjelentősebb kulturális beruházások az elmúlt tizenegy évben?
– Ez idő alatt mintegy száz kulturális beruházásról született döntés. A beruházások várható bruttó értéke majdnem kilencszázmilliárd forint, a már megítélt egyedi támogatások összege 594 milliárd forint. Hét vidéki és egy fővárosi színház felújítása vagy annak előkészítése van folyamatban. Elkészült a Magyar Állami Operaház új játszóhelye és műhelybázisa, az Eiffel Műhelyház, és zajlik a Magyar Állami Operaház főépületének teljes felújítása is. Folytatódik az Új Közlekedési Múzeum beruházásának előkészítése és a Szépművészeti Múzeum felújítása. Előkészítés alatt áll a Magyar Nemzeti Múzeum fejlesztési koncepciója, amelynek keretében a múzeum több ingatlannal bővülhet.
– Mi a helyzet a vidéki kultúrával?
– Még 2012-ben indult el a közösségi művelődés területén alapvető változásokat hozó folyamat, amelynek eredményeként Magyarország minden lakosa számára hozzáférhetővé váltak a minőségi kulturális szolgáltatások. Ennek a folyamatnak az első eleme a megyei közművelődési feladatellátás integrációja volt, így szakmailag egységes szolgáltatási rendszer alakulhatott ki. A folyamat a helyben, a közösségükért dolgozó szakemberek képzésében és biztosításában teljesedett ki, hiszen tavaly január 1-jétől a települési önkormányzatoknak legalább középfokú közművelődési szakképzettséggel rendelkező szakembert szükséges alkalmazniuk.
A Csoóri Sándor Program az elmúlt években megvalósította kezdeti célját, vagyis a hazai magyar és nemzetiségi, valamint a határon túli magyar néptánc-, népzenei együttesek és népdalkörök, tárgyalkotó népművészeti alkotóközösségek tudásátadásának elősegítését, szakmai munkájának fejlesztését, a közösségek megerősítését. Lényeges még a vidéki kultúra, élet és közösség szempontjából, hogy összesen háromezer szakkör indítására nyílik lehetőség, miután csaknem 670 millió forint odaítélése történt meg a településeken megvalósuló közösségi, szakköri programok támogatására.
Kochan Krisztina
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
