Nincs sürgősség a kvótapanasznál

Nincs sürgősség a kvótapanasznál

A közeljövőben nem hoznak döntést az Európai Bíróságon az uniós betelepítési kvóta ügyében benyújtott magyar beadványról. Azt ugyanis még nem is tűzték napirendre – közölték lapunkkal az Európai Bíróságon. Korábban a kormánypárti politikusok a sürgős tárgyalásban bíztak.

Egyelőre nem is tűzték napirendre Luxemburgban, az Európai Bíróságon azt a magyar beadványt, amelyben Budapest megtámadta az uniós betelepítési kvótát, pontosabban azt az uniós belügyminiszterek által elfogadott egyszeri áthelyezési határozatot, amely 120 ezer menedékkérőt osztana szét a tagországok között. Erről tájékoztatta lapunkat az Európai Unió Bíróságának sajtóosztálya. Jelezték, hogy a magyar beadványt januárban iktatták, de egyelőre nem tűztek ki szóbeli meghallgatást. Egy ügyben átlagosan 9–12 hónap telik el addig, amíg egyáltalán napirendre kerül – fogalmaztak. Mindez azt is jelenti, hogy a magyar kérés ellenére nem lesz sürgősség a kérdésben, pedig tavaly év végén, illetve az idei év elején fideszes politikusok még ezzel a lehetőséggel számoltak.

Mint ismert, Brüsszel tavaly előbb 40 ezer menedékkérő esetében hozott döntést arról, hogy a tagállamok átvehetnek ebből „a keretből” migránsokat, majd az uniós belügyminiszterek szeptemberben határoztak arról, hogy a legnagyobb nyomásnak kitett Görögország és Olaszország tehermentesítése érdekében 120 ezer embert osztanak szét kötelezően az uniós tagállamok között. Ez utóbbi döntés miatt Magyarországra 1294 embert telepítenének. A kötelező szétosztás ellen Magyarország és Szlovákia is bírósághoz fordult.

A kormánypárti érv elsősorban az volt, hogy ezzel megkerülték a nemzeti parlamenteket, ráadásul a szétosztás végrehajthatatlan. Trócsányi László igazságügyi miniszter például arról beszélt, hogy reményei szerint precedensértékű per lehet majd ebből, és adott esetben „viszonylag gyorsan” megszülethet a bírósági határozat. Célzott arra is, ennek hiányában csak az biztos, hogy még ebben a kormányzati ciklusban, azaz 2018 tavaszáig döntés születik.

Később kiderült, hogy a perbe más tagállamok is beszálltak. Lázár János például márciusban arról beszélt, hogy az Európai Bíróságon indított eljárásba beavatkozott Görögország, mégpedig Magyarország ellen. Később ehhez a körhöz más államok is csatlakoztak.

A kormány által kezdeményezett kvótaellenes népszavazás épp a bírósági beadvány miatt nem is a 120 ezres döntésről, hanem arról szól, hogy a jövőben kerülhessenek-e Magyarországra migránsok.

– Nem kizárt, ugyanakkor még nincs döntés arról sem, hogy egyesítik-e a hasonló tartalmú magyar és szlovák beadványt – válaszolták a Magyar Nemzetnek az Európai Bíróság sajtóosztályán. Erről egyébként a bíróság elnöke dönthet majd.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 06. 23.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »