Nincs olyan opció, ami nem fáj – Az EKB hamarosan kamatot emel, az eladósodott tagállamok összehúzhatják a nadrágszíjat

Nincs olyan opció, ami nem fáj – Az EKB hamarosan kamatot emel, az eladósodott tagállamok összehúzhatják a nadrágszíjat

Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnök hétfőn a közösségi hálón közölte, hogy a nyár végén és az ősz elején kamatelemlésre kerülhet sor az infláció ellensúlyozása céljából. Ez elvileg jó hír, más kérdés, hogy ennek is megvan a maga ára, amit valakinek meg kell fizetni. Mutatjuk a részleteket.

Az előzmények

Az Európai Központi Banknak nem sok eszköze van az euró erejének befolyásolására, lehetőségei korlátozottak, de a kamatemelés egy viszonylag járható út. A jelenlegi inflációt bizonyos részarányban az EKB eszközvásárlási programja is hajtja. Ez a program gyakorlatilag az adósságspirálba került, jellemzően déli euroóövezeti tagállamok megsegítését szolgálta – például az államkötvényeik megvásárlásával.

Az eszközvásárlási program azonban jelentős mennyiségű pénzt pumpál a gazdaságba. Ha a pénz “gyártása” gyorsabb, mint az áruk termelése, akkor adott mennyiségű árura több pénz jut, vagyis a pénz relatíve leértékelődik az áru értékéhez képest.

A jelenlegi inflációs nyomás persze számos tényező együttes eredménye, szerepe van benne az energiaválságnak, az EU korábbi klímapolitikai melléfogásának, az orosz-ukrán háborúnak, az egymásra épülő, törékeny rendszert alkotó termelési láncok összeomlásának és a koronavírusnak is.

Mindez oda vezetett, hogy nem csak több pénz jutott adott mennyiségű termékre, de egyre kevesebb lett a termék is, ami gyorsította  pénz leértéktelenedését. Nőni kezdtek az előállítási és az importköltségek is, amelyek így halmozottan csapott oda a gazdaságoknak, gyakorlatilag hiány volt és van munkaerőből és alapvető imputanyagokból, mint a műtrágya vagy a microchip.

Tavaly ősszel még attól rettegett Európa, hogy taccsra vágja a defláció az exportot. Most az Eurozóna által előírt 2 százalékos inflációs cél háromszorosa az eurozónás átlag, Szlovákiában pedig 11 százalékos vágtató inflációt mért az Eurostat áprilisban, három országban pedig 15 százaléknál magasabb a drágulás üteme.

Jön a kamatemelés

Hírdetés

Bár a múlt hónapban az EKB-tól mindenki azt várta, hogy bejelenti az eszközvásárlás leállítását és kamatemelést fog előirányozni, ez nem történt meg. Az eredmény az lett, hogy az euró árfolyam méginkább zuhanni kezdett, ahogy az európai indexek is megtépázódtak.

Most megtörtént a nem hivatalos bejelentés, ami szerint júliusban és szeptemberben is lesz egy-egy 25 bázispontos (0,25 százalékpontos) irányadó kamatemelés. Ez azt jelenti, hogy az ősz közepére -0,5 százalékos kamatlábról pozitív tartományba kerülünk.

Az emelés mértékét tekintve nincs összhang az EU-n belül. A holland jegybank vezetője, Klaas Knot például rögtön 50 bázispontos emelést lehetőségét jelezte, ám Lagarde politikai okokból ragaszkodik a “fokozatos” változáshoz.

A bejelentés másik fontos része, hogy az EKB-vezér szerint a harmadik negyedév elejére befejeződik az eszközvásárlási program.

Lesznek, akik kevésbé örülnek majd

Lesznek országok, akiknél nincs jó megoldás. Az olyan irdatlanul magas GPD-arányos államadóssággal rendelkező országok, mint Olaszország vagy Görögország az eszközvásárlási program leállítása komoly érvágás lesz. Hiába megy 200 milliárd euró a koronavírus hatásait kompenzálandó Olaszországba, ha az össze jüótékony hatásait felemészti az infláció, az energiaválság, a háború miatti önként energiamegvonás.

Ezekben az országokban elkerülhetetlen lesz a nagyfokú megszorítóintézkedések bevezetése. Nem csak azért, mert nem lesz elég pénz, hanem azért is, mert az EKB irányadó kamatlábának emelkedésével megnőnek az országok által kötvények útján felvett hitelek kamatlábai is – vagyis jelentősen nőnek majd a kamatterhek.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a több eurozónás tagállamban visszavágják az infrastrukturális beruházásokat, csökkentik az állam által átvállalat költségeket például az egészségügyben vagy a szociális szolgáltatások terén, és egyéb hasonló restrikciókra kerülhet sor.

Hogy hogyan egyeztethető össze az infláció elleni harc és a megszorítások párosa olyan iszonyú költségeket produkáló szándékokkal, mint az orosz olcsó energiaforrásokról való teljes lemondás, továbbra is kérdéses.

Körkép.sk


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »