Nincs jogunk a felelőtlen kizsákmányoláshoz – A Jezsuita Akadémia fóruma az átfogó ökológiáról

Nincs jogunk a felelőtlen kizsákmányoláshoz – A Jezsuita Akadémia fóruma az átfogó ökológiáról

A Faludi Ferenc Jezsuita Akadémia Átfogó ökológia című fórumsorozata az Egyház és a tudomány környezeti kérdésekben kialakított álláspontját, az integrált teremtésvédelmi és fenntartható fejlődési szemlélet bemutatását célozza meg. A program első rendezvényén Benedek József és Nevelős Gábor SJ tartott előadást január 27-én a budapesti Párbeszéd Házában.

Az Átfogó ökológia fórumsorozat első alkalmát Partnerség: Tudomány és hit párbeszédben címmel tartották meg. A megjelenteket Vízi Elemér SJ, a jezsuita rend magyar rendtartományának provinciálisa köszöntötte. Mint elmondta, napjainkban a teremtett világ védelme joggal kerül előtérbe. Ugyanakkor sokszor úgy gondoljuk, ezt a kérdést csak a politikai érdekek mentén lehet vizsgálni, és a megoldásokat is csak ideológiai alapon lehet megtalálni. Pedig ez a probléma az Egyház ügye is. A teremtéskor Isten az emberre bízta a világot, hogy „őrizze és művelje” azt.

Ferenc pápa Áldott légy! kezdetű enciklikája arra emlékeztet, hogy minden ember felelős a teremtésért, hiszen a Földnek okozott kárt elsősorban azok szenvedik meg, akik a legkiszolgáltatottabbak. Ugyanakkor a jövő nemzedékének életét is megnehezítjük, ha tönkretesszük a környezetünket. A jezsuita rend a teremtésvédelemmel összefüggésben tíz évre szóló, négy preferenciából álló programot fogalmazott meg. Ebben többek között azt rögzítették, hogy a természetről való gondoskodás Isten teremtő munkájának dicsőítési formája. Környezetünk megóvásához szükség van az életmód megváltoztatására, az önmeghaladásra. A keresztény emberek az ökológiai megtérés révén élhetik meg azt a hivatást, mely Isten művének védelmezésére hív.

Benedek József (Fenntartható Fejlődés Kutatási Központ, Kolozsvár; Miskolci Egyetem) előadásában a Prédikátor könyvét idézte: „Az egyik nemzedék megy, a másik jön, de a föld örökké megmarad.” (Préd 1,4) Rámutatott: ám egyáltalán nem mindegy, hogy milyen állapotban marad meg. A napjainkban tapasztalható környezeti problémákkal egyre intenzívebben foglalkozik a tudomány mellett az Egyház is. Ez a fórumsorozat arra szolgál, hogy a társadalmi, gazdasági dimenziót spirituális és szellemi oldallal egészítsék ki. Azt szeretnék elérni, hogy az itt megfogalmazott gondolatok új párbeszédhez vezessenek. Az Áldott légy! kezdetű enciklikában megfogalmazott, a környezeti válságra adott válaszhoz egy tudományos és spirituális alapokra épülő átfogó ökológiával szeretnének hozzájárulni, mely a bölcsesség két formájára, a tudományra és a vallásra támaszkodik.

Benedek József a továbbiakban a fenntarthatóság kérdését hozta közelebb a hallgatósághoz. A fenntartható fejlődés egy olyan út lehet, amely lehetővé teszi a világ működésének megértését, hiszen a természet és a társadalom egy és ugyanazon valóság része. A fenntartható fejlődés vizsgálatának első témája a klímaváltozás, ami nem pusztán környezeti probléma: a demográfia, a városiasodás, a fosszilis energia felhasználásának kérdése mellett számos más dimenziója is van. Napjainkban sokan már klímakatasztrófáról beszélnek. Az biztos, hogy a másfél fokos felmelegedés egy olyan fordulóponthoz vezethet, mely nem visszafordítható. A klímaváltozás olyan költségeket generál, amelyeket a szegények már nem tudnak megfizetni, ez pedig társadalmi szempontból is komoly törést jelent.

– hangsúlyozta Benedek József. A szakemberek szerint a környezet konzerválását már nem tudjuk biztosítani a védett területek, természeti parkok növelésével, a domináns termelési és fogyasztási modell megváltoztatására is szükség van. A gazdasági fenntarthatóságnál is rendszerszintű transzformációra van szükség: a korlátlan gazdasági fejlődés modelljét fel kellene váltania egy olyannak, amelynek fontos jellemzője, hogy szociálisan befogadó.

Az ENSZ 2015-ben meghatározta a fenntartható fejlődés céljait, ám ezekhez a célokhoz nem társítottak értékeket. Az átfogó ökológia ezt a hiányosságot szeretné pótolni. Ferenc pápa az Áldott légy! kezdetű enciklikában átfogó, humánus, teljes körű és fenntartható fejlődésről ír. A technikai változások mellett fontos, hogy az egyén is megváltozzon. Az átalakulásnak hat fő területe van: oktatás és egyenlőtlenségek, egészségügy és jólét, dekarbonizáció és fenntartható ipar, fenntartható mezőgazdaság, fenntartható városok és közösségek, valamint a digitális átalakulás. Mint látjuk, a spirituális dimenzió hiányzik e felsorolásból. Az átfogó ökológia kiegészíti ezt a hat elemet az Egyház társadalmi tanításával, a teológia meglátásaival. Az Áldott légy! kezdetű enciklikában Ferenc pápa leírja, az ökológiai krízis oka, hogy eltávolodtunk Istentől, a természettől. A spirituális irányt Szent Ferenc példája mutathatja meg: gondoskodás minden létezőről, önzetlen szeretet, mértéktartás, mély gondolkodás és megfontolt élet.

Az átfogó ökológia magában foglalja az emberi és a társadalmi dimenziókat, emellett reflektál az emberek egymás közötti és Istennel fennálló kapcsolatára. Rámutat az erkölcsi tanítás fontosságára, és a jó gyakorlatok kialakítására is ösztönözni szeretne.

Hírdetés

Nevelős Gábor jezsuita szerzetes előadásában az Áldott légy! kezdetű enciklikát a jezsuita lelkiség fényében vizsgálta. Elmondta: Loyolai Szent Ignác szerint a lelkigyakorlat alkalmas arra, hogy eltávolítson az emberből minden rendetlen hajlamot, és rávezessen az isteni akarat megtalálására. A teremtésvédelmi körlevél első sora Szent Ferenc Naphimnuszát idézi, így amellett, hogy az ökológiai válság emberi dimenzióira is felhívja a figyelmet, rámutat az istendicséret fontosságára. A körlevél e világi megfontolások mellett az üdvösség útjára hívja olvasóit.

Az Áldott légy! kezdetű enciklika a szabadulás útját jelöli ki, rámutatva a mélyben rejlő okokra. Ezek között említi az önzést, ami elválaszt embertársainktól és Istentől is, valamint a „használd és dobd el” kultúráját.

Szent Ignác is arra hívja a lelkigyakorlatozót, hogy benső töredelmet érezzen bűnei miatt – mutatott rá Nevelős Gábor.

Emellett szükség van a szemlélődésre, ami figyelmünk megtérését jelenti. Szent Ignác a Lelkigyakorlatokban így ír: „Szemléljem, hogyan lakik Isten a teremtményekben: az elemekben adva a létezést, a növényekben a csírázást és növekedést, az állatokban az érzékelést, az emberekben az értést. Így lakik bennem is, és ad nekem létet, életet, érzékelést és értést. Templomává tesz engem, mert az isteni Felség hasonlatosságára és képmására vagyok teremtve.” A szemlélődésre, a rácsodálkozásra maga Isten ad példát, Jézus Krisztus pedig önmagában egyesíti e hozzáállás isteni és emberi oldalát. A szemlélődés által felismerhetjük, hogy minden teremtmény Isten alkotása.

XVI. Benedek pápa péteri szolgálatának első homíliájában így fogalmazott: „A külső sivatagok azért szaporodtak el a világon, mert a belső sivatagok szétterjedtek.” Az átfogó ökológia alapja az ökológiai megtérés, mely szerint a Jézussal való találkozás átalakít, e tapasztalatnak pedig az élet minden területén meg kell jelennie. A környezetért érzett felelősségtudat és az emberről való gondoskodás vágya összekapcsolódik. Az átfogó ökológia arra mutat rá, hogy a természeti rendszerek nem választhatók el a társadalomtól. Ezért fontos a szolidaritás testi cselekedeteinek gyakorlása a szegények és az elesettek iránt. Ebben nagy szerepe lehet a nevelésnek. Ugyanakkor a rendrakás és takarítás a szűkebb környezetünkben kezdődik, már az része egy átfogó ökológiai átalakulásnak, ha szeretettel fordulunk a körülöttünk élők felé – hangsúlyozta Nevelős Gábor jezsuita szerzetes.

A referátumok után a két előadó válaszolt a felmerült kérdésekre. Ennek során elhangzott, hogy az átfogó ökológia egyben humán-, kulturális, társadalmi és gazdasági ökológia is. A tudomány csak egy határig képes feltárni az ökológiai problémák okait, de a megoldás tekintetében is csak korlátozott ajánlásokat tehet akkor, ha nem veszi figyelembe a mélyebb, spirituális okokat. Ugyanakkor az is fontos lenne, hogy a tudomány és a vallás, a hit és az ész nyelvezetét összhangba hozzák, mert csak így lehet megtalálni a közös nevezőt.

A fórumsorozaton következő alkalommal, február 24-én Kocziszky György és Baricz Sarolta Laura OP tartanak előadást, a zöld gazdaság témájában.

Szerző: Baranyai Béla

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »