Nincs elég napszámos

Nincs elég napszámos

Aggasztó hírek jönnek a magyar mezőgazdaságból: nem találnak embert a kézimunka-igényes növények – például meggy, málna, káposzta – leszedésére. Ma már gépészből sincs elég, pedig nélkülük nehéz lesz hatékony mezőgazdaságot építeni.

Nagyot bukott a kormány agrárpolitikája. Nemcsak azért, mert a minap a Kishan­tosi Ökogazdaság ügyében kőkemény bírósági határozat született a Nemzeti Földalapról szóló törvényről, amelynek számos szakaszát az alaptörvénybe ütközőnek ítélte a Fővárosi Törvényszék. Azért is, mert a kormány képviselői lépten-nyomon a kézimunkát igénylő mezőgazdasági szak­ágazatokra mutogattak azzal, hogy azok részben gyógyírt jelentenek majd a munkanélküliségre. Pedig az állástalanok száma leginkább a külföldi munkavállalás és a közmunka miatt csökkent, miközben a kétkezi munkavégzést igénylő mezőgazdasági szak­ágazatok – a kertészek, szőlészek, állattartók – munkaerőhiánytól szenvednek.

Modernizáció milliárdokbólA gépeken nem múlik a hatékonyság növelése. Az elmúlt tíz évben közel 800 milliárd forint értékű gépberuházás történt a mezőgazdaságban az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai szerint. Az idei első fél évben pedig a mezőgép-forgalmazás értéke csaknem 55 milliárd forintot tett ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara számításai alapján.

Egy gyöngyöspatai termelő mondta még a nyáron, hogy nem tudja kivel leszedetni a meggyet, mert napi 2000-3000 forintért nem lehet napszámost találni Magyarországon. Egy málnatermelő lapunknak úgy fogalmazott, hogy ha találna is alkalmi munkásokat a szezonban, azokra nem tudná rábízni a gyümölcsöt. A káposztatermelő gazdaságoknak pedig a napokban kellene betakarítaniuk a termést, de nem tudják, hogy ki szedi fel. Arról már nem is beszélve, hogy az állattartók – országrésztől függetlenül – egész évben panaszkodnak arra, hogy nem találnak embert az állatok mellé. És akkor a Csányi Sándor mohácsi vágóhídjára lasszóval összefogdosott hentesek külföldön dolgozó, a hazainál tisztesebb bért kapó kollégáiról még nem is beszéltünk, pedig ők is az élelmiszer-gazdaság vándorai.

Most a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetsége kongatta meg a vészharangot, azt állítva, már az élő munkaerőt éppen hogy kiváltó mezőgazdasági munkagépek kezelői és szervizelői, a mezőgépészek hiánya is a mezőgazdaság jövőjét veszélyezteti, ha számuk tovább csökken. Felhívták a figyelmet arra is, hogy a Földművelésügyi Minisztérium (FM) hiányszakmának minősítette a mezőgépészszakmát.

– A súlyos szakemberhiány oka, hogy a szakmunkás- és technikusképzésre, valamint az egyetemi szintű képzésre jelentkezők száma nagyon alacsony, sok esetben pedig hiányzik a diákokból a szakmai érdeklődés, miközben a technika, technológia fejlődik – vélekedett a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetségének elnöke. Ha nem tudjuk orvosolni ezt a súlyosbodó problémát – mondta Harsányi Zsolt, a mezőgazdasági és építőipari gépek értékesítésével, szervizével foglalkozó Axiál Kft. tulajdonos-ügyvezetője –, akkor a gazdálkodásban rendszeres termeléskiesés következhet be. Hiába a modern gépek, ha nincs képzett szakember, aki szaksze­rűen kezelje, karbantartsa. Ha nem változik sürgősen a helyzet, akkor a gazdálkodás hamarosan kényszerszünetre lesz ítélve.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból az derül ki, hogy a munkaerőt tekintve a gazdálkodók közel négyötöde csak gyakorlati tapasztalatára támaszkodik, felsőfokú végzettséggel 3, középfokú szakirányúval 7 százalékuk rendelkezik. A szakképzett dolgozókból egyre kevesebb van, és helyüket gyakran szakképesítés nélküli munkavállalókkal töltik be.

Szintén KSH-adat, hogy a mezőgazdaságban dolgozók aránya az összes foglalkoztatotton belül 25 éve még 14 százalék volt, ma azonban már az 5 százalékot sem éri el. Tavaly a szakmai képzésben tanuló 84 ezer diák mintegy 5 százaléka kezdte meg tanulmányait valamilyen mezőgazdasági szakiskolában, ám a sikeres szakmai vizsgát mindössze a diá­kok negyede tette le. A vészjósló adatokból azt is megtudhatjuk, hogy az összes, körülbelül 43 ezer mezőgépész végzettségű szakemberből csupán négyezer dolgozik a mezőgazdaságban Magyarországon.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 10. 13.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »