Nincs elég ember az alacsony bérezés miatt

36 ezer a betöltetlen álláshelyek száma Magyarországon, Budapesten, illetve Közép-Magyarországon a legnagyobb a munkaerőhiány – derül ki a KSH legfrissebb jelentéséből. Nincs elég ember a járműgyártásban, a textiliparban, de még a közlekedésszervező cégeknél sem. Az Egységes Közlekedési Szakszervezet szerint az alacsony bérezés miatt nehéz jó munkaerőt találni, az MSZP a munkabérre rakódó járulékok mértékét csökkentené.

A varrói szakmai is régóta hiányszakmának számít, a KSH friss jelentése szerint ezer álláshelyből legalább 37 betöltésre vár. Magyarországon összesen 36 ezer a betöltetlen álláshelyek száma, Budapesten, illetve Közép-Magyarországon a legnagyobb a munkaerőhiány. „A  munkaerőhiány azokon a régiókon is jelen van, ahol viszonylag sokan vannak a munkanélküliek, vagy magas a közfoglalkoztatotti létszám. Ennek egyébként elsődlegesen az az oka, hogy a munkaerő-kereslet, illetve -kínálat ezeken a területeken, megyékben vagy régiókban nem igazán találkozik, tulajdonképpen az iskolai végzettség, képzettség tekintetében nem felel meg ezek a személyek a munkáltatók igényeinek” – magyarázta Váradi Leventéné, a KSH munkatársa.

A feldolgozóiparban még soha nem volt ilyen magas az üres álláshelyek száma. 2016 első negyedévében a legtöbb betöltésre váró álláshely, közel 3 ezer, a járműgyártásban volt, itt jellemzően műszaki értelmiségieket, illetve szalagmunkásokat kerestek. A kereskedelem és gépjárműjavítás 3,8 ezer embert tudott volna azonnal felvenni.

A BKV-nak 111 sofőrre lenne szüksége azonnali kezdéssel, már tanuló villamosvezetői állást is meghirdettek, önálló munkakörként. A járat ablakába függesztették ki a felhívást, érettségi bizonyítvány sem kell hozzá, októberben indul a képzés. A BKV azt írta, azért magas náluk a betöltetlen munkahelyek száma, mert jellemzően csak az idősebb korosztály jelentkezik a meghirdetett munkakörökbe, a fiatalok ugyanis inkább külföldön vállalnak munkát a szakmában alacsonynak számító kereset miatt.

Az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) szerint is az alacsony bérezés a legnagyobb probléma az ágazatban. „Az elmúlt két évben nagyon jelentős volt a túlóra, emiatt látszólagosan ők jól kerestek, de nem ilyen túlterhelt színvonalon vagy túlterhelt munkával kellene ezt megkeresni. Most van olyan dolgozó, hogy 60-70 ezer forinttal is csökkent a bére, tehát adott esetben nettóban 160-170 ezer forintot keresnek. És úgy, hogy a városi közlekedésben hétvégén, ünnepnapokon vagy éjszaka is dolgoznak a munkavállalók, ez egyáltalán nem jelent sok pénzt” – mutatott rá Nemes Gábor, az EKSZ elnöke.

Az MSZP szerint csökkenteni kellene a munkára rakódó járulékok mértékét. „Minimálbér kapcsán 2010-ben 32 ezer forintos járulékteher volt, ami ránehezedett. Most 69 ezer forint. 37 ezer forint a különbség. Ha ezt a 37 ezer forintot az elmúlt esztendőkben nem járulékbevételként magához vette volna, és a haveroknak szétszórta volna, hanem azt tette volna a kormány, hogy ezt béresítette volna, akkor ma nettó 100 ezer forintnál több, kézbe fogható pénz lenne az emberek kezében, mint amennyi járuléktöbbletet ők beszedtek. Tehát bérré vált volna, fizetéssé vált volna ez a pénz” – jelentette ki Gúr Nándor, a szocialisták alelnöke.

Az MSZP jövő héten országgyűlési határozattervezetet nyújt be a munkaerőhiány enyhítésére.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »