Népszavazzak? – De hogyan?

Madaras László a „migráns-népszavazás” bojkottjára buzdítja a választókat – a Nemzeti InternetFigyelőn közzé tett írásában. Érvelése érthető, és indokolt, ha csak a feltett kérdés rafináltságát, megtévesztésre alkalmas megfogalmazását, kettős értelmét vesszük figyelembe.

A kérdés megfogalmazása az orbáni kettősbeszéd tipikus példája: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő, kötelező betelepítését?” Ez a kérdés többértelmű, tehát vigyázni kell a válaszadással!

Az igazi kérdés az lenne, hogy: „Akarja-e, hogy az Európai Unió … előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?” – Ez világos kérdés lenne, erre válaszolni is egyszerű: „akarom”, vagy „nem akarom”. Magyarország szempontjából egyedül a „NEM” válasz fogadható el. A világos kérdést azzal tették homályossá, hogy az elejére beszúrták a következőt: „az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is”, – és így már két külön kérdésre kellene egyetlen x-szel jól válaszolni.

Két kérdésre azonban már ellentétes válaszokat is adhatnának a választók. A valódi kérdés esetén: „Akarja-e, hogy az Európai Unió előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?” – a válasz egyértelműen: „NEM”. De akarjuk-e azt, hogy az Országgyűlés a népakarat ellenére is hozzájárulhasson a betelepítéshez? – A válasz erre is egyértelműen: NEM! – Pedig a parlament által megszavazott kérdésre adott egyetlen NEM válasz, sajnos, IGEN-né változik, hiszen a NEM-mel szavazó választópolgárok az egyetlen x-jellel felhatalmazást adnak a parlamentnek arra, hogy ők viszont hozzájárulhassanak a kötelező betelepítéshez!

Ha a népszavazás kezdeményezői, az országgyűlési képviselők mindenképpen meg akarnák akadályozni a betelepítést, akkor ezt kellene megkérdezniük a népszavazáson: „Akarja-e, hogy az Országgyűlés hozzájáruljon nem-magyar állampolgárok Európai Unió által előírt, kötelező betelepítéséhez?” 

Ez a megfogalmazás egyértelmű, tehát alkalmas lenne a szavazásra, és megfelelne a népszavazási törvény (2013. évi CCXXXVIII. törvény) 9. § (1) bek. előírásának is: „A népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni, továbbá a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles.”

 

Ha az Országos Választási Bizottság, vagy az Alkotmánybíróság, tiszteletben tartotta volna a népszavazási törvényt, akkor el kellett volna utasítania a ravaszul fogalmazott kérdés hitelesítését. De nem így történt.

Sajnos, a magyar jogrend ezt „megengedi”! Ez mégsem jelenti azt, hogy ne vegyük komolyan a népszavazás intézményét, – mert vannak olyan országok is, mint pl. Svájc, ahol tisztességesen intézik a népszavazást.

De jogászkodjunk tovább.

Az Alaptörvény 8. cikk (1) az alábbiak szerint rendelkezik: „Legalább kétszázezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés országos népszavazást rendel el. A köztársasági elnök, a Kormány vagy százezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés országos népszavazást rendelhet el. Az érvényes és eredményes népszavazáson hozott döntés az Országgyűlésre kötelező.”

Ezt a népszavazásra feltett kérdést a Kormány fogalmazta meg. De mire is hatalmazza fel az Országgyűlést – majd a népszavazás eredménye? A magyar nyelvben a szavak és a mondatok hangsúlya elöl van. A ravaszul feltett kérdésben a másodlagos kérdés lett hangsúlyos, a főkérdést másodlagossá tették. Vagyis a kérdező nem a tényleges népakarat érvényesítését tekinti lényegesnek, hanem az Országgyűlés mindenek-feletti hatalmának a megerősítését, – ami egyébként ellentétes az Alaptörvény alábbi cikkelyével:

B) cikk 3) A közhatalom forrása a nép.

(4) A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja.

A Kormány által ravaszul megfogalmazott, népszavazási kérdés éppen a közhatalom gyakorlásától fosztja meg a választópolgárokat, mivel úgy tesz, mintha ügydöntő népszavazást írtak volna ki, miközben a szavazás eredményeként csak ugyanazt a döntési jogot kapja meg az Országgyűlés, amely döntési joga eddig is megvolt. Sajnos, semmi garancia nincs arra, hogy az Országgyűlés később sem adja majd hozzájárulását a migránsok betelepítésére, – pedig a választók többsége éppen ezt akarja megakadályozni!

A választópolgár azt a kérdezheti – a fentiek és Madaras László cikke alapján –, hogy hogyan is szavazzon, mert ha azt akarja, hogy az ő akarata kötelezően érvényesüljön, akkor nem tud egyértelműen dönteni, csak olyan megalkuvás alapján, ami végül is a legfontosabb kérdésben megfosztja döntési jogától. A polgárok többsége a népszavazásra feltett kérdés elolvasása után valószínűleg arra válaszol majd, hogy „akarja-e, hogy az EU kötelezően betelepítsen hazánkba migránsokat?”. A kérdés ravaszul odacsempészett másik részéből talán észre sem veszi, hogy az egyetlen „NEM” válasszal felhatalmazza az Országgyűlést akár arra is, hogy a népakarat ellen dönthessen, és megengedje a migránsok betelepítését!

A magyar törvényhozás, az Országos Választási Bizottság és az Alkotmánybíróság bizony, nehéz döntés elé állította a magyar választókat, ezért nagyon kétséges a népszavazás eredményessége. Ha érvénytelen lesz a népszavazás, mivel az érvényes szavazatok száma nem haladja meg a választásra jogosultak számának a felét, akkor ezt az EU bürokratái úgy értelmezhetik, hogy a magyar népnek mindegy, hogy mi történik vele, – és a gyarmatosító nyomás tovább erősödik hazánkra.

Nem vagyok híve annak, hogy bojkottáljuk a választásokat, – akár lustaságból, akár a politika iránti bizalom hiánya miatt, vagy akár politikai felhívásnak engedve. Magyarországon nagyon alacsony a választási aktivitás, a spontán bojkott eléri a 40-45%-ot, amit egy politikai kezdeményezés talán 5-10 százalékkal növelhet meg. Nem beszélve arról, hogy még többen fordíthatnak hátat a politikának. Az pedig végképp valószínűtlen, hogy éppen egy bojkottal lehetne bármire is kényszeríteni a politikai „elitet”. Ettől még nem jut eszükbe megerősíteni a közvetlen demokrácia intézményét.

Azok, akik felelősséget éreznek hazánk jövőjéért, mindig elmennek szavazni, akármelyik politikai „oldalhoz” tartoznak.

Három lehetséges válasz adható a népszavazási kérdésre:

IGEN szavazat esetén Ön egyetért azzal, hogy az Európai Unió szabadon betelepíthessen Magyarországra migránsokat. Ez a döntés hazaárulás, még akkor is, ha az EU pénzbüntetéssel zsarolja a tagállamait.

NEM szavazat esetén Ön megerősíti a kormány migráns-politikáját, – azzal a kockázattal, hogy hozzá is járulhat a betelepítéshez: ha az Országgyűlés – élve jogával – később mégis megengedi a betelepítést!

A NEM-szavazatok győzelme esetén azzal számolhat a Kormány, hogy ha később mégis megállapodik az Európai Unióval a migránsok betelepítéséről, akkor a NEM-mel szavazók „keresztre feszítik” Orbánt, és a Fidesz-KDNP elveszíti szavazói jelentős részét.

Az biztos, hogy a népszavazás ügydöntő jellege mindenképpen sérül.

Az ÉRVÉNYTELEN szavazatok száma mérhetően jelezné, mi a választók véleménye a kormány és az Országgyűlés politikájáról.

Háromféle megoldás van arra, hogy érvénytelenül szavazzunk:

Nem ikszelek.Áthúzom a lapot.Ráírok, vagy javítok a szavazólapon.

Természetesen, mindenki úgy szavaz, ahogy a lelkiismerete vagy az esze diktálja.

Ha Ön a bojkottra hajlik, vagy úgy véli, „nem szavazok, mert úgyis az történik, amit ők akarnak”, akkor azt javasolnám, hogy mégis menjen el szavazni, és szavazzon úgy, hogy áthúzza a kérdésnek ezt a részét: „az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is”. Ez egyértelművé teszi a NEM-választ, mert látható belőle, hogy Ön semmiképp nem akarja a kötelező migráns-betelepítést, – akkor sem, ha az Országgyűlés később mégis hozzájárulna!

Vajon eljut-e ez az érthető, mérhető és üzenet-értékű válasz a Kormányhoz és a parlamenthez?

A kérdés tehát továbbra is az: „Szavazzak? De hogyan?”

 

Takács András, ÖMP elnöke

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Kategória:CIONIZMUS, EU, Európai Egyesült Államok, Helyzetelemzés, Kritika, Magyarország Cionista Gyarmat!, Politikai elemzés, ránkvándorlási válság, REFORMOK Tagged: migráns-népszavazás, népszavazás, ránközönlő muzulmán hordák, ránkvándorlási válság, ránkvándorló kvóta


Forrás:internetfigyelo.wordpress.com
Tovább a cikkre »