A negatív trendet mutató népszámlálási adatok ellenére a Szövetség-Aliancia nem tartja olyan súlyosnak a magyarok fogyását 2021-ben, mint a korábbi népszámlálások alkalmával. Ez volt a központi mondanivalója a párt mai sajtótájékoztatójának. Berényi József, az MKP Platform elnöke hangsúlyozta, hogy a “kizárólag statisztikai kategóriának számító” második nemzetiséget a kormánynak a magyarok összlétszámához kellene sorolnia.
Forró Krisztián, a Szövetség-Aliancia elnöke elmondta, hogy a népszámlálási adatok megmutatták, hogy a magyar közösség továbbra is életképes, még ha a negatív demográfiai trend meg is maradt. Ezután a kormány felelősségét hangsúlyozta a kisebbségek jogainak biztosításában és fogyásuk megállításában.
Leszögezte, rendkívül fontos, hogy ennek érdekében a szlovák hatóságok a második nemzetiségként magyart megjelölő személyeket is beleszámolják a szlovákiai magyarok összlétszámába.
A Most-Híd Platfom számára az eredmény reménykeltő
Sólymos László, a Szövetség-Aliancia Országos Tanácsának most-hidas elnöke a kettős identitás megjelölésének lehetőségét hangsúlyozta ki, szerinte ez meghatározó eleme volt a végső eredményeknek, és ehhez kapcsolta hozzá, hogy a korábbi népszámlálási adatokkal ellentétben most kisebb mértékű csökkenést mutattak ki. A népszámlálás eredményét reménykeltőnek nevezte.
Zachar Pál, az Összefogás Platform nevében a kormányt kritizálta, amiért nem elérhetők teljes mértékben az adatok annak ellenére, hogy elektronikusan zajlott a cenzus.
Berényi József az MKP Platform elnöke kiemelte, hogy a népszámlálás eredményei nem puszta statisztikai adatok, hanem a kisebbségi jogok érvényesítéséhez szükséges garanciák. Kijelentette, hogy a Szövetség-Aliancia minden platformja elvárja a kormánytól, hogy a második nemzetiséget is figyelembe vegyék a népszámlálási adatokhoz kötött kisebbségi jogok érvényesítésénél.
Egyébiránt hangsúlyozta, hogy a második nemzetiség lehetőségét kizárólag statisztikai kategóriának tekinti. Kiemelte azt is, hogy számbeli fogyás figyelhető meg az egyes egyházak esetében is.
Tények kontra politikai értelmezések
A Körkép.sk rákérdezett a jelenlévőknél, hogyan viszonyulnak most a kettős identitás kérdéséhez, tekintve, hogy az erről szóló népszámlálási kérdést az Összefogás és az MKP még külön pártként anno kritizálta. Nem kaptunk egyértelmű választ sem Forró Krisztiántól, sem Zachartól.
Sólymos azzal érvelt, hogy az általuk bemutatott grafikon önmagáért beszél, mert nem csökkent olyan mértékben a magyarok aránya. Annak ellenére mondta ezt, hogy lehetetlen megállapítani azt, hogy mennyi volt az olyan magyar, aki korábban elsősorban magyarnak vallotta magát, és most a lehetőség miatt váltott, és mennyi az, aki e lehetőség miatt vállalta fel második esetben a magyart, növelve a lélekszámunkat.
Az sem a Most-Híd Platform érvelését támasztja alá, hogy a magyar anyanyelvűek száma 46 ezerrel csökkent az elmúlt tíz évben. Ebből a szempontból a kettős identitás legfeljebb ködösítésre és politikai értelmezésekre adott lehetőséget.
Ezt viszont tökéletesen bemutatta Rigó Konrád, a Most-Híd Platform elnöke, aki a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a második nemzetiség “végre megmutatta”, mennyire reális és fontos jelenség a kettős nemzetiség. Egyébként pontosan emiatt érte a most-hidas politikusokat kritika a második nemzetiség kapcsán, mert nyilvánvaló volt, hogy a vegyespárti ideológia alátámasztására akarják felhasználni.
Arra a megjegyzésünkre, hogy elemzők szerint a második nemzetiség megjelölésének lehetősége valójában inkább csökkentette a magyarok számát, mint növelte, nem kaptunk érdemi reakciót. A Most-Híd Platform vezetője, Rigó Konrád Robert Ficót idéző agresszív és demagóg támadását követően Forró Krisztián is csak annyit tudott mondani, hogy komoly következtetések levonásához mélyebb elemzésekre van szükség (kérdés, hogy akkor az általuk elmondott értelmezések mennyire nevezhetők “komolynak”).
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
