Népszabadság: Orbán a köztársasági elnöki székbe ültetné a cigányimádás megtestesülését

Balog Zoltánt látná legszívesebben a Sándor-palotában Orbán Viktor 2017-től, ha Áder János nem vállal még egy ciklust – erősítették meg a Népszabadságnak a kormányfőhöz közel álló források. A tárcavezetőt állítólag az a Kövér László ajánlotta a kormányfő figyelmébe, akit sokan a leg­esélyesebbnek tartottak a posztra.

A lap szerint már egy kormányülésen is szóba került, hogy szíve szerint Balog Zoltánt jelölné államfőnek Orbán Viktor, amennyiben Áder János nem folytatja 2017 tavaszától. Ez alkalommal nem a sajtó kezdi korán a találgatást, a személyi kérdés már foglalkoztatja a fideszes vezetést.

A miniszterek előtt Orbán csak közvetve beszélt a témáról, és kerülte a konkrétumokat, de a lap forrása szerint egyértelműen Balogra utalt az a kormányfő által elmondott dilemma: lehet-e református az államfő, ha az ország miniszterelnöke is református?

Közismert, hogy a humáncsúcsminiszter református lelkész, és Orbán nem szeretné, ha személye miatt ellenérzés támadna Erdő Péter esztergom–budapesti érsekben és a katolikus egyházban.

Van olyan kormánytag, aki úgy tudja: elképzeléséről a kormányfő már tett utalást Balog Zoltánnak is. A laphoz eljutott információk szerint Kövér László ajánlotta Orbán figyelmébe államfőként a jelenlegi humánminisztert, mégpedig az után, hogy kiderült: a lehetséges köztársaságielnök-jelöltek listáján az ő nevét sorolják az első helyre.

A Népszabadság tavaly június elején írt arról, hogy a házelnök lehet a Fidesz–KDNP államfőjelöltje 2017 tavaszán Orbán Viktor szándékai szerint, ha nem sikerül rábeszélnie Ádert még egy ciklusra.

Akkor a miniszterelnök Székesfehérváron egy újságírói kérdésre válaszolva közölte: „nulla alatt van annak az esélye", hogy ő maga legyen a köztársasági elnök. Addigra a Fidesz–KDNP már elveszítette kétharmados parlamenti többségét, ami két okból is keresztezhette Orbán államfői ambíciót. Kockázatos lett volna számára ugyanis egy titkos szavazással zajló parlamenti államfőválasztás, hiszen presztízsveszteséget jelentett volna, ha csak ismételt szavazás után fogadják el, amikor már elég a voksok többsége. Másrészt alkotmányozó többség nélkül az államformát sem lehetett volna eltolni a prezidenciális rendszer irányába.

Azt, hogy a választások előtt ­Orbán gondolkodott a Várba költözésen, az is jelezte, hogy szűk körben általa tekintélyesnek tartott politikusok véleményét kérte ki arról: milyen legitimációja, visszhangja lenne, ha a miniszterelnöki székből – közvetlen államfőválasztás nélkül – költözne a Sándor-palotába?

Ami Kövért illeti, az már a plágiumbotrányba keveredett Schmitt Pál lemondása után nyilvánvalóvá vált, hogy a miniszterelnök alkalmasnak tartaná őt köztársasági elnöknek. Viszont a házelnök köszönettel „eltolta magától" a lehetőséget, és Ádert ajánlotta maga helyett. Ismerői szerint a házelnöki poszt is túlontúl hivatalos a számára, de azt még nem tartja összeférhetetlennek a Fidesz választmányi elnökségével. A köztársasági elnöki poszt elfogadásával azonban „kiiratkozna" a politikából, távol kerülne a Fidesz-kormányzást meghatározó döntésektől, és mind­össze reprezentálhatna a közjogilag legmagasabb státuszú, ám általában formális szerepkörben.

Balog Zoltán ismerői örömmel értesültek a kormányfői tervekről, szerintük a lelkész miniszteri "teljesítményének" a dicsérete is lenne, ha Orbán Viktor valóban felajánlaná neki a legmagasabb közjogi méltóság státuszát. Körében kiemelik: az államfői poszt szempontjából fontos üzenet, hogy a kormányban a társadalmi felzárkóztatásért (értsd: a cigányok vég nélküli és teljességgel értelmetlen pénzeléséért) és valamilyen formában az esélyegyenlőségért is ő felel.

A humáncsúcsminisztert a kormányzati kommunikáció vezetői szerint már nem is kellene nagyon felépíteni. Többször vállalt közvetítő szerepet konfliktusos helyzetekben – például a felsőoktatási tiltakozások pacifikálásakor –, így a Sándor-palotából is a feszültségek oldását szimbolizálhatná.

Ugyanakkor más neveket is hallani az államfői poszt várományosaként. Már 2012 áprilisában a potenciális elnökjelölti listán szerepelt Vizi E. Szilveszter és Pálinkás József volt MTA-elnök. Most Maróth Miklós Széchenyi-díjas akadémikusra, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem volt dékánjára is felhívták Orbán Viktor figyelmét.


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »