Nemzetközi reagálások a Brexitre

Nemzetközi reagálások a Brexitre

A Nagy-Britannia távozása után bennmaradó tagországok továbbra is elkötelezettek az Európai Unió egységének megőrzése mellett – ez Tusk véleménye.

Donald Tusk: a bennmaradó tagállamok elkötelezettek az Európai Unió egységének megőrzése mellett

A Nagy-Britannia távozása után bennmaradó tagországok továbbra is elkötelezettek az Európai Unió egységének megőrzése mellett – hangsúlyozta péntek reggel Donald Tusk, az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnöke, miután telefonon beszélt a tagállamok, illetve az uniós intézmények vezetőivel.

Brüsszeli sajtótájékoztatóján Donald Tusk elmondta, az európai uniós állam-, illetve kormányfők jövő heti csúcstalálkozójának alkalmából sort fognak keríteni a bennmaradó “huszonhetek” informális tanácskozására is.

A tanács elnöke javasolta, hogy az uniós vezetők kezdjenek el gondolkodni a kontinens jövőjéről.

Tusk szerint az uniós tagságról kiírt brit népszavazás végeredménye beláthatatlan politikai következményekkel jár. Mint mondta, ez drámai pillanat, különösen Nagy-Britannia számára.

Bár más eredményre számítottak, az Európai Unió felkészült erre a “negatív forgatókönyvre” is.

Az Európai Tanács elnöke biztosított afelől, hogy nem alakul ki jogi vákuum addig sem, amíg hivatalosan le nem zárul Nagy-Britannia távozása az Európai Unióból. Mint mondta, a kiválási tárgyalások végéig nem szűnnek meg a szerződéses kötelezettségek a szigetországra vonatkozóan.

“Ami nem öl meg, az erősebbé tesz” – hangoztatta végezetül Tusk, aki szerint az utóbbiak voltak az unió fennállásának legnehezebb évei.

Mark Rutte, az unió soros elnökségét jelenleg betöltő Hollandia kormányfője később “csalódást keltőnek” nevezte a brit referendum kimenetelét. A miniszterelnök írásos közleményében arra figyelmeztetett, hogy a stabilitás fenntartása érdekében “higgadtan, lépésről lépésre kell megoldást találni”.

Válságülést tartott az olasz kormány a brit kilépést követően

Válságülést tartott az olasz kormány pénteken, Matteo Renzi olasz miniszterelnök vezetésével a kabinet Nagy Britannia európai uniós kilépéséről egyeztetett. Az olasz EU-államtitkár rémálomnak nevezte a Brexitet.

A válságtanácskozáson többek között Paolo Gentiloni külügyminiszter, Pier Carlo Padoan pénzügyminiszter, valamint Ignazio Visco, az olasz jegybank elnöke vett részt. A brit népszavazás eredménye miatt az olasz balközép kormányerő, a Demokrata Párt (PD) pénteki vezetőségi ülését is elhalasztották. Az ülésen Matteo Renzi PD-főtitkári lemondatása szerepelt napirenden.

Politikai földrengésnek nevezte Nagy Britannia kilépését az EU-ból Sandro Gozi, az EU-ügyekkel foglalkozó államtitkár a SkyTg24 olasz hírtelevíziónak nyilatkozva. Hangsúlyozta, hogy attól tart, más tagállamok is a Brexit útját követhetik.

Sandro Gozi kijelentette, hogy a brit népszavazás eredménye ismeretlen területre vezette az Európai Uniót. Hozzátette, “nem szabad bizonytalanságban maradnunk, minél gyorsabban, legfeljebb két éven belül és minél határozottabban le kell bonyolítani Nagy Britannia kilépését az ehhez szükséges megállapodásokkal”.

Az olasz államtitkár szerint akár az EU végét is jelentheti, ha a brit példát más uniós tagállamok is követik. “Minden a reagálási képességünktől függ” – mondta Sandro Gozi, hangoztatva, hogy az EU-nak mostantól valóban politikát kell váltania, bebizonyítva, hogy a közösségi út erősebb a nemzetállami politikánál.

Romano Prodi, az Európai Bizottság volt elnöke szerint el kell kerülni a pánikkeltést: felesleges lavinát kiáltani – mondta, ugyanakkor kijelentette, hogy a brit népszavazás eredménye mindenképpen erős jelzés Brüsszel számára, amelyben mostanáig nem tudatosultak az európaiak problémái. Prodi szerint a Brexit példája a vártnál kisebb mértékben “ragad majd át” más tagállamokra. A volt bizottsági elnök úgy fogalmazott, hogy a közép- és kelet-európai tagállamok ugyan “kísértést éreznek, de így jelentős EU-forrástól esnének el, és az életszínvonaluk zuhanásnak indulna”.

Matteo Salvini, az Északi Liga nevű jobboldali ellenzéki párt vezetője Twitter-fiókján üdvözölte a brit kilépést. Azt írta: “Köszönjük Nagy Britannia, most rajtunk a sor!”. Salvini szerint a népszavazás eredménye mutatja, hogy a “szív, elme, büszkeség legyőzi a hazugságot, fenyegetéseket és zsarolást”. Utóbbiakat az Északi Liga az EU-nak tulajdonítja.

A román elnök válságtanácskozást hívott össze

Klaus Iohannis román államfő konzultációra hívta pénteken hivatalába a jegybank kormányzóját, Dacian Ciolos miniszterelnököt és a pártvezetőket, miután a brit népszavazáson a választók az Európai Unióból történő kilépésről döntöttek.

A találkozó után a román miniszterelnök is tanácskozni fog helyetteseivel és a román diplomácia vezetőjével a kialakult helyzetről.

Elsőként a román nemzeti bank szóvivője lépett a nyilvánosság elé: Dan Suciu szerint a jegybank felkészült a Brexitre, a román a lej árfolyama is megsínylette a brit kilépés hírét, de az értékvesztés elmondása szerint egyelőre mérsékelt, fele akkora, mint a többi közép-kelet-európai valuta esetében. A román bankközi piacon a reggeli órákban 0,6 százalékkal gyengült a lej az euróhoz képest.

A román vezető tisztségviselők egyelőre nem kommentálták a brit választók döntését, a román média azonban a románokat hátrányosan érintő, drámai fordulatnak tekintik a népszavazás eredményét, amelynek főleg a gazdasági fejlődésre és a Nagy Britanniában dolgozó honfitársaikra lehetnek káros következményei.

Hivatalosan mintegy 200 ezer román állampolgár dolgozik és adózik Nagy-Britanniában, 30 ezren az építőiparban, 27 ezren a vendéglátásban, 18 ezren a pénzügyi szektorban, 11 ezren az egészségügyben. London többszöri halasztás után 2014-től volt kénytelen megnyitni előttük – és a bolgárok előtt – a brit munkaerőpiacot. Egyes bulvárlapok már egy évvel korábban azzal riogatták a szigetország lakosságát, hogy románok százezrei érkeznek majd, hogy a városaik utcáin kolduljanak és a brit szociális rendszer szolgáltatásain élősködjenek.

Nem tudni, hány román állampolgár dolgozik feketén, él bűnözésből, vagy koldul Nagy-Britanniában, szociális segélyt azonban mindössze 3400-an kértek, ezzel az Európai Unió államaiból érkezett segélyigénylések sorában a 13. helyen álnak a lengyelek, írek, portugálok, vagy akár németek és lettek után.

Szlovák lapok: Brüsszel önreflexiójára van szükség

Utolsó figyelmeztetés, esély az unió önreflexiójára, lehetőség a szélsőjobbnak – így kommentálták pénteken a brit népszavazás eredményét a vezető szlovák lapok, amelyek a brit politikának és Brüsszelnek címzett kritikával sem takarékoskodtak.

“A Brexit még nem jelenti az unió végét, de az utolsó figyelmeztetésnek számít az unió számára, hogy meg kell változnia, ha túl akar élni” – szögezte le pénteki főszerkesztői kommentárjában a liberális pozsonyi Sme napilap. Az interneten megjelent cikk írója szerint a britek többsége számára nem a gazdasági realitás volt a döntő, a mítoszok győztek azon érv felett, hogy a globalizált világban a nemzetállamok függetlenségéhez való visszatérés olyan, mint amikor az elkényeztetett gyermek mindent akar. Az EU-nak meg kell birkóznia a megrázkódtatással, hogy az ne legyen elindítója “az európai népek legjobb közös projektje” visszafordíthatatlan lemorzsolódásának – jegyezte meg a kommentátor. Hozzátette: ahhoz, hogy a “polgáraik szükségleteit kielégíteni és őket megvédeni képtelen elszigetelt nemzetállamokról szóló fantazmagóriák” ne kerüljenek túlsúlyba, az uniónak a polgárai számára is érthető nyelven kell elkezdenie beszélni.

Aki elidegenedik a lakosságtól, az megfizet ezért, így lehetne jellemezni a brit népszavazás eredményét – írta pénteken főszerkesztői kommentárjában a Hospodárské Noviny című pozsonyi gazdasági-közéleti napilap internetes oldala. A cikkíró szerint a népszavazás eredményével Nagy-Britannia esélyt adott az Európai Uniónak az önreflexióra, arra, hogy kezdje el megmagyarázni az embereknek, mit miért csinál, és miért kellene azt akarni. “Már ha akarniuk kellene” – jegyzi meg a kommentátor, aki szerint valós lehetőség, hogy népszavazási hullámot indít el a brit eredmény, és azt sem lehet kizárni, hogy ez tényleg az unió végét jelenti majd.

A hazugok és a tényekkel zsonglőrködők ünneplik ma győzelmi napjukat – olvasható a pozsonyi Pravda online változatában. A népszavazás eredményéről szóló pénteki kommentár szerint a brit Brexit-kampányban meggyőzték a választókat, hogy a munkahelyhiányról nem saját kiadáscsökkentő kormányzataik, hanem a bevándorlók tehetnek. A szélsőjobb és a populisták is ünnepelnek az egész kontinensen, mert a Brexitben lehetőséget látnak maguk és országaik számára is – vélekedett az Európa rossz napja című cikk írója. Hozzátette: eközben az Egyesült Királyság megosztott, és hasonlóan megosztott lehet Európa is, ha nem reagál megfelelő módon. “Hogy miként, azt jelenleg nem tudni” – fogalmazott.

Fico: tiszteletben kell tartani a döntést, amely nem tragédia

Tiszteletben kell tartani és nem kell kommentálni a brit népszavazás eredményét, amely nem tragédia, hanem olyan valóság, amelyre a többi uniós országnak gyorsan reagálnia kell – jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök pénteken Rimaszombatban.

Robert Fico leszögezte: óriási hiba lenne, ha az Európai Unió “maradó” 27 tagállamának a népszavazásra adott reakciója olyan lenne, mint az EU eddigi politikája. Kifejtette: az EU lakosságának óriási része elutasítja az unió migrációs politikáját, és nagy az elégedetlenség az EU gazdaságpolitikájával is.

“Ezért csak rajtunk, az unió többi tagországán áll, találunk-e elég erőt annak kimondásához, hogy az EU politikájának alapvető változásokon kell átmennie” – tette hozzá a szlovák kormányfő.

Martin Schulz: rendkívüli plenáris ülést tart kedden az Európai Parlament

Rendkívüli plenáris ülést tart kedden az Európai Parlament (EP) az uniós tagságról kiírt brit népszavazás eredménye miatt – jelentette be Martin Schulz, az uniós parlament elnöke péntek reggel Brüsszelben, miután megbeszélést folytatott az EP-frakciók vezetőivel.

Sajtótájékoztatóján az EP német szociáldemokrata elnöke elmondta, a plenáris ülésen határozatot fogadnak el a referendum következményeinek pontos felméréséről.

Martin Schulz leszögezte, az Európai Parlament aktív szerepet kíván játszani az eljárásban, amelynek során Nagy-Britannia kilép az Európai Unióból. Mint mondta, a testület felkészült rá, hogy minden eszközével hozzájáruljon a konstruktív kiválási folyamathoz.

A parlamenti elnök szerint ez nehéz pillanat Nagy-Britannia és az Európai Unió számára egyaránt, ugyanakkor stabilitásra van szükség mindkét oldalon. Először is alaposan fel kell mérni, hogy mik a szükséges következő lépések – hangsúlyozta.

Az Európai Parlament állásfoglalása világos, sajnálatosnak tartjuk a népszavazás kimenetelét, a feleknek azonban tiszteletben kell tartaniuk a sajátjuktól eltérő véleményeket – mondta Schulz, aki szerint meg kell vitatni azt is, hogy miként lehetne jobbá tenni az Európai Uniót, illetve hogyan lehet megvédeni az eurózónát a font árfolyamának zuhanását követő piaci zavaroktól.

Lengyel külügyminiszter: rossz hír Európa számára a Brexit

Rossz hír a Brexit Európa számára – jelentette ki Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter péntek reggel a TV Republika lengyel konzervatív hírtelevízióban, arra reagálva, hogy a kilépés támogatói kerültek többségbe a Nagy-Britannia EU-tagságáról kiírt népszavazáson.

“Ez rossz hír Európa és Lengyelország számára egyaránt” – mondta Waszczykowski, hozzátéve: az Egyesült Királyságra nézve a kilépés destabilizációt jelent.

“Mindnyájan meg akarjuk őrizni az EU-t, kérdés csak az, hogy milyen formában” – hangsúlyozta a lengyel diplomácia vezetője, úgy értékelve: jelenleg két, akár több évig is elhúzódó folyamat várható: a brit távozással párhuzamosan az EU-brit kapcsolatok új formájáról folytatnak majd tárgyalásokat.

Elmondta, hogy kedden Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke telefonon felhívta Beata Szydlo lengyel kormányfőt. “Előre látta a most bekövetkezett helyzetet, a brüsszeli tisztségviselők készültek erre a népszavazási eredményre, és ez valóra is vált” – mondta Waszczykowski.

A külügyminiszter később a lengyel közszolgálati rádiónak is nyilatkozott, mondván: a távozási folyamat befejezéséig Lengyelország tagállamnak tekinti az Egyesült Királyságot, ragaszkodik az uniós szerződések betartásához, és odafigyel a szigeteken élő lengyelek érdekeinek biztosítására is.

Arra az újságírói kérdésre, hogy az új helyzetben az EU-ban Németország válik-e Lengyelország természetes stratégiai partnerévé, Waszczykowski úgy válaszolt: gazdasági értelemben most is Berlin Varsó uniós főpartnere, ahogyan az Egyesült Királyság eddig a biztonságpolitikában volt az.

Ryszard Czarnecki, a kormányzó Jog és Igazságosság párt európai parlamenti (EP) képviselője, az EP elnökhelyettese szerint Nagy-Britannia távozása “óriási veszteség” az EU számára.

Czarnecki a lengyel közszolgálati rádióban nyilatkozva kijelentette: a britek távozásáról szóló döntés azt is jelenti, hogy Európa külkapcsolataiban meggyengül, és a lengyelek számára különös súllyal bír az a tény, hogy ez az Oroszországgal való viszonyra is vonatkozik.

Németország szerepe az új helyzetben erősödni fog, ez “bizonyos mértékben Franciaországra is vonatkozik” – vélte az EP elnökhelyettese.

Czarnecki szerint a Brexit hatással lehet az Egyesült Királyságban élő lengyel közösségre is, melynek egy része várhatóan visszatér Lengyelországba. A brit szigeteken főleg munkavállalás céljából tartózkodó lengyelek számát mintegy 850 ezerre becsülik.

A Brexit “Nagy-Britannia végét jelenti, az EU számára pedig nagy változást hoz” – értékelte a TVN24 hírtelevíziónak nyilatkozva Aleksander Kwasniewski volt lengyel államfő. A brit távozás szerinte “többéves sokkot” okozhat Európában, mely “a nacionalisták és a populisták szerepének erősödésével jár”.

Lengyelországnak ebben a helyzetben erősítenie kell az EU-n belüli kapcsolatait, nem lenne jó, ha “alternatív csoportosulásokra, például a visegrádi országcsoportra helyezne nagy hangsúlyt” – vélte Kwasniewski, elutasítva egyúttal az EU föderalizációjára irányuló törekvéseket.

Grzegorz Schetyna volt külügyminiszter, a vezető ellenzéki párt, a Polgári Platform elnöke, a Radio Zet lengyel kereskedelmi rádiónak nyilatkozva azt hangsúlyozta, hogy Európa “ne reagáljon idegesen, ne sértődjön meg Nagy-Britanniára”. “Nagy távolságtartás szükséges, valamint jó ötletek arra vonatkozóan, hogyan lehet csökkenteni a brit döntésből következő veszteségeket” – értékelte.

Schetyna figyelmeztetett annak veszélyére, hogy Európában a jobboldali pártok a brit út követésére törekednek majd, és szorgalmazta a lengyel-német-francia tárgyalási formátumban, az úgynevezett weimari háromszögben folytatott együttműködés szorosabbá tételét.

Lengyel külügyminiszter: el kell gondolkodni az európai integráció jövőjén

A brit EU-népszavazás után el kell gondolkodni az európai integráció jövőjén, törekedni kell arra, hogy ne az euróövezeti tagállamok uralják az Európai Uniót – jelentette ki a PAP hírügynökségnek nyilatkozva pénteken Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter.

A brit távozás az Európai Unióból Waszczykowski szerint “más Európát jelent”, melynek formájáról tárgyalni kell. A tárgyalások során “az eurokraták, az uniós politikusok talán átgondolják, milyen irányban kell továbbfejleszteni Európát, nehogy sor kerüljön újabb +exitekre+”.

Meg kell gondolni, hogy az EU “egy központilag irányított politikai test” legyen-e, mondta Waszczykowski, hozzátéve: törekedni kell arra, hogy “ne az euróövezet domináljon az egész EU-ban”.

Manfred Weber: a kilépéspártiak győzelme jelentős károkat okoz mindkét félnek

Sajnáljuk, ugyanakkor tiszteletben tartjuk a brit szavazók döntését, amely mindazonáltal jelentős károkat fog okozni a briteknek és az uniónak is – hangsúlyozta Manfred Weber, az Európai Néppárt európai parlamenti (EP-) képviselőcsoportjának vezetője péntek reggel, miután egyértelművé vált, hogy a kilépés támogatói kerültek többségbe a Nagy-Britannia EU-tagságáról kiírt népszavazáson.

“A kiválási tárgyalásokat két éven belül le kell zárni, Nagy-Britanniának nem lehet része különleges bánásmódban. A távozás távozást jelent” – emelte ki Twitter-üzenetében a német politikus.

“Jobb és okosabb Európát szeretnénk” – közölte Manfred Weber, aki szerint kulcsfontosságú feladat lesz, hogy közelebb hozzák a lakossághoz az Európai Uniót és felvegyék a küzdelmet a nacionalizmus és a populizmus ellen.

Mint írta, ez a referendum nem Európáról, hanem Nagy-Britanniáról szólt, más tagállamokban határozott többségben vannak az európai projekt támogatói. “Az erős Európa életbiztosítás a tagországok mindegyike számára” – fogalmazott.

Sajnálatát fejezte ki a népszavazás eredménye miatt Gianni Pittella, az EP szociáldemokrata frakciójának vezetője is, mondván, hogy a “rémálom-forgatókönyv” vált valóra. Az olasz politikus történelmi hibának nevezte a történteket, amelyekért szerinte David Cameron brit miniszterelnök a felelős. Pittella mindemellett leszögezte, itt az ideje, hogy az uniópárti erők új lendületet adjanak az integrációs folyamatnak.

Ugyancsak péntek reggel Beatrix von Storch, az euroszkeptikus Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája frakció képviselője lemondásra szólította fel Martin Schulzot, az Európai Parlament és Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság elnökét.

“Június 23-a történelmi nap. Megkérdezték az embereket, és ők döntöttek. Az Európai Unió kudarcot vallott politikai unióként. Junckernek és Schulznak választ kell adnia, le kell mondaniuk” – írta közleményében a képviselő.

Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság vezető szóvivője néhány nappal ezelőtt újságírói kérdésre válaszolva kijelentette, Jean-Claude Juncker akkor sem fog lemondani, ha a britek végül a kilépés mellett döntenek.

Syed Kamall, az Európai Konzervatívok és Reformerek nevű frakció képviselője kifejtette, hibás döntés lenne, ha az Európai Unió úgy akarná megakadályozni a brit példa terjedését, hogy megbünteti Nagy-Britanniát. “Remélem higgadt és értelmes válasz születik, amely figyelembe veszi annak a szükségességét, hogy Nagy-Britannia és Európa többi része továbbra is együttműködjön a kölcsönös érdekek mentén” – mondta. “Kelletlen lakótársak helyett barátságos szomszédokká kell válnunk” – tette hozzá.

Cseh védelmi miniszter: szembe kell nézni a valósággal

Ma fel kell dolgozni azt a sokkot, hogy Nagy-Britannia a távozás mellett döntött, holnap pedig értelmes módon szembe kell nézni a valósággal, mégpedig a La Manche csatorna mindkét oldalán – reagált a brit EU-népszavazás eredményére Martin Stropnicky cseh védelmi miniszter.

“Az unió sárga lapot kapott. Erősebb felszólítást a reformokra csak nehezen lehet elképzelni. Amennyiben az EU ezt nem érti meg, azt kockáztatja, hogy pályán kívülre kerül” – véli Martin Stropnicky a Twitteren péntek reggel megjelent bejegyzésében. “A Brexit nagy tanulságot jelent számunkra. Az EU-nak reformokra van szüksége, hogy a jövőben közösen, s ne pedig külön-külön kelljen szembenéznünk a biztonsági fenyegetésekkel” – olvasható Petr Gazdík, a cseh képviselőház alelnökének szintén a Twitteren megjelent bejegyzésében.

“Nagy-Britannia más útra lépett, mint az európai integráció. Ez súlyos és megfellebbezhetetlen döntés. A briteknek kisebb befolyásuk lesz az európai történésekre, és országuk is gyengébb, kevésbé fontos lesz, mint eddig” – jelentette ki Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök újságíróknak nyilatkozva.

A cseh kormányfőnek meggyőződése, hogy az EU-nak meg kellene változnia. “Nem azért, mert Nagy-Britannia kilépett, hanem azért, mert az európai projektnek a lakosság sokkal nagyobb támogatására van szüksége. Európának akcióképesebbnek, rugalmasabbnak, kevésbé bürokratikusnak és sokkal érzékenyebbnek kell lennie a sokszínűségre” – szögezte le Bohuslav Sobotka.

Csehországnak ki kellene használnia a kialakult helyzetet, és újra kellene tárgyalnia az Európai Unióval kötött szerződését – jelentette ki Petr Fiala, az ellenzéki Polgári Demokratikus Párt elnöke. “Minimálisan el kell érnünk, hogy kivételt kapjunk az európai menekültügyi és migrációs politika, illetve azon kötelezettség alól, hogy bevezetjük az eurót” – írta nyilatkozatában Petr Fiala. Leszögezte: a Brexit nem a britek hibája, hanem a rossz brüsszeli politika következménye. Az ODS véleménye az EU-ról nagyon közel áll a brit euroszkeptikusok álláspontjához. “A font esik, Moszkva ünnepel. Az ár magas lesz, és nemcsak pénzben” – írta a Twitteren Miroslav Kalousek, az ellenzéki TOP 09 párt elnöke. “Most mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy gyermekeink számára megmentsük a közös Európát. Nehéz harc lesz” – tette hozzá a cseh politikus, akinek pártja egyértelműen EU-párti.

Rajoy nyugalomra int mindenkit, mert két évig még nem lesz változás

Spanyolország szomorúan veszi tudomásul, hogy az Egyesült Királyság az Európai Unióból történő kilépés mellett döntött – mondta Mariano Rajoy ügyvezető miniszterelnök pénteken, rendkívüli sajtótájékoztatón reagálva a népszavazás eredményére.

“Nyugalom, ezt akarom üzenni” – fogalmazott, kifejtve, hogy legkevesebb két évig tart az elszakadási folyamat (Brexit) az EU és az Egyesült Királyság között, amely rendezetten zajlik majd.

A szigetországban élő spanyolokat, a Spanyolországban élő briteket és az érintett gazdasági vállalkozásokat külön is megszólítva Rajoy hangsúlyozta: minden, ami jelenleg érvényes, így marad a következő két évben is, az őket megillető jogok továbbra is hatályosak. Példaként említette a személyek szabad áramlását, a munkavállalást vagy a nyugdíjak folyósítását.

Rajoy kiemelte, hogy a spanyoloknak most a vasárnapi parlamenti választásokra kell koncentrálniuk, arra, hogy megmaradjon az egység az országban.

Beszélt az Európai Unió melletti elkötelezettségéről is. Mint mondta, Spanyolország éppen kijött a gazdasági válságból, újjáépíti a jóléti társadalmat, és feladata, hogy élen járjon az európai egység további fenntartásában. Európa fél évszázad alatt felépítette a békét, a haladást, a fejlődést, a biztonságot és ezt kell a továbbiakban megtartani – jelentette ki.

A kormányfő szerint a spanyol gazdaság elég erős ahhoz, hogy elviselje a “turbulenciát”, amit a brit döntés okoz.

José García-Margallo spanyol külügyminiszter több sajtóorgánumnak is nyilatkozva azt mondta: aggodalommal tölti el, hogy a britek nemet mondtak Európára. “Ezzel a választással nagyon messze kerültünk, nincs visszaút” – jegyezte meg.

A kormányfőhöz hasonlóan, ő is arról beszélt, hogy a kilépés nem azonnal történik meg, s van idő “a válás” következményeinek megoldására. Spanyolország és az Egyesült Királyság között kétoldalú megállapodást kell kötni a személyek, a tőke szabad áramlásáról. Erre példaként említette Svédországot és Kanadát.

A miniszter komoly problémának nevezte, hogy a britek kilépésével a fennhatóságuk alá tartozó Gibraltár az unió külső határa lesz. “Gibraltár esetében, ami tulajdonképpen egy gyarmat, ezt a gyarmati állapotot kell megszüntetni” – mondta. A politikus szerint közös brit-spanyol fennhatóság mellett Gibraltár a kilépést követően is megtarthatná hozzáférését a belső uniós piachoz.

“Függetlenül attól, hogy van-e Brexit vagy nincs, úgy véljük, hogy Gibraltár az Spanyolország” – fogalmazott Sáenz de Santamaría spanyol ügyvezető miniszterelnök-helyettes a közszolgálati rádió reggeli műsorában, és megerősítette, hogy Spanyolország kezdeményezni fogja Gibraltár közös brit-spanyol fennhatóságát.

Az ügyvezető spanyol kormány pénteki ülésén is foglalkozik a Brexit következményeivel. A kabinet utoljára ülésezik a vasárnapi parlamenti választások előtt.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »