Nemzeti szuverenitás vs. globális tőkeérdek

Balczó Zoltán, a Jobbik EP-delegációjának vezetője elgondolkodtatónak tartja, hogy a magukat a nemzeti szuverenitás védelmezőinek tekintő Fidesz képviselői miért utasították el az Európai Bíróság véleményének a kikérését.

Szerdán az Európai Parlamentben (EP) a kormánypárt képviselői szavazatukkal védték az EU-Kanada szabadkereskedelmi egyezmény (CETA) befektetési bírósági rendszerét (ICS).

Balczó Zoltán szerda esti közleményében emlékeztetett arra, hogy a nemzetállamok felett álló ICS lehetőséget teremt a globális cégeknek arra, hogy tagországokat pereljenek be választott magánbíróságon, amennyiben úgy ítélik meg, hogy a tevékenységük állami korlátozása profitkiesést okozott számukra. A korlátozásnak lehet környezetvédelmi, közegészségügyi vagy más társadalmi-gazdasági oka, amelynek érvényesítése során egy szuverén kormány a lakosságtól kapott felhatalmazással jár el. Ennek ellenére döntése megtámadható, s az említett bírósági eljárás sok esetben a befektető cégnek ítél meg jelentős összegeket – fogalmaz a jobbikos politikus.

Megdöbbentőnek tartja, hogy 419 nem szavazattal 258 igennel szemben,  22 tartózkodás mellett az Európai Parlament elutasította az indítványt. A szabadkereskedelmi egyezmény kritikusai szerint a befektetési bírósági rendszer nem egyeztethető össze az európai jogrenddel – amennyiben ezt ki lehetne lőni, úgy értelmét veszítené az egész CETA.

Balczó Zoltán szerint egyébként ezzel világossá vált, a nemmel szavazók még azon az áron is a globális gazdasági szereplők érdekét képviselik, hogy az általuk támogatott nemzetközi megállapodás ellentétes lehet az uniós alapszerződésekben foglaltakkal.

„Az nem meglepő, hogy a DK képviselői is közéjük tartoznak, de azon el lehet gondolkodni, hogy a magukat a nemzeti szuverenitás védelmezőinek tekintő Fidesz képviselői miért utasították el az Európai Bíróság véleményének a kikérését” – írta közleményében a politikus.

Forrás: alfahir.hu

Emlékeztető: „Hamarosan életbe léphet az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi megállapodás. A kormány már nem fél a választott bíróságoktól. Évek óta húzódik a vita az EU és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi megállapodásról (Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség – TTIP), amelyről egyre többen úgy vélekednek: nem is kötik meg végül a felek. A legnagyobb ellenérzést az Európai Unió tagállamaiban – köztük Magyarországon – az váltotta ki a TTIP-pel szemben, hogy szabad utat engedne a génmódosított (GMO) termékeknek.” (Részlet a Mégis beengedik Magyarországra a génmódosított élelmiszert című cikkből)


Forrás:sokkaljobb.hu
Tovább a cikkre »