A Nemzetpolitikai Államtitkárság sajtótájékoztatóin a friss események, köztük az új pályázatok mellett ritkán kerülnek szóba azok az intézmények, amelyek 2011 óta folyamatosan támogatásban részesülnek. Ezúttal ezekről szólt Potápi Árpád János a helyszínen, illetve az online térben megjelent újságíróknak, miután eredményes, egészségben töltött új esztendőt kívánt mindazoknak, akikkel még nem találkozott ebben az évben.
Az új pályázatok kiírásáig is szükséges, hogy a nemzetpolitikai intézményrendszer zavartalanul működjék – hangsúlyozta az államtitkár, rámutatva, hogy olyan nemzeti jelentőségű intézményekről, illetve programokról van szó, amelyek nemzetstratégiai szempontból kiemelkedő szerepet töltenek be.
Ezeket emelik be ebbe a körbe, hogy tevékenységük anyagi feltételei biztosítva legyenek, ne kelljen évente pályázniuk. A MÁÉRT 2011-ben döntött ennek a kategóriának a létrehozásáról.
A kritériumok: Magyarország határain kívül bejegyzett intézmény vagy szervezet legyen, legalább egy éve fennálló; a legtöbb már évek óta működik, sőt: az egyetemek már évtizedek óta. Természetesen a pénzügyi jogszabályoknak – mind a magyarországi, mind a külhoniaknak – meg kell felelniük.
Nagyon sok ilyen intézményről vagy programról van szó. 2012-ben, amikor ez a kategória létrejött 49, most 2021-ben 82 intézmény tartozik ebbe a körbe, a programok közül 12, jobban kibontva: 192, míg területenként tovább bontva 500 Kárpát-medencei programot tudnak működtetni.
Régiónként – természetesen a sajtótájékoztatón nem sorolta fel valamennyi intézményt vagy programot, de kívánságra megtekinthető –, csupán néhányat említett a legismertebbek közül:
Erdélyben a Sapientia Tudományegyetem, amelynek oktatása három városban, négy karon folyik, vagy a Nagyvárad központú Partiumi Keresztény Egyetem három karon. Fontos kulturális, oktatási, sőt szakképzési központ a Kallós Zoltán Alapítvány Válaszúton, hiszen a magyar kormány kiemelt figyelmet fordít a szórványban működő intézményekre. Egy kisebb alapítvány a Studium Prospero, amely az erdélyi értelmiség, azon belül az orvosok és a művészek támogatását tűzte ki célul 5-6 éve, lakásépítéssel segítve őket.
2017-ben átadott új székházuk a magyar jelenlétet tudja erősíteni Kassa központjában, hasonlóképpen a Csemadokkal, illetve a Márai-házzal. Továbbá a református egyház Csillagházát, amely kulturális és közművelődési központként működik, a komáromi Selye János Egyetemet, a komáromi színházat és a Kisebbségkutató Intézetet emelte ki Potápi Árpád János a támogatottak sorából.
Vajdaságban az Újvidéki Tanítóképző szabadkai épületének új együttesét, ahol sok magyarországi diák is tanul, valamint az újvidéki Európa Kollégiumot és a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács működését említette. Kárpátalján a II. Rákóczi Ferenc Főiskola, a Genius Jótékonysági Alapítvány és a gyermekotthonok szerepére hívta fel a figyelmet az államtitkár. A jóval kisebb magyar lélekszámú Horvátországban a tavaly átadott kopácsi tangazdaság ifjúsági központként is működik, ugyanígy a még kisebb muravidéki magyarság is egy központhoz: Lendvához és környékéhez köthető, ide összpontosul a támogatás jó része is.
A diaszpórából is egyre több szervezet került be ebbe a költségvetési körbe, például az 1945-ben létrejött Külföldi Magyar Cserkészszövetség, vagy a NYEOMSZ (Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége), amely szintén az ifjúságra figyelve cserkészparkot létesített Hárshegy néven a németországi Kastl-ban.
Potápi Árpád János hangsúlyozta, hogy fontos ezeknek az intézményeknek a fenntarthatósága és működésük kiszámíthatósága, de ez nem jelent évről évre azonos összegeket, hiszen például a járványhelyzet miatt számos, nagy múltú kulturális rendezvényt nem lehetett megtartani. Végül tájékoztatott arról, hogy a pályázatokat is hamarosan meghirdetik, ezek rendszere is megújul a nemzeti újrakezdés évének jegyében.
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
