Németország keménykedne egy sort a bevándorlókkal

Németországban erősen szűkíthetik az uniós társállamokból érkező bevándorlók jogosultságát a szociális támogatásokra, a munkaügyi és szociális minisztérium terve szerint az uniós külföldiek hat hónap helyett öt év után férhetnének hozzá az ellátó rendszer juttatásaihoz – írta csütörtökön a Berliner Morgenpost című lap.

A minisztérium tárcaközi egyeztetésre indított törvénytervezete szerint kizárják a szociális segélyre és munkanélküli-támogatásra jogosultak köréből az uniós bevándorlókat, akik nem dolgoznak vagy nem szereztek korábbi németországi munkaviszony révén jogosultságot a társadalombiztosítás ellátásaira. A javasolt új szabály szerint közpénzből finanszírozott támogatás csak akkor jár, ha az illető öt éven keresztül állami segítség nélkül gondoskodott magáról.

A szándékosan nagyon magasra emelt belépési küszöb a szociális juttatások megszerzésére irányuló, szegénységinek is nevezett bevándorlás visszaszorítását célozza.

Egyszeri támogatás

A jogosultsági körből kizárt uniós állampolgárok csak egyszeri, áthidaló támogatást kaphatnak, ha nem tudják ellátni magukat: a német állam négy hétig gondoskodik lakhatásukról, élelmezésükről és egészségügyi ellátásukról, és kaphatnak hitelt a hazautazás költségeinek fedezésére – áll a minisztérium tervezetében.

Bírósági ítéletre reagált a törvényhozás

A tárca a szövetségi szociális bíróság tavaly év végi döntéseire reagál a szigorítással. A bíróság ítéletei alapján az uniós tagállamokból érkezett, rászoruló bevándorlók hat hónapi németországi tartózkodás után jogosultságot szereznek szociális támogatásra.

A városi és települési önkormányzatok szövetsége (DStGB) szerint a kasseli bíróság döntései „végzetes” ösztönzőerőt fejthetnek ki, mert a német szociális segély nagyobb, mint az ipari munkások fizetése a legszegényebb uniós tagállamokban. Az érdekképviselet számításai alapján rövidesen 130 ezer uniós bevándorló szerezhet jogosultságot, ami éves szinten 600 millió eurós költség a menekültválság miatt eleve szorult pénzügyi helyzetben lévő önkormányzatoknak.

Elfogadhatatlan Merkeléknek

Andrea Nahles munkaügyi és szociális miniszter néhány hete a Berliner Morgenpostban egy interjúban a tervezett szigorításra utalva azt mondta: elfogadhatatlan, hogy bárki is csak azért változtat lakóhelyet az EU-ban, hogy szociális támogatást szerezzen egy másik országban, holott hazájában is működik ellátó rendszer.

Hasonlóan vélekedett Angela Merkel kancellár is, aki a társállamokból érkező bevándorlók szabad munkavállalása körüli vitával kapcsolatban egy 2014-es interjúban kiemelte, hogy az EU nem a szociális ellátó rendszerek és juttatások uniója.

A britek sem tétlenkednek

Németországban Nagy-Britanniához hasonlóan a román és bolgár állampolgárok munkavállalási korlátozásainak 2014. január 1-jei megszűnése révén kiterjedt közéleti vita bontakozott ki a munkaerő szabad áramlásának elve és a szociális juttatások összefüggéseiről. A kisebbik jobbközép kormánypárt, a CSU szigorú fellépést sürgetett a szociális juttatásokkal visszaélő bevándorlók ellen. „Aki csal, az repül” – hangoztatták a bajor kereszténydemokrata párt képviselői.

A kormány jelzései alapján arra is számítani lehet, hogy a brit uniós tagság ügyében februárban tartott EU-csúcson kidolgozott megállapodás nyomán megvizsgálják a társállamokból érkezett bevándorlók nem Németországban élő gyermekei után fizetett családi pótlék úgynevezett indexálásának lehetőségét. Az indexálás azt jelenti, hogy a családi pótlék összegét hozzáigazítják annak az országnak a létfenntartási költségeihez, amelyben a gyermek tartózkodik.

A David Cameron brit miniszterelnök által keresztülvert szigorításról ebben a cikkünkben olvashat. Háttéranyagunkból pedig a magyarokat is keményen érintő hatásokról tudhat meg többet.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »